2015 január 1-jén megkezdte működését az Eurázsiai Gazdasági Unió, az Oroszország, Belorusszia, Kazahsztán és több újonnan csatlakozó ország által épített szövetségi rendszer. "Áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlását biztosító közös piac", valamint fokozott együttműködés az energetika, ipar, mezőgazdaság és szállítmányozás terén. A nyugati országok eddig a szó szoros értelmében elhallgatták az új szövetségi rendszer építését - legfeljebb érintőlegesen említette a média, mint Putyin álmát a Szovjetunió feltámasztásáról -, és miközben nem engedték a tömeg figyelmét keletre fordulni, mindent elkövettek, hogy ez a szövetség ne jöhessen létre. Be akarták dönteni az orosz gazdaságot, korrumpálni akarták a belorusz kormányt, szembe akarták fordítani Kazahsztánt Oroszországgal, és az elképzelhető legvadabb módszerekkel próbálkozott a nyugat, hogy ne legyen számunkra alternatíva.

A kritikusok minden bizonnyal új frontot nyitnak most, az új szövetségi rend ugyanis a mai nappal megkezdte működését, nem tehetik meg, hogy nem beszélnek róla. Tehát fel lehet tenni a kérdést, mielőtt ők teszik fel; miért van szüksége Magyarországnak, és Kelet-Európa más országainak egy újabb, "áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlását biztosító közös piac"-ra, amikor az Európai Unió mindezt biztosítja nekünk?

A válasz nagyon egyszerű: nincsen rá szükségünk. Pontosabban: nem erre van szükségünk. Magyarországnak nem a piac kell. Nekünk újjá kell építeni a magyar nép hátországát, amit a nyugat 15 év alatt nyugati kézre elprivatizált, majd az Európai Unió 10 év alatt lebontotta azt, ami megmaradt belőle. Tehát a kritikusok kérdésfelvetésének nincs értelme: Magyarországnak nem a közös piac kell. Magyarországnak egy olyan politikai közeg kell, ami az államot - mint eszközt - a nép szolgálatába állítja. Magyarországnak egy olyan politikai közeg kell, amiben a politikusok nem tehetik meg, hogy a kisebbségek oltárán feláldozzák az országot, hogy homoszexualitásra és társadalomellenes létszemléletre tanítsák a magyar fiatalokat. Tehát elég könnyen megválaszolható a kérdés: egy olyan országnak, ahol a szakképzett munkaerő hiánycikk, ipara gyakorlatilag nincs, civilek kezében számottevő tőke szintén nincs, nem a munkaerő, áru és tőke szabad áramlására van szüksége.

Mire van szüksége Magyarországnak?

Nekünk nem csak az Eurázsiai Gazdasági Unióra van szükségünk. Az Eurázsiai Gazdasági Unió nem elég. Nekünk arra a politikai unióra van szükségünk, ami az Eurázsiai Gazdasági Unióra épülni fog. Magyarországnak egy olyan politikai közegre van szüksége, amiben az elnyugatosodott, elkényelmesedett, velejéig elkurvult politikai elit nem teheti meg többé, hogy a közmédiát és oktatást a degeneráltság és dekadencia szolgálatába állítja, ha valaki eleget fizet érte. Magyarországnak arra van szüksége, hogy felnőjön egy új generáció, akik számára a homoszexualitás, a vallásellenesség nem alternatíva, a haza elárulása pedig fel sem merülhet. Magyarországnak egy hazafias szellemben nevelkedő ifjúságra van szüksége, akinek az anyaföld és tradíció szolgálata mindennél többet jelent. Magyarországnak arra van szüksége, hogy a nyugat mocskát levetve magáról újjászülessen.

Mit jelent nekünk az Eurázsiai Gazdasági Unió? Áruk szabad áramlását? Jó befektetési lehetőséget? Nem. Nincs árunk, nincs tőkénk, és a hazánkat sem hagyjuk el. Minket ez mind nem érdekel. Nekünk arra az Eurázsiai Unióra van szükségünk, ami az életigenlés kizárólagosságát követeli meg a politikai elittől. Arra a politikai közegre van szükségünk, ami rákényszeríti a politikusokat arra, hogy a haza szolgálatába álljanak, mert nem lesz számukra más lehetőség, ha politikusok akarnak maradni. Az Eurázsiai Gazdasági Unió születése azt jelenti, hogy a politikai elit háromszor is meg fogja bánni, amiért minden, hazafias szellemben szerveződő mozgalmat és pártot már a születése pillanatában szétvertek. Most a tradíció új formája van felemelkedőben. Amit kisebb, elszórt formában el tudott fojtani a nyugati elit, most feltámad és egyetlen, hatalmas erőként rájuk kényszeríti akaratát.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió gazdasági alapját jelenti annak a politikai környezetnek, amiben nem tud hatalmi pozícióba jutni olyan politikus, aki élet- és társadalomellenes eszméket képvisel.

Miért kell nekünk az Eurázsiai Gazdasági Unió, és miért nem kell az Európai Unió?

A különbség a két politikai közeg kiválasztási rendszrében van. Az Európai Unióban nem juthat a hatalom közelébe olyan politikus, aki hazafias szellemiséget, a tradicionális értékeket, az életigenlő létszemléletet képviseli. Ellenben hatalomra juthatnak homoszexuálisok, drogosok. Gyakorlatilag elég nyilvánosan bejelenteni, hogy valaki az egész lényével egy főbenjáró bűnt képvisel, máris garantált számára a politikai karrier, vagy elismert művész lehet. A nyugati elitnek politikai prostituáltakra van szüksége minden országban. Minél inkább prostituált valaki, annál jobb nekik, mert annál könnyebb irányítás alatt tartani azzal a fenyegetéssel, hogy a piszkos ügyei nyilvánosságra juthatnak. Ez az Európai Unió - nekünk ez nem kell.

Nekünk az a politikai közeg kell, ahol nem juthat a hatalom közelébe az az ember, aki a nyugat összes mocskát egy személyben képviseli. Ez a politikai közeg ma öltött hivatalos formát. Magyarországnak minél hamarabb át kell jutnia ebbe az új közegbe, mert ez az új szövetség az újjászületés ígéretét jelenti. Elég egy pillantást vetni arra, milyen büntetés jár Oroszországban a homoszexuális propagandáért, vagy vallásellenes extrémizmusért. Ez egy olyan politikai közeg, aminek más elvárásai vannak, és ezek az elvárások a magyar nép érdekével, értékítéletével egybeesnek.

Az Európai Unióban híres lehet lenni, ha valaki szakállas nőnek öltözik, állatokkal közösül, vagy egyszerűen csak homoszexuális.

A nyugat tomboló főnixe - a magyarságot is felemésztené

Nekünk ehhez a "civilizációhoz" semmi közünk. Soha nem is volt, és soha nem is lesz. Mindig is idegenek leszünk az Európai Unióban, mert ez egy másik civilizáció, ami a magyarság létszemléletével összeegyeztethetetlen értékrendet képvisel. A magyar nép az eurázsiai civilizáció szerves része. Értékeink, értékítéleteink, politikai véleményeink, a fiataljaink körében továbbra is kimutatható konzervatív attitűd mind ezt mutatja. Nem az individuális nyugathoz tartozunk, de a kelet kollektivizmusa is távol áll tőlünk. Híd vagyunk, átmenet vagyunk, - egy a kelet és nyugat közti önálló civilizáció, az eurázsiai civilizáció része vagyunk.

Egy olyan nép vagyunk, amit idegen hatalmak arra kényszerítenek, hogy felszámolja önmagát. Pedig van alternatíva. Kiléphetünk az Európai Unióból, lerázhatjuk az amerikai befolyást, és Magyarország nem lesz elszigeteltségben. Mostanra több mint 40 ország jelezte Moszkva felé, hogy érdekelt lehet az eurázsiai átmenetben és megkezdené az integrációt. Ez elszigeteltség? Vaszilij Nebenzija orosz külügyminiszter-helyettes ezt az Eurázsiai Gazdasági Unió indulásának előestéjén jelentette be, a Ria Novosztyinak adott interjúban. Egy több mint 40 ország által választott szövetségi rendszerbe kerülhetünk, ahol a szövetségesek a miénkkel megegyező értékeket vallanak, és gyermekeinket, unokáinkat nem akarják homoszexuálisnak, drogosnak vagy bantu négernek nevelni.

Tehát a kérdés kézenfekvő: meddig leszünk még szövetségi viszonyban az ellenséggel?

A nyugat hangadói szerint mi egy demokráciában élünk. Csakhogy egy demokráciában, ha kormányt választanak, négyévente megkérdezik a választókat arról, hogy meg vannak-e elégedve, vagy inkább megválasztanak valami mást. Mi több mint 10 éve vagyunk az Európai Unió tagjai. Azóta senki nem kérdezte meg a választókat arról, hogy meg vannak-e elégedve, vagy valami mást akarnak. Tehát, elég volt a képmutatásból. Ez nem demokrácia. A demokrácia akkor esedékes, amikor vasárnap reggel kinyitnak a szavazókörletek, és választani lehet, hogy akarjuk-e Magyarország újjászületését és az Európai Unióból kilépést, vagy megmaradunk az elmúlt 25 év egyetlen látható eredményénél, Conchita Wurstnál.

Elég volt abból, hogy Washington bábja Magyarország, és végignézzük népünk pusztulását, miközben az ország reménységei Londonban mosogatnak. A mai naptól van valós alternatíva. A liberálisok amióta csak léteznek, mindig gondoskodtak róla, hogy Magyarország az éppen aktuális süllyedő hajón maradjon. Ez alkalommal ne hagyjuk nekik!