Örményország belépése az Eurázsiai Gazdasági Unióba a korábbinál akadály-mentesebbé válhat, miután sikerült az ellenzéki erőkkel is megállapodást kötni az eurázsiai átmenetről. Ivan Volinkin, Örményország orosz nagykövete vasárnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tárgyalássorozat eredményes volt, mostanra az ellenzék többsége is támogatja a csatlakozást.

Örményország korábban az Európai Unió "keleti partnerségének" célpontja volt, és 2013 novemberében írta volna alá a szabadkereskedelmi megállapodást az EU-val. Az ország azonban a fokozott nyomásgyakorlás ellenére is kicsúszott a nyugat markából, és az "utolsó pillanatban" bejelentette csatlakozási szándékát az eurázsiai vámunióhoz, majd az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Oroszország, Kazahsztán és Belorusszia 2015 január 1-re határozta meg az Eurázsiai Gazdasági Unió indulását, melynek Örményország is tagja lesz. Korábban a politikai elemzők valószínűsítették, hogy az országban zavargásokra, és a Kijevben lezajlott, nyugatról vezérelt forradalomhoz hasonló eseményekre kell számítani, miután aláírják a csatlakozást deklaráló dokumentumokat. Az átmenet előkészítését így az ellenzékkel folytatott hosszas érdekegyeztetés előzte meg. Volinkin szerint az ellenzéki körökből egy kivételével már senki nem támogatja az Európa Unió felé közeledést, így nem okoz majd belpolitikai problémákat az eurázsiai átmenet.

Volinkin elmondása szerint a nyugati országok gyakorlatilag semmit nem tehetnek Jereván döntése ellen, mert a kijevi példa is mutatja, hogy képtelenek kezelni egy ilyen külföldről vezérelt kormányváltás következményeit. Az ukrán helyzet elég megoldandó problémát okoz a nyugatnak ahhoz, hogy ne legyen energiájuk rendszerváltásokat kierőltetni más, az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozó országokban. Volinkin elmondása szerint van még egy csoport az országban, amely oroszellenes, nacionalista retorikával próbál feszültséget teremteni, az ellenzék nagy részét azonban tárgyalás útján sikerült érdekeltté a helyzet békés rendezésében.

Örményország 2014 október 10-én írta alá a csatlakozási szerződést, a vámunió alapító tagállamainak Minszkben tartott találkozóján. Ez az alapszerződést két részből áll. Első része az unió céljait és lehetőségeit irányozza elő teljes jogú nemzetközi szervezetként, második része pedig a gazdasági együttműködést határozza meg és megfogalmazza a követelményeket az egyes gazdasági szektorok integrációjával kapcsolatban. Az Eurázsiai Bizottság székhelye Moszkvában, az Eurázsiai Bíróságé Minszkben, a pénzügyi szabályozó testület székhelye pedig Almatiban, Kazahsztán volt fővárosában lesz.

Az alapító tagállamok és az újonnan csatlakozó országok jelentős beruházásokat kezdhetnek meg a közös fejlesztési alapból. Miközben a Brüsszel központú Európai Unió a csatlakozás részeként leépíti újonnan csatlakozó tagállamait, hogy azokat üres felvásárló piacként használhassa, az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamai csatlakozásának részét képezi az iparosítás, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzése.

Magyarország és Kelet-Európa más országai a közeljövőben szintén lehetőséget kaphatnak az Eurázsiai Unióhoz csatlakozásra, ha képesek lerázni magukról az elmúlt 25 év atlantista politikáját.

Az Eurázsiai Unió alapító tagállamai és azon országok, melyek a közeljövőben csatlakozhatnak