A fórumon frissen végzett tanár, politikatudományi, történész, filozófiai, közgazdasági szakemberei vesznek részt évről-évre, az eljövendő nemzedék reményteli tudósai.

Az eszmecsere az ukrajnai válsághelyzet körüli történésekkel kezdődött. A legutóbbi fejleményekről szólva az elnök ismertette az ukrán vezetés reakcióját arra a 2014.  augusztus 29-én éjszaka tett felhívására, amelyben a körülzárt ukrán csapatok számára szabad elvonulási folyosó biztosítását kérte a felkelőktől. A felkelők vezetése elfogadta az orosz elnök kérését, és ígéretet tett a körbezárt ukrán egységek szabad elvonulásának biztosítására, ám több helyen is harc bontakozott ki a körzetben.

”A legutóbbi információ a következő: az ukrán vezetés és a hadsereg parancsnoksága úgy döntött, hogy nem vonja ki őket a katlanból, és megpróbálja a milícia (=a felkelők) ellen nyomni ezeket az egységeket, hogy vegyék fel újra a harcot velük. Úgy gondolom, ez egy óriási hiba, ami nagyon sok emberéletbe fog kerülni.” - fejtette ki Putyin. Az ukrán fegyveres erők kelet-ukrajnai taktikáját Putyin általánosságban a II. Világháború alatti fasiszta megszálló erők viselkedéséhez hasonlította.

”Szomorú, de ez a II. Világháború eseményeire emlékeztet engem, amikor a náci megszállók, a német csapatok körbezárták a városainkat, és válogatás nélkül lőtték ezeket a településeket, és a civileket. Mindenki láthatja hova jutottunk. Ez szörnyű, ez egy katasztrófa.” - hangsúlyozta Putyin, és hozzátette, hogy az ukrán és az orosz népet majdnem azonos entitásnak tekinti. ”Ami ma történik Ukrajnában az nagyjából mindannyiunk közös tragédiája. Meg kell tennünk mindent, hogy minél hamarabb vége legyen.” - folytatta az orosz elnök.

A mikro- és makrogazdasági kérdéseket illetően Putyin kihangsúlyozta, a bérek és jövedelmek emelkedése Oroszországban együtt kell járjon a gazdaság rendszerének és alrendszereinek a megváltoztatásával. A jövedelmek növekedésének aránya a termelékenység növekedésének arányával párhuzamban valósulhat csak meg. ”A lakosság jövedelmének növekedési rátája magasabb mint a termelékenységi ráta. Vannak itt közgazdászok? Akkor ők is elmondják majd, hogy ha ezen az úton folytatjuk leállítjuk a gazdaság motorját. Ez egy sehova nem vezető út.” - fűzte hozzá Putyin. Közvetlen kérdésre az orosz elnök megerősítette, hogy az állam nem fogja növelni a béreket csak úgy magától, de a gazdaság alrendszereiben véghezvitt bizonyos változtatások eredményezhetnek bérnövekedést.

Az Északi Sarkvidékkel kapcsolatos orosz álláspontra vonatkozó kérdésekre Putyin elmondta, hogy Oroszország fejleszti és erősíti helyzetét a sarki régióban, más államok érdekeinek figyelembevételével. "Több más ország ezt terjeszkedésnek fogja fel, és félelemeiket hangoztatják. Sokszor elmondtuk már, hogy csakis és kizárólag a nemzetközi jog adta keretek között cselekszünk. Eddig is így cselekedtünk, és ezután is így fogunk.” Hangsúlyozta, hogy a sarkvidéki régióba elindult infrastrukturális fejlesztés részeként kell tekinteni a régió katonai infrastruktúrájának fejlesztésére. ”Ez szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk a kereskedelmi teherhajók biztonságos áthaladását, nem pedig azért hogy legyen ott valaki aki háborúzik. A sarkvidék kiemelten fontos szerepet játszik számunkra biztonsági kérdéseket illetően. Sajnos a norvég partoktól nem messze állandó az amerikai atomtöltet hordozó tengeralattjárók koncentrált jelenléte. Az ezekről kilőtt rakéták 15-16 percen belül elérhetik Moszkvát, gondoljanak csak bele. A mi flottánk is ott van. A tengeralattjáró flottánk nagy része ott van.”

Az orosz politikai rendszerről is beszélt Putyin. "Ma többpártrendszer van Oroszországban. Egyesek azt mondják, hogy nincs igazi ellenzék. Ezzel nem értek egyet. Különböző pártok vannak a parlamentben, és elég keményen viselkednek egymással mikor választási kampány van, és azt érzik, hogy esélyük van valamire.”

Arra a kérdésre miszerint lefektette-e Oroszország egy új típusú politikai rendszer alapjait, Putyin azt válaszolta: ”Isten tudja.”, és mosolygott.

A központi kormányzat egyes szerveinek Szibériába való átköltözetési terveiről az orosz elnök elmondta, hogy "Úgy gondolom lehetséges a központi, szövetségi kormányzati szervek egy jó részének áttelepülése Szibériába. Az utóbbi időben oly sokat taglalt lehetséges kettős főváros kérdését azonban egyértelműen elvetem. Az életben, minden nemzet történelmében vannak olyan szimbólumok, amelyek egyesítő erővel bírnak. Moszkva egyike ezeknek a szimbólumoknak.”

Putyin ugyancsak hangot adott annak, miszerint az állami tulajdonban lévő nagyvállalatoknak is el kéne gondolkozniuk az áttelepülésről az Urálon túlra. ”Mit ülnek mind Moszkvában?”- tette fel a kérdést.

A Krím félsziget kérdésében az orosz elnök ismét egyértelműen megfogalmazta az orosz álláspontot. ”Nem annektáltuk, nem vettük el. Megadtuk az embereknek a lehetőséget, hogy kifejezzék a véleményüket, és hozzanak egy döntést, amely döntést tiszteletben tartva cselekedtünk. Azt hiszem, megvédtük őket. Ha nem tettük volna, most ugyanazok az események zajlanának a Krím-félszigeten, mint attól kelet-északkeletre. Az emberek azt érezték, hogy történelmi igazságtételt tudunk szolgáltatni, melyet akkor szegtek meg, amikor egy jogosulatlan döntéssel a Krímet ukrajnához csatolták.” Ez a döntés volt az ukrán származású szovjet pártfőtitkár Hruscsov döntése, melyre Hruscsovnak az akkori törvények értelmében sem volt jogköre, de azért megtette.

Az európai politikai elit USA-nak való alárendeltségéről, és függőségi viszonyáról szólva Putyin a társadalmakban lakozó igazságérzet felszínre törésének törvényszerűsége miatt optimistán fogalmazott Európa jövőjével kapcsolatban ebben a témában. ”Ha a mai európai vezetők még messze is vannak attól, hogy önállóan cselekedjenek, ez nem jelenti azt, hogy ez a trend folytatódik. A társadalmakban lakozó olyan erők, mint az önállóság és a függetlenség irányába való törekvés, az ebből kifejlődő társadalmi vélemények kinyilvánítása és megvédése egyre növekszenek, és a közeljövőben még jobban növekedni fognak.”

Az USA nemzetközi színtéren való szereplése kapcsán kifejtette, hogy ”Tudjátok, ahogy egyszer mondtuk már valamikor: sosem mi kezdjük. Mi csak elővesszük a kalasnyikovokat a kamrából. Most az a benyomásom, hogy mindenből amihez az amerikaiak hozzányúlnak Irak és Líbia lesz.”

Oroszország nukleáris védelmi potenciáljának növelésének kérdésében rámutatott, hogy ”Oroszország messze áll attól, hogy kiterjedt nemzetközi konfliktusba keveredjen. Nem akarjuk, és nem is fogjuk ezt megtenni. Emlékeztetnénk mindenkit arra, hogy Oroszország egyike a legerősebb nukleáris hatalmaknak. Ezek nem csak szavak. Ez a realitás. Megerősítjük nukleáris csapásmegelőző erőinket, megerősítjük a fegyveres erőket. Most sokkal felkészültebbek, sokkal hatékonyabbak vagyunk. Sokkal modernebbek, abban az értelemben, hogy modern fegyverrendszerekkel vannak felszerelve. Folytatjuk ennek a kapacitásnak a kiépítését. Mindig készen kell álljunk, hogy visszaszorítsunk minden Oroszország ellen irányuló agressziót. Külföldi partnereinknek -bármilyen helyzetben is legyenek, vagy bárhová is vezessenek külpolitikai koncepcióik- meg kell érteniük, velünk ne játszadozzanak egy lehetséges fegyveres konfliktus tekintetében."