Szeptember 30-án az Európai Unió megtárgyalja az Oroszország elleni szankciók feloldását, mivel bebizonyosodott, hogy azok az európai gazdaság alapjaira vannak negatív hatással.
Kedden megvitatásra kerül az Európai Külügyi Szolgálat beszámolója, ami feltehetően a szankciók visszavonásával zárul majd. Brüsszelben mostanra stabil törésvonal alakult ki azon országok küldöttei közt, melyek keményvonalasak az amerikai külügy törekvéseinek kiszolgálásában, valamint azon országok közt, melyek vezető politikusai féltik saját belpolitikai pozícióikat, amit könnyen elveszíthetnek, ha a hazai gazdaságot aláássák az amerikai érdek kiszolgálásával.
Ennek a törésvonalnak jellegzetes vonása, hogy azok az országok vannak az amerikaiak oldalán, melyek esetében a hazai gazdaság még elbírja a szankciók okozta kiesést, valamint azon kis országok, ahol jelentős számú amerikai haderő állomásozik, vagyis esélyük nincs az önálló vélemény kinyilvánítására. Lettország, Litvánia, Észtország aktívan támogatja az amerikai érdek kiszolgálását, mivel mostanra nagyobb számú amerikai haderő van ezekben az országokban - az orosz határ mentén - mint a nyugat-európai országokban együttvéve.
Az EU tagállamok nagy része - elsősorban a gyengébb gazdaságú országok, valamint azok, melyekben nem vagy csak alacsony létszámban állomásozik amerikai haderő - nem támogatja az Oroszország elleni szankciók fenntartását, ugyanis bebizonyosodott, hogy az katasztrofális következményekkel jár a kisebb, exportorientált országok gazdaságára. Abban az esetben, ha a szankciók által sújtott országok - többek közt Szlovákia, Csehország - támogatnák a szankciók fenntartását, annak nem csak gazdasági következményei lennének. Nem csak a vállalkozások tömeges csődbe jutása, a munkanélküliség ugrásszerű növekedése fenyegeti az Európai Unió gyengébb gazdaságait, de ezekben az országokban a kontraproduktív politika fenntartása a belpolitikai erőviszonyokat is jelentősen módosíthatja. Egyetlen egy kormány sem lenne képes megtartani hatalmát, amely támogatja a hazai gazdaság tönkretételét az amerikai érdek kiszolgálása, névlegesen az Európai Unió külpolitikájának céljai miatt. Ezekben az országokban kormányváltások hulláma söpörne végig, mert a szavazók sehol nem fogják elfogadni, hogy az Európai Unió külpolitikája miatt váljon bizonytalanná a megélhetés.
Az Európai Unió újratárgyalja az Oroszország elleni szankciókat, de nem azért, mert annak kellemetlen gazdasági következményei vannak - hanem azért, mert nem tudnák kezelni azt a politikai helyzetet, ami a szankciók fenntartása esetén kialakulna Európában. A szankciók visszavonását támogató országok egy Európai Tavasz elől menekülnek, ami gyorsítaná az atlantista rezsimek hanyatlását Európa-szerte.
Az a tény, hogy a szankciók az európai gazdaság alapját sújtják, valamint, hogy máig nem sikerült bizonyítékot felmutatni arra vonatkozóan, hogy Oroszország érintett lenne az ukrán konfliktusban, olyan az Európai Uniónak, mint egy falat kenyér az éhezőnek - hivatkozási alapot szolgál arra, hogy a tagállamok az utolsó pillanatban elkerüljék a belpolitikai káoszt, amit az amerikai érdek gátlástalan kiszolgálása idézett volna elő.
Nem sok választásuk van - a tagállamok országai vagy saját hatalmukhoz ragaszkodnak, vagy az amerikai érdek kiszolgálásához. Az elmúlt évtizedek liberalizmusa a garancia arra, hogy saját érdekeik mellett fognak dönteni, és a szankciókat az Európai Unió a közeljövőben enyhíti vagy visszavonja. Ezzel az Európai Unió nem csak gazdasági vereséget szenvedett egy Oroszország ellen kezdeményezett gazdasági háborúban, de politikai vereséget is szenvedett, aminek majd a következő években mutatkoznak meg az eredményei.
http://www.hidfo.net/2014/09/25/az-europai-unio-vereseget-szenvedett
Az ember azt képzelné, hogy a mai korban, mikor már létezik internet és ennyiféle ébresztő videó, előadás és írás elérhető és hozzáférhetőek már olyan tiltott könyvek is, amiknek a létezéséről még csak sejtésünk se lehetett régebben, sokkal felvilágosultabbak már az emberek. És kiderült, hogy még sem.
Nagyobb a sötétség a fejekben, mint valaha.És ezt olyan stratégiailag fontos eszközök megszerzésével érték el a gonoszok, mint a vallás (vallási ideológiák) politikai ideológiák, (pártokkal való megosztás) izmusok, és az oktatás, médiumok, sajtó és a pénz nyomtatás joga feletti uralom, ami minden hatalmat a gonoszok kezére add. Nem a gonosz elit fogja elpusztítani ezt a világot, hanem az emberi ostobaság és sötétség, ami veszedelmesebb bármilyen tömegpusztító fegyvernél. A beképzelt emberek tömegei, akikkel mindannyian találkozhatunk minden egyes nap. Akiket nem lehet meggyőzni semmilyen bizonyítékokkal, mert ők mindent jobban tudnak. Akkor is, ha valójában sötétek, mint az éjszaka. Még a cionizmust ellenző zsidó csoport is tudja, hogy ebbe a zsidók is bele dögölhetnek és még nekik sincs elég hatalmuk rá, hogy ráébresszék a saját fajtájukat vagy a Föld más nemzeteit mi felé is menetelnek a világ nemzetei. Az emberek megint egymást fogják ölni, pedig csak azokkal kellene végeznünk közös erővel, akiknek minden bajunkat köszönhetjük. Az pedig nem olyan sok ember. Amennyi titkos társaság van a Földön, nem hiszem el, hogy egyiknek sincs akkora hatalma, hogy egymás után legyilkoltassa a gonoszok vezetőit. Nem hiszem el, hogy ne lenne ismert név és lakhely szerint az a pár száz pár ezer elit vezető, akiket a mai modern technikával bármikor ki lehetne csinálni. Nem hiszem el, hogy ne lehetne legyőzni ezeket is és nem lehetne megheckelni számítógépeket, tévé és rádió műsorok sugárzására fellőtt műholdakat, hogy ha csak egy időre is, de minden csatornán egyszerre lehetne sugározni saját adást az igazságról, hogy mekkora veszélyben is van az emberiség. Nem az őskorban élünk, mégis ennyiféle lehetőséggel se tudunk élni.
Gutai Zub!
