Szigetváriak beszámolói alapján tudható: emberi csontvázak kerültek elő a konzervgyárnál, a Széchenyi utca északi felén lévő házaknál, majdnem egészen a Basa utca vonaláig: volt olyan ház, ahol nyolc sírt is találtak. Ez a terület része lehet annak a temetőnek, ahol a szakemberek szerint Zrínyi Miklós földi maradványai nyugszanak. A kutatás jelenleg is folyik és fontos, nagy horderejű eredménnyel kecsegtet...
– Nem csak Szülejmán türbéjének helyén, de Zrínyi Miklós szigetvári sírjánál is méltó emléket kellene állítani, hogy teste ne jeltelenül porladjon – esetleg éppen talpunk alatt – mondta a várvédő sírjának fellelését célzó, jelenleg is folyó kutatás kapcsán Szigetvári Híradónak Kolovics János. Mint felhívta rá a figyelmet: a türbekutatás „árnyékában” mintha kevesebb figyelmet kapott volna a Zrínyi-vonal, noha a Szülejmán-Zrínyi Történeti Kutatások projektben még azonos súllyal szerepelt a Zrínyi-hagyományok ápolása is. – Személy szerint különösen fontosnak tartom, hogy régészeti, történeti kutatások révén lehatároljuk azt a területet, ahol Zrínyi Miklós földi maradványai nyugszanak – tette hozzá.
Úgy tűnik, minderre nem is kell sokáig várni.
– Először Lebedy János várnagyunk segítségével összegyűjtöttük azokat az adatokat, régi térképeket, amelyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatók voltak a hős várvédő nyughelyével – beszélt a Szigetvári Híradónak a kezdetekről Piros Tamás önkormányzati képviselő. Mint elmondta, később dr. Szabó Géza szekszárdi régész, örökségvédelmi szakértő vezetésével megfogalmazták azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyekre a kutatás során választ szerettek volna kapni és amelyek alapján reményeik szerint meg tudnak jelölni egy olyan helyszínt a város határában, amelyről kellő megalapozottsággal állítható: az Zrínyi Miklós földi maradványainak helye. (Mint ismeretes, a régi szigetvári hagyomány szerint Zrínyi Miklós teste Szigetvár határában, az úgynevezett katonatemetőben nyugszik.)
– Örökségvédelmi szakértőként főként a lehetséges helyszínek elemzésére, az eredmények összesítésére és értékelésére vállalkoztam – beszélt a kutatásról dr. Szabó Géza, aki maga is a Szülejmán Kutatócsoport tagja. – A kutatás során lépésről lépésre haladva kerestük a válaszokat arra, hogy hogyan halt meg Zrínyi Miklós és hány helyen lehet eltemetve, milyen források utalnak erre? A korabeli források alapján egyértelmű, hogy Zrínyi Miklós 1566. szeptember 7-én, a várból való kitöréskor társaival együtt harcban esett el. A források abban egységesek, hogy Zrínyit nem közelharcban ölték meg, hanem távolabbról lőtték meg, abban azonban eltérnek, hogy egy vagy két lövés érte-e. Az is tény, hogy miként életében, halálában is megkülönböztetett figyelemmel bánt vele a török. A korabeli források elég egységesek abban is, hogy a török nagyvezír Zrínyi levágott fejét elküldte Miksa császárnak és a Béccsel szövetséges csapatok győri táborában díszes pompával megadták annak a végtisztességet. Később a koponyát a Zrínyiek családi kriptájába, Csáktornyára vitték – mondta Szabó Géza, hozzátéve: Zrínyi teste Szigetváron maradt, a középkori történetíró, Istvánffy tudomása szerint és a Takáts Sándor által idézett levélrészlet szerint is Vilics Musztafa budai basa temettette el.
A katonatemető ábrázolása egy régi metszeten... (Forrás: HMI Térképtár)
...és mai környezetében (Fotó és térkép: dr. Szabó Gézától)
A szakember beszélt arról is, hogy a szigetváriak beszámolói alapján tudható: emberi csontvázak kerültek elő a konzervgyár, a Széchenyi utca északi felén lévő házaknál, majdnem a Basa utca vonaláig: volt olyan ház, ahol nyolc sírt is találtak.
– A domborzat alapján látható, hogy a nyilvántartási állapotnál lényegesen nagyobb kiterjedésű temetőnek éppen a domb legmagasabb részén lévő területe mindmáig kutatatlan. Pedig az általános gyakorlat szerint itt várhatók a legkorábbi sírok, az alacsonyabb domboldalban lévő temetőszélben pedig a legkésőbbiek – hangsúlyozta a szakember. – Nagyon nagy segítség lenne, hogy ha valaki tud arról, esetleg hallotta, hogy ezen a területen bárhol csontvázak kerültek elő, akkor az jelezné nekem vagy Piros Tamásnak, hogy még pontosabban le tudjuk határolni az egykori temető területét.
Zsámboki-Tót Zsuzsanna, Czuppon Tamás és Toronyi Alexandra dolgoznak
a régészeti lelőhely azonosításán Szigetvár határában
Dr. Szabó Géza szerint bizonyos, hogy a konzervgyár és az óvoda környéki-területen van az a nagy kiterjedésű középkori temető, amelyet a középkor óta katonatemetőként említenek. Ez a helyszín megegyezik azzal a temetővel, amit a kortárs Istvánffy Miklós is említ, s ahol az eddigi adatok szerint Zrínyi teste porlad jeltelenül – remélhetően már nem sokáig.
Zrínyi Miklós testi maradványainak megtalálása elméletileg nem lehetetlen, de a jelenleg rendelkezésre álló adatok összessége alapján ennek realitását – ésszerű határok között legalábbis – nem látja dr. Szabó Géza. Azonban, mint mondja, a katonatemető, azaz Zrínyi nyughelye és sírjának környéke egyértelműen meghatározható a mai Széchenyi utca északi oldalán, az egykori mocsár szélén lévő telkek alatt, az óvodától emelkedő dombon.
A középkori katonatemető területén több közterületi rész is van, ahol Zrínyi eddig jeltelen sírja fölött méltó emléket lehetne állítani.
Dr. Szabó Géza régész, örökségvédelmi szakértő egy török-kori bográcsot vizsgál,
amely Szigetvárnál került elő
– Ez már régi igény, erre már Szibenliszt Béla is javaslatot tett annak idején, nem csak az emlékmű helyét, de szövegezését nagyrészt ma is elfogadható módon meghatározva: „Itt volt a katonatemető, melyben Zrínyi Miklóst és hős bajtársait temették 1566. szep. 9-én” – mondta Szabó Géza.
– Habár a kutatás elvileg soha nem zárul le – ilyen a természete –, most elértünk egy olyan pontra, ahol viszonylag nagy egyetértéssel meg lehet húzni egy vonalat – fogalmazott.
Így vagy úgy, Zrínyi Miklós sírhelyének pontos meghatározása, méltó módon való megjelölése, bemutatása legalább annyira fontos, mint a nagy ellenfél sírboltjának fellelése.
A szigetváriak számára legalábbis...
