Recep Tayyip Erdogan, török államfő azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy "végtelen telhetetlensége" okán indított katonai offenzívát az "Iszlám Állam" ellen, amit "pimasz és nemtörődöm módon" hajt végre, miközben Törökországot is megpróbálja bevonni a háborúba.

A közelmúltban a terroristák lerohanták Kobani városát Szíriában, a török határ mellett. A főleg kurdok által lakott észak-szíriai várost szeptember óta tartotta ostrom alatt a CIA terrorszervezete, mostanra sikerült áttörniük a védelmet. Azt követően Erdogan nyilatkozatából kiderült; az Egyesült Államok nyomást gyakorol Ankarára, hogy vonuljon be a török hadsereg és vonja ellenőrzése alá a szíriai várost. Washington nyomásgyakorlással be akarja vonni Törökországot a Szíria elleni háborúba, amit a török kormány nyilvánosan nem vállal fel.

Erdogan az USA nyílt háborús provokációjára válaszként felvetette az igen aktuális kérdést: mit keresnek az amerikai csapatok a térségben, Amerikától 12 ezer kilométerre? Ez a kérdés Ankarában egy üzleti konferencián hangzott el, ahol Erdogan a korábbinál élesebb, nyugatellenes alaphangot ütött meg. A török kormány most "felelőtlenséggel" vádolja az Egyesült Államokat, valamint azzal, Törökországot be akarja vonni egy térségi háborúba, ami egyedül Washington érdeke.

Korábban Steven D. Kelley, ex-CIA tanácsadó egy interjúban kifejtette, hogy az ISIS terrorszervezet az amerikai titkosszolgálat teremtménye. A CIA Jordániában képezte ki a szíriai lázadó csapatokat, amire a későbbiekben ráaggatták az ISIL, ISIS, majd Iszlám Állam nevet, hogy a médiában a nézőközönség számára jól elkülöníthető legyen a szíriai felkelőktől. Washington közvetlen irányítja ezeket a csoportokat, ami most újra láthatóvá vált, amikor a terrorszervezetet arra akarták használni, hogy Törökországot bevonják a háborúba.

Október elején Törökország és az Egyesült Államok tárgyalásokat folytatott arról, hogy az amerikai légierő használatba vehetné az Incirlik katonai támaszpontot a terroristák elleni légicsapások kiindulópontjaként. Miközben Washington nyilatkozatai szerint "jelentős haladásokat értek el a tárgyalásokban", a török kormány közölte, hogy nem adtak engedélyt az amerikai légierőnek a bázis használatára. (A létesítményt jelenleg a török hadsereg és amerikai szárazföldi haderő használja.)

Törökország a NATO szövetségeseként részt vett a térség destabilizálásában. A szíriai kormány többször azzal vádolta Ankarát, hogy a török határon át özönlenek a terroristák az országba, és Törökország a világ számos országából érkező zsoldosok tranzitországává vált.

Ankara azonban egyensúlyi politikát akar folytatni, akár az ukrán Azarov-kormány tette azt. Kiszolgálják az amerikai érdeket, és közreműködnek a térség destabilizálásában. Azonban egy adott ponton túl a török kormány nem vállalja a kockázatot, és inkább nyitna a keleti hatalmak felé, hogy az amerikai nyomásgyakorlást ellensúlyozza.

Ankara és Washington közt igen ellentmondásos viszony alakult ki. Törökország még mindig a NATO legerősebb térségi "szövetségese". Azonban a közvetlen katonai konfrontációt nem vállalják az amerikai érdekért, emellett jelentős gázüzleteket kötöttek Moszkvával, és a közeljövőben visszaszorítják a dollár használatát az energiaszektorban.