Korábban nem ismert személyek állnak az elmúlt hetek látványos tüntetéssorozata mögött, akik többségének semmilyen kapcsolata sincs a hivatalos ellenzéki pártokkal. Ők a 2010 előtti politikai szereplőket is hibásnak tartják a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) létrejöttében. Így nemcsak a NER-t utasítják el, hanem többnyire azt a szociálliberális politikai elitet is, amelynek elhibázott politikájából szerintük a NER, azaz az Orbán-rezsim kinőtt.
„Az egész politikai rendszer belülről züllik, és velejéig korrupt, azok a pártok, akik ebben részt vettek, azoknak nincs helyük. Az új nemzedéknek most jött el a rendszerváltás. Nem egy kormányt temetünk, hanem egy rendszert, az egész elmúlt huszonöt évet, amely szégyent hozott az országra” – kiáltotta hétfőn a Parlament előtt Nemes Balázs, a rendezvény egyik szervezője. Ez a mondata megosztotta a hagyományos balliberális elitet, például Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori elnöke egy tévéműsorban ki is kelt ez ellen, mert részben egy kalap alá vette őket – az elmúlt 25 év politikusait – a Fidesz jelenlegi politikai garnitúrájával. Másnap Nemes pontosított: a Fideszt minőségileg rosszabnak ítélte, mint a 2010 előtti politikai garnitúrát, de kritikája több elemét az MSZP és az SZDSZ politikai teljesítményével szemben továbbra is fenntartotta.
A kritikai megjegyzések ellenére egyébként több rendszerváltó politikus – így Demszky Gábor, Béki Gabriella vagy Mécs Imre is – pozitívan beszélnek a tüntetésekről, noha azok szervezésében nem vesznek részt, legfeljebb ellátogatnak ezekre a rendezvényekre. Ők az 1988-as nagy tüntetéssorozathoz szeretik hasonlítani a folyamatokat, amikor még nem lehetett tudni, hogy a Kádár-rendszer milyen módon és formában fog megbukni, és azt sem lehetett tudni, hogy kik lesznek az új rendszer vezetői, de tömegek mentek az utcára. Az ellenzéki szereplőket akkor szinte senki sem ismerte, nem volt szervezett ellenzék: kis csoportok és körök voltak, és egy Kádár-rezsimmel szemben álló közhangulat.
Távol az MSZP-től
A tüntetések mostani szereplői nem szoktak ezzel az analógiával élni, annak ellenére sem, hogy nem is olyan messzi ez az időszak. Másrészt annyiban új helyzet van, hogy létezik hivatalos ellenzék, de a tüntetések szervezőivel való beszélgetésekből úgy tűnik, hogy sem az MSZP, sem a DK, az LMP, de még a PM sem volt képes ehhez a körhöz közelebb férkőzni. Egyebek mellett az MSZP mindössze annyira tudott „rárepülni” a hétfői tüntetésre, hogy a Parlamentben található frakcióirodájukból (amely éppen a tüntetőkre nézett) Kunhalmi Ágnes többször kilógatott egy európai zászlót. Úgy tűnt, hogy politikai értelemben egyedül ő próbált a szocialisták közül „erőlködni” azon, hogy legyen valamiféle kapocs a tüntetők és a pártja között. Más szocialista politikussal való beszélgetésből úgy tűnt, hogy inkább tanácstalanok arra nézve, hogy a tiltakozáshullámot milyen eszközzel lennének képesek „becsatornázni” az MSZP-hez, ha egyáltalán a tüntetők hajlandóak lesznek valamikor az MSZP felé fordulni.
Nemes Balázs egyetemista, a rendezvény egyik szervezője és szónoka elmondta, hogy ő maga sem tudná definiálni, hogy valójában mi az, amit tesznek. „Új, formabontó ellenzéki szerveződések vagyunk, nincs olyan kategória, amelynek megfelelünk” – magyarázta Nemes, aki szerint talán – az általa Török Gábor politológustól az ATV-ben hallott – spanyol Podemos mozgalom lehet analógia.
A Podemos (hevenyészett fordításban: „képesek vagyunk rá”) új baloldali ideológiai alapon áll, és az egész egy 2011-es tüntetéssorozatból indult ki, amelynek Indignados (Felháborodottak) volt a neve. A mozgalom a közösségi portálokon szerveződött, és nagyon rövid időn belül több százezres (internetes) tagsággal rendelkezett. A Podemos megjelenése felborította a kétpólusú, szocialisták és néppártiak által uralt spanyol pártrendszert, jelenleg a 27 százalékos támogatottságukkal az egyik legnépszerűbb párt, mert a korrupciós botrányok „felforgatták” az országot. A szavazói közel 42 százaléka azzal magyarázta támogatását, hogy csalódott a többi pártban. (Sikerükhöz persze kellett az is, hogy például a korrupcióellenes ügyészség több tucat embert, polgármestereket, politikusokat és vállalkozókat tartóztatott le, mert – közel 80 milliárd forint értékben – Madrid, Valencia, Murcia és León önkormányzatainál egyes cégeknek csúszópénzért biztosították a megrendeléseket közbeszerzéseken.)
Nemes Balázs egyébként még nem szaladna annyira előre, hogy a magyar tüntetők pártot hozzanak létre, de szerinte – mivel 2018-ban a választásokon csak pártokra szavazva lehet leváltani a Fideszt – jó lenne, ha akár több új párt is létrejönne Magyarországon. „Jelenleg ott tartunk, hogy ideológiai értelemben teljesen vegyes a társaság, az, hogy mit mikor teszünk, az ad hoc módon dől el. Most az a cél, hogy azt a dühöt, amelyet az Orbán-rendszer arroganciája kivált tömeges méretekben az emberekben, megpróbáljuk aktív cselekvésekbe becsatornázni. Remélem, hogy inkubátor vagy katalizátor szerepet töltünk majd be egy új rendszer létrehozásában” – emelte ki Nemes Balázs, aki szeretné, ha létrejönne több olyan szervező-rendező csoport is, amely képes az Orbán-rendszer ellenei tiltakozások generálására.
Még nem forrt ki
Próbáltuk megérteni, hogy ezeknek az új ellenzéki mozgalmaknak melyek az ideológiai csomópontjai, illetve hogy kik a vezéralakjai, de úgy tűnik, hogy ezt egyelőre nagyon nehéz megfejteni, mert még teljesen kialakulatlan a „rendszer”. Talán éppen ezért találkoztunk azzal a jelenséggel, hogy a Fideszben komolytalannak tartják – idézzük: „ezt a társaságot”. Lehet, hogy a szervezetlenségre, kicsit anarchikus működésre lehet legyinteni, de ezek a fiatalok már többször késztették meghátrálásra a Fideszt. A jelenlegi „mozgalmárok” között ugyanis az egyik összekötő kapocs a köztudatba 2012-ben berobbant Hallgatói Hálózat, a Haha. Nemes Balázs is ekkor és ebben a „szervezetben” kezdett el aktívabban közélettel foglalkozni, de a netadóellenes tüntetés egyik szónoka, Füzessi Károly is Haha-aktivista volt. A Hallgatói Hálózat, amely formálisan nem is létezik, csak egy informális kör, az elmúlt két évben így legalább két ügyben meghátrálásra tudta kényszeríteni a Fideszt: a diáktüntetésekkel elérték, hogy Hoffmann Rózsa államtitkártól elvegyék a felsőoktatási feladatokat, (ami felért egy államtitkár-buktatással), pár hete pedig részt vettek a netadó „kinyírásában”.
Kóbor Andrea, a Haha egyik szervezője, akit éppen egy NAV-ellenes tiltakozó akción értünk el, elmondta: jelenleg az a jellemzője az akciókban részt vevő fiataloknak, hogy politikát akarnak csinálni, de pártot nem. Szerinte a mozgalom azért izgalmas és érdekes, mert nincs vezető a társaságban, nem a személyek miatt mennek előre az akciók, hanem azért, mert létezik egy olyan közhangulat, amely megmozgatja a fiatalokat. „Mindenki érzi azt, hogy forr valami, érezni a dühöt, de most nincs senki, aki ráülne az egészre, és kisajátítaná magának. Ez a szerencse” – tette hozzá.
Kóbor helyzetértékelése szerint annyi látható, hogy kisebb csoportok, bizonyos értelemben rivális „szervezetek” azért létrejöttek, hisz a netadó-ellenes tüntetéseket szervező kör – egyebek mellett Gulyás Balázzsal –, kicsit eltér a Nemes Balázs körül létrejött, a Közfelháborodás Napját összehozó csoporttól. Ebben a világban pedig még „pörög” Gulyás Márton is, a Krétakör igazgatója, aki a Humán Platform egyik létrehozója, illetve több, egykori „millás” (Egymillióan a sajtószabadságért mozgalom) is.
Pap Réka Kinga Kóbor Andrea