Robert Fico szlovák miniszterelnök a Nový čas napilapnak adott interjúban nyilatkozva bejelentette, nem fogja engedélyezni NATO katonai bázis létesítését Szlovákiában.

Fico kijelentette, hogy az idegen csapatok behívását saját miniszterelnöki posztja árán is megakadályozza, abban az esetben pedig, ha a nyugat nyomásgyakorlással kényszeríti az amerikai csapatok állandó jelleggel Szlovákiában állomásoztatására, népszavazást fog kiírni. "Attól, hogy a NATO tagállama vagyunk, nem vagyunk kötelesek idegen erőket állomásoztatni Szlovákiában. Ha pedig valaki erre kényszerítene minket, népszavazást kezdeményeznénk."

A kormányfő elmondása szerint Szlovákia kis országként nem vállalhatja, hogy a nagyhatalmak geopolitikai játszmájába rángassák bele. Fico egyben azt is kijelentette, elképzelhetetlennek tartja, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, emellett nem támogatja a további oroszellenes szankciókat sem.

A kormányfő Ukrajna NATO tagságával szembeni kétkedése ugyanakkor sokkal inkább ellenérzésre vezethető vissza, mint Ukrajna csatlakozásának lehetetlenségére. 30 évvel ezelőtt az is lehetetlennek tűnt, hogy Magyarország a NATO tagja legyen. Mégis, az atlantista kormány a választási törvény módosításával lehetővé tette, hogy a NATO tagságról tartott referendum 25%-os részvételi aránnyal is érvényes legyen. Hazánk nem demokratikus módon csatlakozott a NATO-hoz, az atlantista pártok azt a kommunizmus visszatérésével kapcsolatos félelmekre alapozva szavaztatták meg az erre fogékony kisebbséggel. Értelemszerűen, Robert Fico figyelmeztetése így fenyegetést jelent a NATO keleti terjeszkedésére. Szlovákiában egy ilyen témában tartott népszavazással a választók többsége kifejezésre juttatná, hogy nem akar NATO bázist Szlovákiában. 25 évvel a kommunizmus bukása után annak visszatérésétől már senki nem retteg, így a V4 országok NATO tagsága sem igazolt a lakosság felé. Egy esetleges népszavazáson ellenben mozgósító hatása lenne az egyre fokozódó nyugatellenességnek, ami a radikális atlantisták számára kedvezőtlen irányba befolyásolná a referendum eredményét.

Június 4-én a cseh miniszterelnök szintén bejelentette, hogy semmi szükség az amerikai haderőre Kelet-Európában, különösen nem az ő országa területén. Bohuslav Sobotka ellenzi, hogy a NATO katonai bázisokat létesítsen Csehország területén, így a szlovák kormányfő nincs egyedül. A kelet-európai politikusok most két tűz közé szorulnak, mert egyszerre kellene kiszolgálniuk az atlantisták elvárásait, valamint valamilyen szinten meg kell felelniük saját népük elvárásainak, ami a nyugatellenesség fokozódásával az lenne, hogy ne csak a további NATO csapatok érkezését akadályozzák meg, de a NATO-tagságról is újabb népszavazást tartsanak.

A V4 láthatóan törekszik a nyugattól való függetlenedésre, ellenben Magyarország továbbra is az atlantista katonai tömb kiszolgálását folytatja. Miközben Csehország és Szlovákia is elutasítja az idegen csapatok behívását, az Orbán-kormány a szeptember 4-5-i NATO csúcstalálkozót követően bejelentette, hogy "Magyarország biztonságának növeléséről is döntés született". Azt megelőzően az orosz sajtó Magyarországra küldött 7000 amerikai zsoldosról írt. A NATO csúcstalálkozó végeztével pedig bebizonyosodott, hogy a NATO valóban ilyen nagyságrendű átcsoportosítást folytat Kelet-Európába. Miközben a V4 több tagállama függetlenedne a nyugattól, Magyarország ismét az utolsó csatlós szerepét veszi fel a Soros-pénzből felfuttatott mérsékelt-atlantista kormánypártnak köszönhetően.