Mark Gasson brit kutató még 2009-ben chipet ültetett saját kezébe. A rendelkezésre álló információk szerint egy olyan típust használt, ami a kisállat tulajdonosok számára ma már kötelező változatnál fejlettebb technológiát képvisel és segítségével Gasson egy két lábon járó beléptető kártyává változott.

„Egyetlen kézmozdulattal megnyithatja a Reading Egyetem laboratóriumának biztonsági ajtóit, ahol a kísérletek folynak vagy feloldhatja mobiltelefonja biztonsági zárát, csupán azáltal, hogy kézbe veszi,” írja a Business Insider.

Egy évvel a beültetést követően Gasson megfertőzte a csipet egy számítógép vírussal, ami képes a többi rendszerre is átterjedni, amennyiben az ahhoz csatlakozó bármelyik eszköz alkalmas a csip leolvasására. Az épületben járva megfertőzte az összes rendszert, aminek eredményeként többi kollégája nem juthatott be a magasabb biztonsági fokozatba tartozó helyiségekbe.

A kísérlet idején Michio Kaku, elméleti fizikus, Az elme jövője című könyv szerzője, a Fox News csatornának nyilatkozva elmondta, hogy a számítógépes vírusok elterjesztésének képessége a csip által nagyon fontos felfedezés, mert „hamarosan minden ember testében több csip lesz.”

Több mint tolakodó

Ma már több millió emberben vannak beültetett orvosi eszközök. Ezek közé tartoznak a szívritmus-szabályozók és apró defibrillátorok, cochleáris és egyéb implantátumok.

Mark Gasson szerint azonban a jövőben nagyobb hangsúly kerül az egészséges embereknek szánt implantátumokra. Ennek egyik oka, hogy a kutatók a kényelmet kiszolgáló újításokra összpontosítanak. Az egyik legfontosabb kérdés azonban, hogy a fogyasztók meddig lesznek hajlandóak elmenni. A megbélyegzést a legtöbben elutasítják, de mi a helyzet a kényelemmel, a biztonsággal és a szórakozással? Gasson és sok hozzá hasonló szakember úgy gondolja, hogy az egyelőre ismeretlen következmények ellenére, a lakosság jelentős hányada hajlandó lesz átadni a saját teste feletti irányítást az új technológia kínálta lehetőségek javára.

A Business Insider a következőket írta:

A beültethető mikrocsipek intimebb kapcsolatot biztosítanak az ember és a technológia között, mint bármilyen hordozható elektronikus eszköz, mert beültetés után a jegy a test közvetlen részévé válik. Az implantátumok „átírhatják annak fogalmát, hogy mit jelent embernek lenni,” mondta Gasson egy 2012-es TED előadásban.

Gasson szerint a beültethető számítógépes csipek sebezhetősége a kibertámadásokkal szemben csupán egy gond a sok közül, ő azonban az adatvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos aggodalmakon túlmutató tényezőket is fel akarja tárni.

Éppen ezért kísérletét két fázisban végzi: A sebész először egy „tiszta” csipet ültetett a kezébe, a vírust pedig egy évvel később tette rá. Az első évben Gasson és csapata a beültetett eszköz pszichológiai hatásait vizsgálta.

Ennél már messzebb tartunk

„Létezik egy olyan vélekedés, hogy [egy beültetett eszköz] idegen jelenségnek számít,” nyilatkozta a kibernetika szakértő Gasson a Business Insider-nek, hozzátéve, hogy csupán egyetlen módon vizsgálhatta meg az implantátum pszichológiai hatásait: ha magába is beültet egyet.

A kutatóba beültetett RFID, azaz rádiófrekvenciás azonosító csip, ma már nem ismeretlen technológia. A kísérletben használt modell nem rendelkezett beépített akkumulátorral, a szükséges áramellátást a leolvasóból kapja és csupán a leolvasás idejére. A csip egyedi azonosítóját a leolvasó összeveti az adatbázissal. Ma már nagyon sok hétköznapi tárgyban megtalálhatók ezek a csipek, a bankkártyáktól kezdve egészen a ruházati cikkekig. (IJ: Magyarországon megtalálhatóak a 2011 után kiadott útlevelekben és az új diákigazolványokban is.)

„A Disney Word hasonló, de talán még hátborzongatóbb technológiával kísérletezik az új MagicBand (varázskarkötő) formájában, ami folyamatosan nyomon követi viselőjét a parkban és hozzárendeli az információkat a személy fiókjához,” írja a BI. „Ezek a technológiák nemcsak a Disney cég, de a látogatók számára is hasznosak, mert zökkenőmentessé teszik az élményt.”

Természetesen ezeket a technológiákat fizetésre is alkalmazzák, mint például a Google pénztárca esetében, aminek segítségével a mobiltelefonunkkal fizethetünk.

Forrás: Natural News