1. Mélysége 147 km, epicentruma; Kovászna megye
A Richter skála szerinti 4,6-es erősségű földrengést mértek vasárnap délelőtt Romániában – közölte a Mediafax hírügynökség. (MTI)
A romániai Országos Földtani Intézet 147 kilométeres mélységben mérte a rengést a Vrancea övezetben, ennek epicentrumát azonban Kovászna megyében, Kovászna várostól 29 kilométerre, Sepsiszentgyörgytől 51 kilométerre jelezte.
A rengéseket a cutremur.net román szakportálra beküldött üzenetek szerint a román fővárosban is észlelték.
A Székelyföldtől délkeletre elhelyezkedő Vrancea térség Románia legaktívabb földrengésövezete. Az itteni földrengések nagy mélységben történnek, ezért nagy területeket ráznak meg elsősorban Románia déli és keleti régióiban.
Amint azt a földtani intézet illetékesei korábban elmagyarázták, a térségben több tektonikus lemez találkozik, amelyek a Kárpát-kanyarban az erdélyi lemez alá gyűrődnek be. Földrengések akkor keletkeznek, amikor a mélyben a déli vagy a keleti lemezből letörik egy darab, és azt a térséget rázzák meg jobban, amelyik alatt a tektonikus lemez sérült. A vranceai központú rengések ezért Erdélyt kevésbé veszélyeztetik.
A cutremur.net szakportál közlése szerint a Vrancea térségben évente száz körüli a gyenge és 8-12 közötti a négyes-ötös erősségű rengések száma. A portál szerint a térségben évszázadonként 4-5 erős földrengés is be szokott következni.
Idén március 29-én mértek ötös erősségű földrengést a térségben, a tavalyi legerősebb rengés az október 6-án mért 5,5-es volt.
Mi úgy azért gondoljuk, hogy mivel a rengés 147 kilométeres mélységben történt… már maga ez mélységi szám is, ahonnan a rengés a felszínre ért, – eléggé ijesztően hangzik. És vagyunk még jónéhányan, akik emlékezünk a térségünkben történt egyik legnagyobb földrengésre, az 1977-es bukarestire.
2. Hatalmas rengés Bukarestben 1977-ben
1977. március 4-én 21:22 perckor nagyerejű földrengés rázta meg Bukarestet. A több, mint egy percen át tartó a Richter skála szerinti 7,2-es földmozgás következtében több, mint 1.500-an haltak meg, 11.320-an sérültek meg és 32.900 lakás omlott össze, vagy vált lakhatatlanná. Több neves személyiség is a romok között lelte halálát...
Bukarest belvárosában 32 tömbház és 2 szálloda dőlt össze. Március 5-én este már 508 halottat és több mint 2600 sérültet tartottak számon, de ezek a számok később még nagyobbra nőttek. 2900 veszélyeztetett lakást septiben evakuáltak. Ploieștiben egy 160 férőhelyes bentlakásos intézmény dőlt össze, amelyben 15-en haltak meg. A bulgáriai Szvistov városban három tömbház omlott össze, 100 embert temetve maga alá…
3. A Kárpát-Medence földrengéseiről
Magyarország területén évente 100-120 kisebb, mint 2,5 magnitúdójú földrengést regisztrálunk az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát.
A nagyobbak ritkábban, de jellemző visszatérési idővel fordulnak elő. Az ország területén évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5 – 6 magnitúdójú földrengés 40-50 éves visszatérési idővel pattan ki.
Ismereteink szerint az egyik legnagyobb, a mai Magyarország területén kipattant földrengés Komáromban keletkezett Mária Terézia uralkodása idején, 1763. június 28-án, magnitúdója 6,3 érték körülire becsülhető. A földrengés során a város harmada elpusztult, több mint hatvanan meghaltak, sok volt a sebesült.
A rengés erősségéhez képest viszonylag kevés volt az áldozat, melynek oka a korabeli vertfalú, „könnyű szerkezetes” építkezési módszerekben keresendő.
Komáromtól a Balaton északi végéig húzódó terület szeizmikusan jelenleg is az ország egyik legaktívabb területe. Az ország keleti részén, a jelenlegi magyar-román határ közelében található az érmelléki szeizmikus terület, melynek aktivitása 1829-től ismert. Az 1834. október 15-én kipattant földrengés epicentrális intenzitását a kárleírások újraértékelése alapján a legújabb kutatások az EMS skálán 9 fokra becsülik. A rengés fészekmélysége 23–28 km, a magnitúdója pedig 6,5–6,6 körüli volt. A károk nyomai több helyen (pl. a máriapócsi templomban) a mai napig láthatók.
Bal-Rad
