Jelentős feszültségeket okoz a magyar mezőgazdaságban a tervezett támogatás-elvonás - jelentette ki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón. Horváth Gábor, a szervezet főtitkára szerint az intézkedés kegyelemdöféssel ér fel az elmaradott északi megyék falvai számára. Nagy Tamás hozzátette: a területalapú támogatás  150 ezer euró feletti - elvonása főként azokat a gazdaságokat lehetetleníti el, amelyek végigcsinálták a rendszerváltás utáni nehéz éveket, stabilizálódtak és még most is gazdálkodnak. Emellett munkát adnak a településükön és a környéken élőknek a legális fehér gazdaságban, valamint a földbérleti díjakból jövedelmet biztosítanak a kárpótlási folyamatban érintett több 10 ezer embernek.


Emlékeztetett: a szóban forgó gazdaságoknak a bevételei nem ellensúlyozzák a tervezett elvonásokat. A rendelet alkotói és az érintettek között koncepcionális különbség van a magyar mezőgazdaság további fejlődési irányát tekintve - mondta.

A tájékoztatón az 1200 hektár felett gazdálkodókat érintő forráselvonás hatásairól Rácz László, a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója többek között azt mondta: az általa képviselt cégnek, amely 2326 hektáron gazdálkodik és ezt a területet 2627 embertől bérli, évente 120 millió forint veszteséget okoz a földalapú támogatási forrás tervezett elvonása.

Pataki László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség elnöke az elvonás munkanélküliséget növelő hatásait emelte ki. Jelezte, hogy az encsi térségben - ahol az ő gazdasága működik - átlagosan 30 százalékos a munkanélküliség, de van olyan település is a megyében, ahol ez 100 százalékos.

Nagy Tamás annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani tervezett intézkedés nem az oligarchákat érinti, hanem azokat a gazdálkodókat, amelyek a vidék eltartó képességéhez jelentősen hozzájárulnak.

Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy az intézkedés kegyelemdöféssel ér fel az elmaradott északi megyék falvai számára. A főtitkár a lapnak elmondta: ezeken a területeken az átlagnál rosszabb földeken kénytelenek gazdálkodni a termelők. Nagy részük jelentős állatállományt tart fenn, és csak a növény- és állattenyésztés együttes biztosításával képesek szolid jövedelem mellett működtetni gazdaságukat. Kiemelte, ezekben a falvakban szinte kizárólag ők az egyedüli legális foglalkoztatók, ezek a vállalkozások adják a működési területükön lévő falvak adóbevételének nem ritkán száz százalékát. A pénzmegvonás Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen súlyos problémákat okozhat – mutatott rá a MOSZ főtitkára. Miután a földek bérleti szerződése tíz-húsz évre szól, előreláthatóan a dolgozóktól kell megválniuk. Ez a fenntartott állatállomány csökkentésével is járhat. Mindez jelentős foglalkoztatási gondokat okozhat azokban a régiókban, ahol egyébként is nagyon sok az álláskereső - tette hozzá.

 

Hírfigyelő Szolgálat