Új irányelveket fogadott el a héten az Európai Parlament GMO-témában, amikkel kapcsolatban téves állítások jelentek meg - mondta el sajtótájékoztatóján Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője.
- Új irányelveket fogadott el az Európai Parlament.
- A tagállamoknak kényszerítő erejű érvek egész sorával kell előállnia, ha területükön tiltani szeretnék a GMO-növények termesztését, ám az EU még akkor is megvétózhatja a döntést.
- Mindez az Egyesült Államok célja, akik génmódosított termékekkel lepnék el az európai piacot.
- A Fidesz is támogatja az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményt.
Minderről Balczó Zoltán beszélt pénteki sajtótájékoztatóján.
Sokan hangoztatják, hogy az új irányelvek alapján a tagországok szabadon dönthetik el, hogy területükön engedélyezik vagy tiltják a génmódosított növények termesztését. Ez nem igaz - hangsúlyozta Balczó, aki rámutatott: a tiltás lehetősége valójában erősen korlátozott. Amennyiben egy cég engedélyt kap arra, hogy az EU-ban génmódosított növényt termesszen, akkor az az Unió egész területére vonatkozik. Ha egy tagállam ezt tiltani szeretné, akkor elindíthat egy folyamatot, ahol kényszerű erejű indokok hosszú sorával kell előállnia, amit követően a bizottság hozza meg a döntést. Ha úgy ítélik meg, hogy az indokok nem számítanak kényszerítő erejűnek, akkor egész egyszerűen elutasíthatja az ország tiltási kérelmét.
Balczó elmondta: ez a magyar alaptörvénnyel sem hozható összhangba, hiszen abban az áll, hogy a lakosság egészsége érdekében garantálni kell a magyar mezőgazdaság génmódosított növényektől való mentességét. A politikus szerint a valódi önrendelkezés az volna, ha egy tagország kormánya a saját elemzése alapján úgy dönt, hogy nem kíván génmódosított növényt termeszteni, akkor ez a döntés végleges lenne.
Megalkudott a bizottság
Az EU jelenlegi keretei között is lett volna lehetőség arra, hogy egy sokkal jobb irányelvet alkossanak meg - mondta el a politikus, aki az illetékes környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági bizottság tagja. A bizottság novemberben elfogadott egy olyan 51 pontból álló módosító javaslatot, amely nagyságrendekkel nagyobb lehetőséget adott volna a tagállamok számára a tiltásra. A bizottság küldöttsége azonban részt vett egy háromoldalú tárgyaláson az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal együtt, ahol végül egy olyan kompromisszumos megoldást fogadott el, ami már nem biztosítja ezeket. A bizottság több pontban is megalkudott. Míg eredetileg azt akarták, hogy az irányelv jogalapja a környezetvédelem legyen, végül ettől elálltak, a jogalap az egységes piac lesz. A tagállamok ráadásul addig el sem indíthatják a tiltási folyamatot, amíg nem próbálnak megegyezni a GMO-termékeket forgalmazó, többnyire amerikai cégekkel.
Az EP-képviselőknek ezt követően is lett volna lehetőségük megfelelő döntést hozni, hiszen a héten mindkét javaslatról lehetett szavazni, ám itt is az eredeti verziót fogadták el.
Hamis érvekkel a javaslat mellett
A javaslat megszavazói azzal érveltek, hogy egy eddig szabályozatlan területen végre kimondták, hogy a tagállamoknak lehetőségük van tiltani a GMO-t. A lehetőség azonban korlátozott és nem biztosítja a szuverenitást, így ez nem ok arra, hogy elfogadjuk - mondta Balczó. A támogatók azzal is érvelnek, hogy az EU már előre vizsgálja, hogy milyen GMO-növények termesztésére ad engedélyt. A politikus azonban emlékeztetett: nemrég volt egy újabb döntés a Tanácsban, hogy egy génmódosított kukoricafajta termesztését 28 országból 19 elutasította, 4-en tartózkodtak, 5-en szavaztak mellette, de ez az arány sem volt elég ahhoz, hogy az EU betiltsa annak termesztését.
Ez az USA célja
A végső szavazást megelőzően a Friends of the Earth Europe nevű nemzetközi civil szervezet világossá tette, hogy a GMO-termesztés és az EU-USA tárgyalások milyen mértékben függenek össze. A szervezet részletes elemzéséből kiderül, hogy az USA tárgyalóira és kormányára a legnagyobb nyomást épp a génmódosított vetőmagokat előállító és forgalmazó cégek gyakorolják. Az anyagból egyértelműen kiderül, hogy az Egyesült Államok fő célja a szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások során az, hogy génmódosított vetőmagokat juttassanak az európai piacra.
A Fidesz is mellette
A közvélemény úgy hiheti, hogy a Fidesz és a magyar kormány ellene van a transzatlanti kereskedelmi és beruháuzási partnerségnek, ám ez nem így van - hangsúlyozta Balczó, aki elmondta: novemberben ő maga is részt vett a magyar parlament bizottsági ülésén, melyen Mikola István államtitkár a kormány nevében azt mondta, a magyar megközelítés a tárgyalások során az, hogy Magyarország egyértelműen támogatja az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalásokat, mely nyitott gazdaságunk miatt komoly előnyeket nyújthat. Ezen a héten Szájer József, a Fidesz EP-képviselője is hitet tett amellett, hogy minél hamarabb kell előrelépést elérni a tárgyalások során.
Balczó Zoltán szerint a történtek súlyosan veszélyeztetik a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét. A Jobbik szerint az EU-nak nem azzal kéne foglalkoznia, hogy miért nem fogadja el a tiltást egy-egy tagállam részéről, hanem az lenne a feladata, hogy biztosítsa az országok számára a GMO-mentességet.
Amerikai gyarmat lehet az EU
Az szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán felmerült veszélyekről a héten már Gyöngyösi Márton is beszélt hétfői sajtótájékoztatóján. A politikus akkor elmondta: a tervezett egyezmény sem Magyarországnak, sem Európának nem válhat hasznára. A politikus "korunk legégetőbb kérdésének" nevezte, hogy az Unió meg tudja-e őrizni maradék szuverenitását, vagy végleg amerikai gyarmattá válik. Emlékeztetett: az ukrán válság során világosan kiderült, hogy Brüsszelnek nincs önálló külpolitikai vonalvezetése, biztonságpolitikai tekintetben teljesen ki van szolgáltatva az Egyesült Államoknak, amely "geostratégiai bázisaként" kezeli a kontinenst.
Mi a baj a GMO-val?
A Mona Hungary Kft. korábban sajtóanyagban elemezte a génmódosított növények mellett és ellen szóló érveket. A támogatók nagy lehetőséget látnak a génkezelt növények termesztésében, mert szerintük az éhezés felszámolható lenne általa, ám elsősorban gyors és jelentős profitot várnak a termesztésüktől.
A kutatók is elismerik, hogy kevés a rendelkezésre álló információ, számos megválaszolatlan kérdés merül fel a GM növények hatását illetően. Termesztésük során nagy terhet rónak a környezetre, nem csökken a vegyszerfelhasználás, valamint a kártevőkben is kialakulhat a rezisztencia. Csökken a biodiverzitás, a genetikailag módosított organizmusok bekerülnek a természetes környezetbe. A módosítás kiterjed az állatokra is, a hagyományos- és biogazdálkodás veszélybe kerülhet és meg is szűnhet.
A megoszló szakmai vélemények között akad olyan, ami előrevetíti a génmódosított növények esetleges egészségkárosító hatásukat és olyan is.
