Elutasította a bíróság az OTP Bank és a Merkantil Bank devizahitel ügyben beadott kereseteit, a Raiffeisen Lízing Zrt. ügyében pedig az ítélethirdetést szeptember 10-re halasztotta. A Fővárosi Törvényszék emellett a Raiffeisen arra beadott indítványát is elutasította, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljon. Az MKB, a K&H és a Takarékbank devizahiteles perében szintén szeptember 9-re halasztotta a döntést a Fővárosi Törvényszék.
A nyilatkozatokból kiderül, hogy a bankok ugyanezeket az indítványokat módosítás után újra be fogják adni. A pénzintézetek a múlt hét folyamán perelték be az államot, mondván, hogy az indokolatlanul sarcolja a bankokat, - az ügyben arról születik majd döntés, hogy a bíróság szerint elfogadható-e, ha a bankok egyoldalúan módosítják a szerződéseket, hogy így magasabb kamatot, költségeket hajthassanak be az ügyfeleken.
A Raiffeisen indítványa azt is tartalmazta, hogy az Európai Bíróság hozzon előzetes döntést a bankok ügyében, ami független magyar bírói hatalom híján a magyar bíróságra kötelező érvényű lenne.
Korábban a kormány a népszerűség növelését célzó intézkedések egyikeként vetett ki plusz terheket a bankokra, valamint az egyoldalú szerződésmódosítás kiskapuinak bezárása jelentősen korlátozná a bankok profitszerzését, emiatt a nyugati hitelminősítő intézetek a magyarországi bankok leminősítésébe kezdtek. Ez a bankokat a kormány elleni jogi fellépésre kényszerítette.
Kijelenthetjük tehát, hogy a bank-ügy mozgatórugóját nem az Orbán-kormány környékén kell keresni, hanem a nyugati hitelminősítő intézeteknél, melyek közvetett befolyást gyakorolnak a bankok számára elérhető forrásokra, értékeléseikkel bővíthetik vagy csökkenthetik a bankok anyagi mozgásterét.
http://www.hidfo.net/2014/08/26/megsoroztak-bankokat-birosag-idohuzasra-megy
…”Nos, mi sem természetesebb, hogy egy bank, jelen esetben az MKB, a Magyar Parlament által hozott törvényt alkotmányellenesnek nevezi, – sőt mi több; érvénytelennek, – sőt, ami annál is több; tisztességtelennek nevezi azt.
Mi sem természetesebb, hogy egy bank, jelen esetben az MKB, ezekkel a kijelentéseivel, – a legfőbb népképviseleti szerv, vagyis a parlament fölé helyezi magát…”
- Hírek, kommentárok -
Hír MTI: Hétfőn három újabb hitelintézeti keresetet tárgyalt a Fővárosi Törvényszék: A K&H Bank, az MKB Bank és a Milton Hitelezési Zrt. a magyar állam ellen kezdeményezett pert az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban. A Milton Hitelezési Zrt. vesztett, a K&H és az MKB devizahiteles perében elhalasztotta az ítélethozatalt a törvényszék.
Az MKB Bank ügye:
Az MKB Bank ügyében 3 órás tárgyalás volt, mielőtt elhalasztotta a bíróság a döntést. – Ugyanakkor a Törvényszék elutasította a bank azon indítványát, amely az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió Bíróságához fordulásra irányult. Korábban ugyanígy határozott a bíróság a K&H Bank hasonló tartalmú indítványáról is.
Az MKB hétfőn ismertetett álláspontja szerint a per alapjául szolgáló egész törvény alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen, egyebek között sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszaható jogalkotás tilalmát. A pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától, mert a törvényt az Európai Unióról szóló szerződés megsértésével anélkül fogadták el, hogy azt az Európai Központi Banknak (EKB) megküldték volna, és az az EU Alapjogi Chartájával sem összeegyeztethető.
A bank több mint 200 oldalas keresete szerint a korábbi pénzügyi felügyelet 2010-ben és 2 évvel későbbi vizsgálatában sem kifogásolta az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó banki feltételeket, azt a határozatok is bizonyítják, hogy minden jogszabályi előírásnak megfeleltek. Az MKB szerint a fogyasztói szerződések üzletszabályzaton keresztül történő módosítása nem tisztességtelen. Többször hangsúlyozták: a szerződési rendelkezéseik “rendszere” egyben, és nem külön-külön, de megfelel a törvényben rögzített 7 elvnek.
Az alperes magyar állam jogi képviselője a kereset elutasítását, illetve az Ab-hez és az Európai Unió Bíróságához való fordulás mellőzését indítványozta. Az ellenkérelmet pontosítva elmondta: az ügyvédi megbízási szerződés szerint igényt tartanak 196 óra munkadíjára, 7 millió 448 ezer forint költség plusz 335 ezer forint költségátalány, és további 200 ezer forint előkészítési költség, azaz összesen közel 8 millió forint megtérítésére. Rámutatott: a bank összesen 118 – egyoldalú költség, díj, vagy kamatemelést lehetővé tevő – szerződési kikötést terjesztett a bíróság elé, ami önmagában annak az elismerése, hogy széttagolt, az ésszerűség és átláthatóság elvét sértő a kikötésrendszer.
Hozzátette: egy szerződés esetében ezeket a hitelfelvevőnek több különböző helyről kellett előkeresnie az áttekintéshez. Az MKB által bemutatott szerződések diffúz rendszere önmagában megvalósíthatja az egyoldalú kamatemelést – fogalmazott. A 118 kikötés alkalmazása egyetlen esetben sem lehet tisztességes, ez a “napnál is világosabban” tükrözi, hogy a törvényi elveknek nem feleltek meg. Rámutatott: előzetes döntéshozatali eljárás az Európai Bíróság részéről fel sem merülhet, mivel az uniós jogi normák értelmezésére és nem a nemzeti jog uniós joggal való összhangjának megállapítására szolgál.
A tanácsvezető bíró a tárgyaláson több kérdést tett fel a bank jogi képviselőjének, és tisztázták a beadványban előfordult pontatlanságokat, ahol a kikötések szövege nem egyezett a mellékletekben beadottakkal.
A határidő lejártáig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékre az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban. A perek kedden tovább folytatódnak.
Kormányszóvivő: a kabinet továbbra is kiáll a devizahitelesekért -
“A kormány továbbra is kiáll a devizahitelesekért” – reagált Kurucz Éva kormányszóvivő hétfőn az MTI-nek a devizahiteles perekre.
“Jó hír, hogy az eddigi perekben sikeresen meg tudtuk védeni a devizahiteleseket a bankokkal szemben” – fogalmazott a szóvivő, hozzátéve: a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az emberek visszakapják a tőlük tisztességtelenül elvett összegeket.
Bal-Rad komm: “Az MKB hétfőn ismertetett álláspontja szerint a per alapjául szolgáló egész törvény alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen, egyebek között sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszaható jogalkotás tilalmát…”
Nos, mi sem természetesebb, hogy egy bank, jelen esetben az MKB, a Magyar Parlament által hozott törvényt alkotmányellenesnek nevezi, – sőt mi több; érvénytelennek, – sőt, ami annál is több; tisztességtelennek nevezi azt.
Mi sem természetesebb, hogy egy bank, jelen esetben az MKB, ezekkel a kijelentéseivel, – a legfőbb népképviseleti szerv, vagyis a parlament fölé helyezi magát.
És egy külföldi bank, jelen esetben az MKB részéről az is természetesnek vehető, hogy az Unió beavatkozását kéri, a magyar törvényalkotás folyamatába. Ahogyan ezt is elolvashatjuk még egyszer:
“A pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától, mert a törvényt az Európai Unióról szóló szerződés megsértésével anélkül fogadták el, hogy azt az Európai Központi Banknak (EKB) megküldték volna, és az az EU Alapjogi Chartájával sem összeegyeztethető.“
Azt, azért megkérdezzük: Amikor ennyire nyíltan semmibe veszi a Magyar Parlamentet egy külföldi tulajdonú bank, – miért hagyja pereskedni, időt húzni a kormány, – miért nem kötelezi az azonnali fizetésre, kártérítésre az ügyfelek felé?
És egy bank, ha ennyire igényli az Unió beavatkozását, annak semmi keresnivalója az országunkban. Nincs értelme lacafacázni vele.
Vagy netán a kormány részéről is megy az időhúzás, hogy a bankok maguktól is megunják a huzavonát és önszántukból vonuljanak ki? Ne kelljen őket elzavarni?
De a nép még megteheti…
B-R
