Ismerkedjünk meg “hőseinkkel” – nem árt! (Már csak hogy lássuk, kik ellen is harcol a Donyec-medence népe.)

Ime az egyik. Ő Igor Kolomojszkij milliárdos oligarcha, a kijevi puccs egyik legfőbb hazai szponzora. Jutalmul hitbizományba kapta Dnyepropetrovszk városát és a hasonló nevű megyét, melyek azóta is nyögik véres, rettegett uralmát, hogy március elején ott sikerült elfojtani a népfelkelést.

IGOR KOLOMOJSZKIJ AZ ÉRTELMI SZERZŐJE A MÁJUS 2-I BORZALMAS VÉRFÜRDŐNEK OGYESSZÁBAN.

A másik “előkelő idegen” OLEG LJASKO. Parlamenti képviselő, elvakult oroszgyűlöletéről, szélsőséges demagógiájáról híres – egyike azoknak, akik kíméletlenül belefojtják a szót az ukrán parlamentben mindazokba, akik a jelen körülmények között még próbálnának szót emelni valamiért.

Oleg Ljasko egy kisebb, ugyancsak fasiszta tömörülés, a Radikális Párt elnöke. Részt vett a május 25-i “államfőválasztáson”, ahol második helyezést ért el – igaz, alaposan lemaradva (7 %) a győztes, és a Nyugat által erőteljesen futtatott Valcman-Porosenkótól (42 %).
Fiatal korában – az áhított képviselői helyért – odaadta magát egy kéjsóvár idősebb képviselőnek, ami azóta is meghatározza szexuális orientációját. Valamivel később csak azért nem ítélték el pedofíliáért (egy gyerekotthonból két kamaszfiút vitt magával krími nyaralására), mert már védte mentelmi joga.
Pszichológiai tény: a ferde hajlam és a pedofília nem ritkán párosul szadizmussal.

A februári puccsal jött el a nagy ideje Oleg Ljaskonak. Parlamenti képviselői mivolta sem zavarja abban, hogy igazi kedvtelésének hódoljon. Ljasko terrorbrigádot szervezett, “Ajdar” zászlóalj néven, és ha csak egy kis szabad ideje is van, nyomban szülőföldjén, a Donyec-medencében (azon belül is főként szülőföldjén, Luganszk megyében) terem, ahol megtorló különítménye élén járja a vidéket. Különösen akkor, ha az illető település, vidék a junta kezére került.

A szadista hóhérban egy gestapós vallatótiszt veszett el. Különös élvezettel keríti kézre a népi hatalom ilyen-olyan tisztségviselőit, akik módszeres lelki gyötréséhez nyomban hozzá is lát, megpuhítandó őket a későbbi kijevi (kín)vallatásokhoz. Ezt tette április elején Luganszk megye akkori, a nép által megválasztott kormányzójával, akire irodájában tört rá váratlanul és hurcoltatta Kijevbe; a Donyecki Népköztársaság első honvédelmi miniszterével, akit akkor és addig vallatott a donyecki repülőtér parkolójában, amíg a Kijevből külön odarendelt helikopter meg nem érkezett.

Saját kezűleg irányította, éjnek idején az egyik elővárosban annak a tisztségviselőnek a kézre kerítését, aki az adott településen a május 11-i népszavazást szervezte. A már elfoglalt Szlavjanszkban az ideiglenes polgármesterre rontott rá, akit hamarosan el is hurcoltak Kijevbe. A város június közepén történt elfoglalását követően személyesen irányította Mariupolban a népi hatalom helyi vezetői, tisztségviselői utáni hajtóvadászatot.

Az izgága demagógnak azonban immár saját bűntársaival is meggyűlik a baja. A különböző terrorbrigádokat ért vereségek nyomán egymásnak esett a két vérszomjas hiéna. Kolomojszkij Ljaskot hibáztatta a kudarcokért, és megüzente neki, hogy kitekeri a nyakát, ha a kezébe kerül. A gestapós hóhér sem maradt adós: nekitámadt az oligarchának, elmondta mindenféle hullarablónak és nyerészkedőnek. Ő tárta fel, hogy a dúsgazdag milliárdos még a katonák golyóálló mellényein is nyerészkedik: az általa nagy tételben fölvásárolt mellényeket többszörös felárral adta tovább annak a hadseregnek, amely már így is szegényebb a templom egerénél: már a katonák rendes fölszerelésére, ellátására sem futja, és a legtöbb helyen a katonák már szabályszerűen éheznek (ami tovább ássa alá az amúgyis egyre inkább hanyatló harci morált körükben).

Mindkét jómadár előkelő helyen szerepel az Orosz Állami Nyomozati Hatóság körözési listáján – amit a hatóság háborús bűntettekért, a hadviselés szabályainak súlyos megsértéséért adott ki nem csupán a legtöbb ukrán vezető politikus, de beosztottaik ellen is. Igor Kolomojszkij ellen, távollétében, már ki is adták a letartóztatási parancsot.
(“f” monogrammú olvasónk irása)