Lassan, de biztosan halad Budapesten az Arab Tavasz, vagy az EuroMajdan, - nevezzük bárminek is, a lényeg ugyanaz. Újra tüntetést tartanak hétfő este a Kossuth téren, valamint több vidéki városban. Korrupció ellen, adó ellen, romló megélhetési viszonyok ellen mennek ki a tüntetők, amihez a média hozzáteszi, hogy a külpolitika ellen is, - és ennek nyomatékosítására ott van a tömegben néhány atlantista, aki garantáltan előveszi Magyarország gyarmatosításának zászlaját, vagyis az EU-zászlót.

Tehát adott egy a liberális média által, a megélhetési viszonyokra, adócsalásra, adóztatásra, minden egyébre hivatkozva utcára hívott tömeg, amiről kiváló fotókat lehet készíteni, és mivel az atlantisták embere mindig garantáltan ott van az EU-zászlóval, a liberális média fel tudja mutatni ezeket a fotókat és több ezres tömeget úgy, mintha ezek az emberek mind az Európai Unióért tüntetnének.

Mielőtt bárki is elhinné, hogy Budapesten EU-barát tüntetést sikerült csinálni, térjünk vissza a tényekhez: hazánkban idén május végén szintén megtartották az EP-választásokat. A magyar választópolgárok rendelkeztek arról, hogy melyik pártokat akarják küldeni az Európai Parlamentbe. Ezen a választáson mindössze 28,92%-os részvételi arány volt. A választópolgárok 71,08%-a semmilyen pártot nem akar küldeni az Európai Unióba. Az embereket nem érdekli az Európai Unió, nem akarnak magyar képviseletet küldeni oda, és a brüsszeli politikai is hidegen hagyja őket.

71,08 százalék - az több, mint a Fidesz "kétharmada". A magyar lakosság 71,08% arányban nem akar magyar EU-képviseletet. A liberális médiafelületek együtt elérnek tízmillió embert, ebből maximum 30 ezer ember ment el a kormányellenes tüntetésekre (a képek alapján inkább 3 ezer), annak ellenére, hogy azt a liberális média teljes spektruma reklámozta. Az EP-választáson 2.322.983 ember adta le a szavazatát. Ennek 66,17%-a olyan pártra szavazott, ami Európai Unió ellenes retorikát folytat (Fidesz, Jobbik). Tehát összesen 785 ezer ember ment el szavazatával támogatni Magyarország EU-tagságát. Durván kerekítve is kijelenthetjük, hogy Magyarországon minden tízedik ember se támogatja hazánk EU-tagságát.

Milyen EU-párti tüntetés?

További tények: Magyarországot látszólag egy referendummal léptették be az Európai Unióba. Ezen a 2003. áprilisában tartott referendumon 45,62%-os volt a részvételi arány. A megjelentek 83,76%-a szavazott igennel, vagyis Magyarország a választásra jogosultak mindössze 38%-ának köszönhetően csatlakozott az Európai Unióhoz. A demokratikus kisebbség akaratára hivatkozva léptünk be az EU-ba, amit Brüsszel azonnal egy a parlamenti ciklus közepén végrehajtott csendes puccsal folytatott. A radikális atlantista Gyurcsány Ferenc hatalomba tolása a brüsszeli diktatúra hazánkra kiterjesztésének kezdetét jelentette.

Ez a radikális atlantista vonal akar most visszakúszni a hatalomba azáltal, hogy a médián keresztül minden elképzelhető problémát felsorolnak, amiből az embereknek - jogosan - elege van. Ha logikusan végiggondoljuk azonban, azt láthatjuk, hogy a problémák igen nagy részéért maga az Európai Unió a felelős. Kvótarendszerrel, túlzottdeficit-eljárással, diplomáciai nyomásgyakorlással tönkretették az országot.

Tehát, a tüntetéssel kapcsolatban a tények: 30 ezer ember (képek alapján inkább 3 ezer), és néhány tucat fizetett személy, aki bemegy a tömegbe egy EU-zászlóval. Közfelháborodás napja van. Mindenki fel van háborodva valamin, de mindenki máson. A liberálisoknak igazából teljesen mindegy, hogy ki és min van felháborodva; a lényeg, hogy legyen egy tömeg, amibe be lehet állni az EU-zászlóval.

A tények másik dimenziója: 2003-ban a magyar választópolgárok 38%-a adta szavazatát az Európai Unióra. Eltelt több mint tíz év. Az idei EP-választásokon a részvételi arány 28,92% volt, ennek kétharmada EU-ellenes pártra szavazott, a maradék 71,08% pedig senkit nem akart küldeni az Európai Parlamentbe.

Ami Budapesten zajlik, az Arab Tavasz. Facebook-forradalom. Hogy miért annyira fontos a liberálisoknak a minden elleni felháborodás, amire hivatkozva egy EU-barát kormányt lehet pozícióba tolni? Mert 2015. január 1-jén lép életbe a Moszkva által alapított Eurázsiai Gazdasági Unió. Alig több mint egy hónap, és van alternatíva az Európai Unióval szemben. Akkor az Európai Uniót támogató kisebbség igen kellemetlen helyzetbe kerül.

Lassan itt lesz az ideje kivonulni az Eurázsia Mozgalom zászlajával, mert kezdődik az átmenet.

Tradíció, hazafiasság és ifjúsági ellenállás - a jövő útja