Trócsányi László igazságügyi miniszter többek között az alábbiakról beszélt a sajtótájékoztatón:

  • November 25-én lesz a végszavazás a fair bankrendszerről és a forintosításról szóló törvényről.
  • A devizahiteleseket érintő négy törvényt együtt kell nézni: 1. a júniusi kúriai törvényt, amely a devizahiteles pereket szabályozza, 2. a szeptemberi, elszámolás módját és idejét szabályozó törvényt, 3. a fair bankrendszerre vonatkozó és 4. a forintosításra vonatkozó törvényt.
  • A fair banki törvény szigorú tájékoztatási kötelezettséget ró a bankokra, meghatározza az egyoldalú szerződésmódosítások lehetőségét és ingyenes szerződésfelmondásra ad lehetőséget, ami Trócsányi szerint versenyt generálhat a bankok között.
  • A forintosítás alapja a Polgári Törvénykönyv, az Alkotmánybíróság idén márciusi határozata (amely kivételes társadalmi problémák esetében, itt pl. a lakással érintett hitelekre arányos beavatkozást tesz lehetővé a szerződésekbe), illetve a bankszövetséggel kötött megállapodás.
  • Ha mindenkinek előírták volna a forintosítást, probléma lett volna, ezért sokak számára hagytak lehetőséget a devizahitel fenntartására (devizajövedelmű ügyfelek, az MNB feltételeinek megfelelők, a 2020 vége előtt lejáró szerződéssel rendelkezők - vagyis a szerződések mintegy egyharmada - , illetve a csökkentett kamattal rendelkezők), figyelembe véve a szükségesség és arányosság elvét.
  • Az új kamatok meghatározásánál figyelembe vették a devizahitelek eredeti kamatfelárát, és 1%-os minimumot határoztak meg erre. A törlesztőrészletek a kezdeti ígéretnek megfelelően 25-30%-kal csökkenni fognak.
  • Mindez alkotmányos és kiállja az EU-s kontroll próbáját is, az ezzel kapcsolatos aggályokat sikerült eloszlatni.
  • Az elszámolások során átlagosan közel 190 forintos forintosításnak megfelelő törlesztőrészletet sikerült elérni.



Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter többek között az alábbiakról beszélt a sajtótájékoztatón:

  • "ahogy a kormány korábban ígérte, elszámolunk a bankokkal, leszámolunk a devizahitelekkel",
  • a kormány kiindulópontja mindig az volt, hogy a Kúria jogegységi döntését vegye alapul, azóta nem volt nagy mozgástere a kormánynak, hogy a testület kimondta: az árfolyamkockázatokat az ügyfelek viselik,
  • de eközben azok a forinthitelesek sem járhatnak rosszabbul, akik "nem engedtek a bankok csábításának",
  • a bankszövetséggel és az MNB-vel kötött megállapodás biztosítja a forintosítás feltételeit, utóbbi már a bankok rendelkezésére is bocsátotta a forintosításhoz szükséges 8 milliárd eurónyi devizát,
  • az elszámolás egy tisztességtelenül elvett pénz visszaadása tőkében és törlesztőrészletben, a jövőbeni kockázatok kivédését pedig a forintosítás biztosítja,
  • a tegnapi módosításokkal pontosították azt is, miként alakulhatnak a jövőbeni törlesztőrészletek, a most keletkező 25-30%-os előnyt sikerül megtartani a következő években a fair bankrendszerről szóló törvénynek köszönhetően.