Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Magyarország: Tovább hullanak a cégek, csak a módszer változott

2014. augusztus 01. - Andre Lowoa
Csőd: Sovány vigasz!
Egy év alatt – 2013. július 1. és 2014. június 30. között – 6768 vállalkozás szűnt meg végelszámolással, azaz 55 százalékkal kevesebb cég tulajdonosa döntött úgy, hogy így rendezi megrendült pénzügyeit, kiegyenlíti partnerei, beszállítói követeléseit, és „bezárja” cégét – tájékoztat a feketelista.hu portál. Ám ezek a számok nem fedik a valóságot. A cégmozgások adatai arról is informálnak, hogy ugyanezen időszakban végelszámolás helyett kényszertörléssel hagyta el a pályát 26 963 cég, ezek a „kihulló” cégek a végelszámoltak között már nem szerepelnek. Egy jogszabály-módosítás ugyanis 2012-től hatályon kívül helyezte a kényszer-végelszámolási formát, és helyébe – új megszűnési formaként – a kényszertörlési eljárást léptette.
Kényszertörlésre kerül sor
(1) ha a cégek három éven belül nem fejezték be a végelszámolást;
(2) ha a cégeket – felügyeleti hatáskörében eljárva – megszűntnek nyilvánítják;
(3) ha a cégek a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtották végre, vagy ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.
Az indoklás szerint ennek oka az volt, hogy meggyorsítsák a cégnyilvántartásból a cégek kivezetését. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a társaságok nagy része nem jut el a végelszámolásig, mivel a cégbíróság előzőleg kényszertörléssel vezeti ki őket a cégnyilvántartásból. Ezzel az új „menetrenddel” magyarázható a végelszámolások csökkenése – mivel egyidejűleg drasztikusan nőtt a kényszertörlések száma.
A tulajdonos dönthet
A cégbíróság döntésének milyensége a kivezetés fajtájáról alapvetően meghatározza a cég további létét, működését. A végelszámolást saját elhatározásából kezdeményező tulajdonos ugyanis az eljárás ideje alatt is folytathatja fizetőképes gazdasági tevékenységét, lezárhatja az eljárást, és dönthet a továbbműködésről is. Amennyiben viszont a cég nem tudja valamennyi vele szembeni követelését a vagyonából kielégíteni, akkor a cégbíróság felszámolást kezdeményez.
elemez_vizsgál_adatok_csőd_123rf
Korábban a kijelölt végelszámoló – sikertelenség esetén is – csak három év eltelte után kezdeményezhette a felszámolást (bár a végelszámolások mintegy kétharmada végül felszámolásba megy át). Sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel, és időközben eltüntették a vagyont, kiürítették a céget, a hitelezők pedig futhattak a pénzük után.
Kényszertörlési eljárás alatt a cég viszont már nem folytathat gazdasági tevékenységet, nem hozhat az eljárással ellentétes döntéseket, és az eljárás mindenképpen a cég törlésével zárul. A kényszertörlési eljárás gyorsabb és lényegesen „hatékonyabb” a korábbi kényszer-végelszámolási formánál, mivel a kényszertörlés során nem szerepel hitelezői igény nyilvántartásba vétele, azt a bíróság nem kutatja.
Fentiek okán is érdemes és hasznos bármilyen üzleti döntés előtt a partnernek, üzletfélnek a kiszemelt cégről informálódni – kommentálja a fenti adatokat Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.
Megyék, városok, arányok
A feketelista.hu szerkesztői megyénként és városonként összesítették a végelszámolások adatait. Gazdasági súlyának megfelelően az elmúlt évben (2013. július 1. és 2014. június 30. között) a legtöbb céget, 1045-öt, Pest megyében „végelszámoltak”. Jelentős a csökkenés; egy évvel megelőzően 1911, két évvel korábban pedig 4003 vállalkozás végelszámolására került sor a megyében.
feketelista
Pest megyét kivéve csak négy közigazgatás területén haladta meg a végelszámolások száma a kétszázat. Győr-Moson-Sopron megyében 260 társaság kezdeményezett végelszámolást, az egy évvel korábbi 451-gyel szemben. Komárom-Esztergomban 235, Zalában 205, Baranyában 204, Hajdú-Biharban pedig 203 céget végelszámoltak. A legkevesebb cégtulajdonos (75) Tolna megyében és Nógrád megyében (62) választotta a piacról való kivonulásnak ezt a módját.
A tíz nagyváros mindegyikében alaposan megcsappant a végelszámolások száma. Budapesten egy év alatt 2876 társaság próbálkozott ilyen módon rendezni pénzügyeit, lényegesen kevesebb, mint korábban. Egy évvel előbb még 8277, két évvel megelőzően pedig 14 551 cég neve szerepelt a végelszámolást bejelentők listáján. Három év alatt összesen 27 704 vállalkozó próbált meg a fővárosban rendezett viszonyok között kivonulni a piacról. A vidéki nagyvárosokat illetően is elmondható: valamennyivel kevesebb végelszámolást indítottak, mint az előző esztendőkben. Az így megszűnő cégek száma három nagyvárosban haladta meg a százat; Debrecenben 129, Pécsett 123, Győrben 107. A legkevesebb vállalkozás végelszámolását Kaposváron (36), Kecskeméten (64) és Nyíregyházán (65) regisztrálták.


Bíró Dalma összeállítása

süti beállítások módosítása