Mi is az a napelem?

Jöhet is a kérdés: egyáltalán mi az a napelem, ugyanazt jelenti, mint a napkollektor?

Nem, nem ugyanazt jelenti a két eszköz. Míg előbbi az elektromágneses sugárzást alakítja villamos energiává, addig az utóbbi a napenergia felhasználásával állít elő vízmelegítésre és fűtésre használható hőenergiát. Most a napelemekkel foglalkozunk részletesebben.

 

 

Azok, akik napelemek használatán gondolkodnak, alapvetően két típus közül választhatnak:

1.Kristályos napelemek:

Ebben a kategóriában két technológia (mono- és polikristályos) verseng egymással. A kristályos napelemek a legrégebben használt, legkiforrottabb és a legelterjedtebb technológiának számítanak. A napelemek a kristályos technológia esetén nagy tisztaságú szilícium cellákból épülnek fel, melyek sorba kötve és vízmentesen egy üveglap és egy műanyag hátlap közé laminálva kerülnek gyártásra. A két technológia közt a legnagyobb különbség a gyártási eljárásban található.

a.Monokristályos napelem

  • A közvetlen (direkt) fényt jobban hasznosítja
  • Emiatt a forró égövben valamelyest jobban teljesít a polikristályos napelemeknél
  • Hatásfoka 16-18 százalék körül alakul



b.Polikristályos napelem

  • A szórt fényt hasznosítja jobban
  • Emiatt az északi égövben jobban teljesít a monokristályos napelemeknél
  • Hatásfoka 14-16 százalék körül alakul



2.Vékonyrétegű napelemek

Ez a technológia sokkal fiatalabb a kristályos technológiánál. A vékonyrétegű (vagy vékonyfilmes) technológiánál nem kristályos szilícium tömbökből vágnak cellákat, hanem a félvezető réteget kémiai vagy fizikai lecsapatással közvetlenül az üvegre, vagy akár más hordozó felületre viszik fel. Ezeknek a napelemeknek kisebb a hatásfokuk (10 százalék alatt), így háztetőkön a korlátozott hely miatt nem igazán lehet velük találkozni.

Hatásfok: egységnyi (jellemzően 1m2) felületen a napelem tábla hány W energiát tud maximum előállítani (a gyártók általában laboratóriumi körülmények közt, azaz derékszögű besugárzás, 25 C fok mellett mérik). A könnyen érthetőség kedvéért itt egy példa az egyik legnagyobb gyártó modelljén, melynek teljesítménye 205 W mérete pedig 1,31*0,99=1,2969 m2. Azaz a panel hatásfoka 205/(1000*1,2969) = 15,8%.



Jó, jó, de mennyi energiát tudok itthon termelni?

Erre a kérdésre pontos választ nehéz adni, mivel több tényező is fontos szerepet játszik az előállított energia mennyiségét illetően. 1kW-os rendszerrel itthon jellemzően 1000-1200 kwh/év áram fejleszthető. Egy 4 fős háztartás éves fogyasztás 4430 kwh körül alakul (az ELMŰ-ÉMÁSZ adatközlése alapján), vagyis egy 4 kW-os rendszer nagyjából fedezné a felhasznált áram mennyiségét.

És mennyibe is kerülne ez nekem?

Létezik belőle ilyen kiteríthető és kis helyen elférő, mobilis kivitel is

30-50ezer Ft körül - Hadianyag, például rádiózás, stb...!

 

Egy komplett rendszer teljes beruházási költsége háztartásról háztartásra változhat az egyedi paraméterek miatt, így pontos összeget ebben az esetben sem lehet adni. Általánosságban az mondható, hogy 1 kW teljesítményű rendszer teljes költsége 500-600 ezer forint körül mozog, így egy 4 kW-os rendszer nagyjából 2-2,4 millió forintba kerülhet. Az elmúlt néhány évben gyökeres változások történtek a globális energiapiacon, a globális felmelegedés elleni harcban előre törtek a megújuló energiák. A folyamat egyik nagy nyertese a napenergia lett, köszönhetően az egyre olcsóbb napelemeknek. A napelemeket alkotó cellák ára az elmúlt közel 40 évben a töredékére esett, így a technológia egyre több országban válik versenyképessé, és elérhetővé. Az egyre olcsóbb panelek iránt az utóbbi években a kereslet is látványosan megugrott. Tavaly globálisan közel 38 GW új kapacitást telepítettek, mellyel a telepített összkapacitás 140 GW-ra emelkedett.


Magyarországon a napenergia-hasznosítás még kezdeti fázisban tart,

ugyanis ellentétben sok más európai országgal, hazánkban hiányoztak a megfelelő támogatási programok a napenergia promotolására. A csökkenő napelemárak azonban Magyarországon is egyre inkább elérhetővé teszik a technológia alkalmazását. Az elmúlt egy-két évben részben uniós forrásból épültek kisebb "naperőművek", illetve főként multinacionális cégek, iparvállalatok és kiskereskedelmi láncok telepítettek napelemeket egységeik tetejére vagy közelébe. A háztartások esetében szintén egyre több tetőn láthatóak már napelemek, a Magyarországon telepített ún. háztartási méretű erőművek több mint 95%-a napelemes rendszerekhez köthető.

Ez egyfajta önellátás. Egyre többen érdekeltek abban, hogy az energiavállalatoktól függetlenül és környezetbarát módon termeljék meg a mindennapi élethez szükséges energiájukat, amelyhez a fent látott napelemár-esés komoly segítséget ad. A várakozások szerint a jövőben állami programok is segítik majd az ilyen beruházásokat, de megjelentek a piacon a napelem-telepítéseket támogató "kedvezményes" hitelek is.

 

 

Bíró Dalma összeállítása