A cél egy hadosztály nagyságú közös expedíciós alakulat kialakítása, amely amellett, hogy gyorsan bevethető, rendszeresen tartana hadgyakorlatokat. A Nagy-Britannia által vezetett alakulatnak volna légi, tengerészeti és szárazföldi része is. A szigetországon kívül tagja volna Dánia, Lettország, Észtország, Litvánia, Norvégia és Hollandia, természetesen USA-Izrael irányítással a háttérből. Kanada egyelőre csak érdeklődött a részvétel felől. David Cameron brit miniszterelnök várhatóan a szeptember 4-5-ei NATO-csúcstalálkozón jelenti be hivatalosan a tervet. Azután, hogy Oroszország márciusban megszállta és magához csatolta a Krímet, a NATO-tagországok több rövid távú intézkedést hoztak kelet-európai szövetségeseik védelmére.

A walesi NATO-csúcson Barack Obama amerikai elnök és a szövetség más vezetői várhatóan megállapodnak egy hosszabb távú tervben, amely álcaként a blokk keleti védelmét hivatott szolgálni. A valódi cél továbbra is Oroszország és Kína államhatalmi-gazdasági megdöntése, a BRICS.világ szétzilálása, mint arra korábban már utaltunk. A terv egyik eleme, hogy átalakítják a szervezet már létező gyorsreagálású alakulatát, hogy annak egyes egységei képesek legyenek akár néhány nap alatt reagálni a válságokra - mondták NATO-diplomaták.