A NATO további keleti bővítése “a szükséges megfelelő lépésekre” kényszeríti Oroszországot – figyelmeztetett az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön. Alekszandr Lukasevics nem fejtette ki, hogy pontosan milyen lépésekről volna szó.
A külügy magas rangú képviselője szokásos heti tájékoztatóján reagált az ukrán parlament keddi döntésére. A kijevi törvényhozás az ország “tömbön kívüli” státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről fogadott el törvényt.
A szóvivő szavai szerint az észak-atlanti szervezet “lehetséges további keleti bővítése elkerülhetetlenül nagyon komoly katonapolitikai eltolódáshoz vezet nemcsak Európában, hanem az egész világon”, és közvetlenül érinti Oroszország nemzetbiztonsági érdekeit. Lukasevics bírálta az ukrán vezetést, amely szerinte a NATO-hoz közeledésre “az Oroszországgal való normális kapcsolatok fejlesztésének alternatívájaként tekint”, és arra figyelmeztetett, hogy ez tovább nehezítheti az orosz-ukrán kapcsolatokat és akadályozhatja “több területen a fontos kérdések megoldását, beleértve a gazdaságot és az energetikát is”.
Érthetetlennek nevezte az ukrán törvényhozás döntésének időzítését, “amikor bizonyos kedvező folyamatok jelentek meg a délkelet-ukrajnai helyzet rendezésében”. Úgy vélte, az ukrán állam euroatlanti kül- és belpolitikai irányultsága aligha járul hozzá az ország mély politikai, gazdasági és társadalmi válságának megoldásához.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyancsak élesen bírálta az ukrán parlament döntését a Rosszija 1 állami televíziós csatorna esti vitaműsorának adott interjúban, amelyet Oroszország távol-keleti részén már bemutattak a tévében.

Az orosz diplomácia vezetője kijelentette: már maga az elképzelés, hogy Kijev a NATO-ba törekszik, nemcsak az ukrán népre, – amely nem egységes ebben a kérdésben, – hanem az európai biztonságra is veszélyes. “Senki sem gondoskodhat biztonságáról mások kárára, senki sem lépheti át a hidegháborúból örökölt választóvonalakat” – mondta.
Lavrov ugyanakkor azt is közölte: meggyőződése, hogy Ukrajna, mint szövetséges állam, nem veszett el Oroszország számára. “Nem lehet elválasztani Oroszországot és Ukrajnát” – mondta, a két ország közös történelmére, gazdasági, földrajzi, kulturális és lakossági kapcsolataira hivatkozva.
Az orosz külügyminiszter kifejtette, biztos abban, hogy Ukrajna túllép “történelmének ezen tragikus szakaszán”, és az ukrán nép “a nemzeti megbékélés, Ukrajna valamennyi részének egyesítése útján állítja helyre az egyetértést az országban és nem csak egyetlen ideológia diktátuma alatt, amely Kijevben uralkodik”.

hír24




Oroszország törekszik az atomháború elkerülésére

Oroszország nemzetvédelmi politikája legfontosabb tényezőnek az atomháború megakadályozását tartja az éves frissítésen átesett katonai doktrína alapján, amit pénteken hoztak nyilvánosságra, és ezúttal kivették belőle a megelőző atomcsapás jogát. Az aktualizált orosz katonai doktrína nem teszi lehetővé a megelőző jellegű atomcsapást, kizárólag válaszlépésként teszi lehetővé az atomfegyverek bevetését. Korábban sajtóértesülések szerint az új változatban az atomfegyverek bevetésére is vonatkozni fog a megelőző csapás lehetősége, hogy az elrettentő erőt fenntartsák. Úgy tűnik azonban, hogy Oroszország törekszik annak a hidegháborús retorikának felszámolására, amit a nyugati országok folytatnak, és nem folytatja a kölcsönös fenyegetés-fenyegetettség helyzetének fokozását.

Az atomfegyverek bevetésének körülményei a 2010-es változatban lefektetettek szerint maradtak: "Oroszország fenntartja a jogot, hogy atomfegyvert vessen be válaszként atomfegyver bevetésére, vagy bármilyen tömegpusztító fegyver bevetésére Oroszország és szövetségesei ellen, valamint olyan konvencionális támadás esetén, ami az állam létezésének alapjait fenyegeti."

Az elmúlt években a NATO Oroszország elleni katonai fenyegetése jelentősen megnövekedett. Moszkva folyamatos egyezkedései és a közös védelmi rendszer kiépítésére tett felajánlásai ellenére a NATO egyre közelebb tolja az orosz határokhoz rakétavédelmi rendszereit és nem adott biztonsági garanciákat arra vonatkozóan, hogy a rakétarendszer nem irányul Oroszország ellen. Idén augusztusban pedig hivatalossá vált, hogy a rakétarendszer Oroszország ellen is bevethető. Moszkvának mindeddig a legbiztosabb védelmet a gigantikus, folyamatosan fejlesztett és modernizált nukleáris csapásmérő ereje adta. Ez volt a legnagyobb biztosíték, ami az 1990-es évek folyamán megvédte a közvetlen katonai támadástól az országot.

Mára a csapásmérő erő sokkal nagyobb, modernebb, mobilizáltabb, mint a 90'-es években volt. A NATO-t alkotó tőkés kizsákmányoló országok már évtizedek óta Oroszországra mint megkaparintandó területre tekintenek. A rendszerváltás után kiépülő oligarcha rendszer ki is szolgáltatta az országot a nyugati tőkének, amely folyamatnak Putyin hatalomra kerülése vetett véget. Mivel a jelenlegi orosz vezetés folyamatosan kiszorította az atlantista tőkét az országból, ennek következményeképpen megnövekedett a nyugati katonai nyomás. Mostanra újra hidegháborús állapotok alakultak ki, amit mára egyik fél sem kíván tagadni. A diplomáciai kapcsolatok a legrosszabb hidegháborús időszakokat elevenítik fel, amit az atomfegyverek megelőző csapásként bevetésének lehetősége csak tovább fokozna.



http://www.hidfo.net.ru/2014/12/27/oroszorszag-torekszik-az-atomhaboru-elkerulesere



A Nyugattal kiéleződött feszültség miatt Oroszország átírta katonai doktrínáját, az új változat az ukrajnai konfliktust és a NATO keleti bővítését a saját biztonságát fenyegető veszélyként határozza meg.
A tegnap-Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyásával-közzétett új szöveg a doktrína alapvető védelmi jellegét nem változtatja meg.
Az orosz nemzetbiztonsági tanács az internetes oldalán adott hírt a változtatásokról. A testület közleménye szerint a doktrína átdolgozása válasz volt a jelenlegi észak-afrikai, szíriai, iraki és afganisztáni helyzetre.
A közlemény felrója a világ “vezető államainak” – ezen feltehetően mindenekelőtt az Egyesült Államokat érti – hogy különféle módszerekkel fenyegetik a független államokat saját érdekeik érvényesítése céljából. Az eszközök között szerepel, hogy magánkatonai szolgálatokat vetnek be, szítják a lakosság elégedetlenségét, radikális és szélsőséges szervezeteket támogatnak, hogy más államokban elérjék kitűzött céljaikat.
A nemzetbiztonsági tanács közleménye konkrét veszélyként említi, hogy a NATO támadófegyvereket helyezett át az orosz határ közelébe, valamint ide sorolja a tervezett amerikai rakétaelhárító rendszert is.
Az új változat bevezeti a “nem nukleáris elrettentés” koncepcióját, amely fokozott készültségen tartott hagyományos fegyveres erőkön, valamint a térségbeli biztonsági szervezetekben (Független Államok Közössége – FÁK, Sanghaji Együttműködés Szervezete – SESZ) való elkötelezettségen alapul.
Oroszország fenntartja magának a nukleáris fegyverek bevetésének a jogát egy ellene vagy szövetségesei ellen irányuló agresszió, vagy pedig magának az államnak a fennmaradását veszélyeztető fenyegetés esetére. A megelőző csapás kifejezés nem szerepel a szövegben, noha egyes orosz lapok korábban tudni vélték, hogy beleveszik.
A mostani doktrínában új elemként szerepel az a kitétel, amely szerint a fegyveres erők egyik fő feladata, hogy biztosítsák az orosz nemzeti érdekeket az Északi-sarkvidéken, mivel az ottani kontinentális talapzatban rejlő ásványkincsek és energiahordozók stratégiai jelentőségűek az ország számára. Szakértők szerint a sarkvidéki területek fejlesztése szavatolja Oroszország energetikai és gazdasági biztonságát, függetlenségét.

https://balrad.wordpress.com/2014/12/27/oroszorszag-atirta-katonai-doktrinajat/