A bankok bevételeinek durván harmada köthető valamilyen fizetési, pénzforgalmi szolgáltatáshoz, ezen a területen azonban bőven akadnak trónkövetelők. A technológia gigászaitól kezdve az apró startupokig egyre többen törnek a bankok babérjaira a fizetési piacon. Ultragyorsan, kevésbé szigorú szabályoktól szorongatva ugranak rá a bankok által elhanyagolt ügyfelekre és hiánypótló szolgáltatásokra, de ezzel nem egyszer a hagyományosan banki bevételeket orozzák el a pénzintézetektől. Egy biztos: a bankok nagyot bukhatnak azon, ha nem kapcsolnak időben.

 


Mekkora a tét?

Globálisan 2011-ben a bankok összes bevételének éppen harmada származott fizetési szolgáltatásokhoz kapcsolható tevékenységből, ami összesen 1338 milliárd dollárt (!) tett ki. Ez az arány a McKinsey egyik korábbi tanulmánya szerint 2016-ra akár 37 százalékra is nőhet, az általuk becsült éves 5 százalék körüli növekedéssel számolva ezen bevételek összértéke elérheti az 1741 milliárd dollárt. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az említett durván egyharmados arány kicsit csalóka, ugyanis a fizetési szolgáltatások bevételeihez sorolják a hitelkártya- és folyószámla hitelekből származó nettó kamatbevételt is, amelyek a fizetési szolgáltatásokhoz sorolt bevételek kicsit több mint felét (53 százalékát) teszik ki egy európai bank esetében.

A fizetési iparághoz ennél is szorosabban kötődő banki bevételek:

  • a kártyakibocsátásból (interchange díjakból, éves kártyadíjakból) származó bevétel (17 százalék),
  • a nem kártyás tranzakciós (átutalási, csoportos beszedési stb.) díjakból származó bevétel (15 százalék),
  • a nem kártyás fenntartási díjak (számlavezetés stb., 11 százalék),
  • és kereskedőktől származó bevételek (pl. kereskedői jutalék, 4 százalék).

 

Hatalmas összeg forog a pénzintézetek rendszereiben Magyarországon is, 2013 egészében 603 ezer milliárd forint értékben bonyolítottak tranzakciókat, az idei első negyedévben pedig 166 milliárd forintnyit számoltak el. 2013-ban a magyar bankszektor 442 milliárd forintos bevételt ért el pénzügyi szolgáltatásokból, az idei első negyedévben 120 milliárd forint folyt be ezen a címen, az ábrán látható megoszlásban. A pénzügyi szolgáltatások bevételeit a ráfordításokkal csökkentve kiderül, hogy ebből a tevékenységből nettó 309 milliárd forintot tettek zsebre a bankok 2013-ban. Igaz, ennek nagy részét el is vitte a pótadóval együtt 200 milliárd forint feletti tranzakciós illeték, ugyanis emiatt emeltek az ábrán látható brutális ütemben a díjaikon a pénzintézetek. (Nem a tranzakciós forgalom pár százalékos, hanem az illeték áthárítása miatt megemelkedett díjak okozták a dinamikus eredmény- és bevételnövekedést.)

Hol zajlik az üzleti csata?

A bankok fenti bevételeiből próbálnak meg minél nagyobb szeletet kihasítani a piac új, nem banki szereplői, de azért egyelőre inkább a torta csipegetéséről van szó, mintsem habzsolásáról:

  • elsősorban a kereskedőknek szóló fizetési szolgáltatásokkal támadnak: legtöbbször jól kiépített online jelentéttel és mobilappal rendelkeznek, például innovatív kártyás elfogadási/fizetési szolgáltatásokat nyújtanak,
  • olyan megoldások is előfordulnak, amelyek (például egy virtuális pénzt vagy egy online tárcát közbeiktatva) megkerülik a kártyarendszereket, így a bankok kártyás bevételeit is (interchange) veszélyeztetik,
  • az egyéb, nem kártyás tranzakciós díjakból származó banki bevételt csökkentik a cégek és személyek közötti direkt átutalási megoldásokat (B2B, P2P payment) kínáló, vagy éppen a nemzetközi átutalások elszámolását végző cégek,
  • bár a kamatjellegű bevételeket közvetlenül egyelőre nem igazán veszélyeztetik a nem banki szereplők, de a fentiek következtében a bankoktól kicsatornázódó összegek következtében mégis csökkenthet ez a bevételi típus is.


Néhány szám arról, mennyire kell tartani nem banki szereplőktől
A PayPallal például egyedül 2013 utolsó negyedévében 52 milliárd dollár értékben fizettek a felhasználói. Az amerikai fizetési óriás kínai megfelelője, az Alipay is impozáns számokat tudhat magáénak: több mint 100 millió mobilról regisztrált felhasználójuk 2013 egészében összesen 2,78 milliárd mobilfizetési tranzakciót bonyolított összesen 150 milliárd dollár értékben, ezzel a mobilfizetések terén már megverték a PayPalt.



Mit csinálnak jobban a támadók, mint a bankok?

A fizetési iparág új szereplői a folyamatos innovációra épülő üzleti modellben dolgoznak, gyakran frissítik, fejlesztik a termékeiket és szolgáltatásaikat. Mivel a már létező banki és kártyás rendszereket jól ki tudják használni, így könnyebben koncentrálnak a magas hozzáadott-értékű területekre, a gyors és ügyfélbarát kiszolgálásra, saját szoftvereik fejlesztésére.

A PayPal és a Square például egy napon belül bármelyik kereskedőnél biztosítja saját fizetési módjának az elfogadását, míg egy átlagos bank a kártyaelfogadást körülbelül egy hét alatt tudja bevezetni náluk. Az Adyan, amely összesen 250 nemzetközi fizetési és elfogadási módszert képes integrálni személyre (illetve kereskedőre) szabottan a világ bármelyik hivatalos pénznemében, 2-3 hetente ad ki friss fizetési szoftvereket.

Mit tehetnek a bankok?

Díjak és kamatbevételek duzzasztása: lakossági oldalon a mobilfizetési, személyek közötti átutalási, nemzetközi tranzakciós szolgáltatások, a kkv-k kártyaelfogadásának támogatása nem csak az ügyfelek interakcióinak a számát növelik, hanem a díjköteles tranzakciók számát, és a banki rendszereken átfutó összeget is. Vállalati oldalon a keresztértékesítésből lehet hasznot húzni, így a vállalati betét- és hitelállományt is lehet növelni.

A szolgáltatások személyre szabása: azokra is érdemes odafigyelni, akiket eddig nem is igazán céloztak meg a bankok, vagyis az "alulbankoltakat" (underbanked) és más marginális jelentőségűnek tartott csoportokat. A kiskereskedők, a fiatal piacok szereplői, a nemzetközi utazók, bevándorlók, alacsony jövedelműek kiszolgálása növelheti a bankok rendszereiben pörgő pénzmennyiséget is.

A meglévő adatok felhasználása: a bankok nagy mennyiségű nyers adattal rendelkeznek az ügyfelek viselkedéséről, a mobilcsatornák révén ezt az adathalmazt helyadatokkal is ki lehet egészíteni. Ezek felhasználásával értékes információkat lehet szerezni az ügyfelek várható szokásairól, döntéseiről, melyekkel versenyelőnyt szerezhetnek a digitális tárca szolgáltatókkal szemben, és maguk vehetnék át a helyüket.

Amiről ne feledkezzünk meg: Bitcoin

A jelenleg egyeduralkodónak is tekinthető banki és kártyás fizetési/átutalási rendszereket a tech-óriások mellett a virtuális pénzek koncepciója, ezeken belül is elsősorban a Bitcoin fenyegeti. A legkedveltebb virtuális pénz és társai, más coinok, teljesen megkerülik a bankokat és kártyatársaságokat, egyedül annyiban kapcsolódnak hozzájuk, hogy a devizáról oda-vissza váltásuk azért még nehezen elképzelhető nagy volumenben teljesen függetlenül a hagyományos pénzintézetektől. A Bitcoin térnyerése folyamatosan zajlik, meglátjuk, hogy a jövőben mekkora fejfájást okoz majd a bankoknak a területen.

 

Bíró Dalma összeállítása