Európa eddigi legátfogóbb számítógépes biztonsági gyakorlatát tartottak 29 ország mintegy 200 szervezetének és 400 szakemberének részvételével – derül ki az Európai Bizottság közleményéből.
Az Európai Unió Hálózat- és Információbiztonsági Ügynöksége (ENISA) által szervezett Cyber Europe 2014 elnevezésű, egész napos szimulációs gyakorlaton a résztvevők azt tesztelhetik, hogy mennyire készültek fel a kibernetikai támadások elhárítására.
A gyakorlaton köz-, illetve magánszférában tevékenykedő szakértők, többek között számítástechnikai biztonsági ügynökségek, hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító nemzeti csoportok, minisztériumok, távközlési vállalatok, energiaszolgáltatók, pénzügyi intézmények és internetszolgáltatók valósághű, nagy léptékű “kiberbiztonsági” helyzetekben tesztelik eljárásmódjaikat és képességeiket.
A Cyber Europe 2014 a legnagyobb és a legösszetettebb az Európában rendezett ilyen típusú gyakorlatok között. A gyakorlaton több mint 2000, az államok működését és az emberek mindennapi tevékenységét alapjaiban érintő “kibereseményt” kell kezelni. A gyakorlat feladatai között olyan válsághelyzetek megoldása szerepel, mint alapvető jelentőségű energia-, vagy távközlési infrastruktúrák elleni támadások, online szolgáltatások megtagadását célzó akciók, kibernetikai támadási műveletekről szóló hírszerzési jelentések és médiatudósítások kezelése, honlapok megrongálása, bizalmas információk kiszivárogtatása.
A Cyber Europe 2014 decentralizált, azaz a tesztfeladatok megoldására a gyakorlatellenőrző központ koordinálásával Európa-szerte egyszerre több központban kerül sor. A gyakorlat során tesztelik az európai szintű műveleti információ-megosztást célzó uniós együttműködési eljárásokat is. Az ENISA egy 2013-as jelentésében kiemelte, hogy a fenyegetésforrások egyre kifinomultabb támadásokatindítanak, és egyre fejlettebb eszközöket használnak.
Tavaly majdnem egynegyedével nőtt a globális webalapú támadások száma, az adatokkal való visszaélések száma pedig 61 százalékkal emelkedett 2012-höz képest. A nyolc legnagyobb visszaélés mindegyike több tízmilliós nagyságrendű adatveszteséggel járt, és 552 millió személy adatai kerültek illetéktelenek kezébe.
(MTI)
