Az ukrán fegyveres alakulatok egy napra felfüggesztették a támadó hadműveleteket abban a kelet-ukrajnai térségben, ahol két héttel ezelőtt lezuhant a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe - közölték csütörtökön a terrorellenes hadművelet parancsnokságán. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kérésére hirdettek egyoldalúan tűzszünetet, hogy szavatolják a katasztrófát vizsgáló nemzetközi szakértők munkájának biztonságát. Az ukrán fegyveres erők nem folytatnak hadműveleteket a térségben, kivéve, ha támadás éri őket - tájékoztatott közleményében a törzskar. Közben az orosz légiközlekedési hivatal, a Roszaviacija közölte, hogy Kijevbe megérkeztek az orosz szakértők, hogy bekapcsolódjanak a katasztrófa okainak felderítésébe. A többi ország szakértőivel együtt megpróbálnak még a nap folyamán eljutni abba a térségbe, ahol lezuhant a gép.

Nem fogadta el Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök múlt heti lemondását csütörtöki rendkívüli ülésén az ukrán parlament. A kormányfő távozása mellett mindössze 16 képviselő szavazott - 14 független és kettő a Régiók Pártja frakciójából - a 450 fős ukrán törvényhozás 331 jelen lévő tagja közül. A képviselők támogatták Jacenyuk kezdeményezéseit a költségvetés bevételeinek növelésére. Megszavazták a hadsereg finanszírozásának biztosítását célzó költségvetési törvény és az adókódex módosítására benyújtott kormányzati előterjesztéseket. Ismét elutasította viszont a parlament az ukrán gázvezetékrendszer működtetésének reformjáról szóló kormányjavaslatot.

Több napi sikertelen próbálkozás után csütörtökön eljutott a maláj utasszállító kelet-ukrajnai becsapódásának helyszínére egy nemzetközi szakértői csoport. A kormányerők és az oroszbarát szeparatisták között folyó harcok miatt a küldöttség hétfő óta hiába akarta és próbálta megközelíteni a július 17-én lezuhant repülőgép roncsait. Az ausztrál és holland szakértőkből álló csoportot azzal bízták meg, hogy a katasztrófa helyszínén első feladatként további áldozatok felkutatására és az utasok szétszóródott személyes tárgyainak összegyűjtésére összpontosítsa erőfeszítéseit. Továbbra sem tudni, hogy pontosan hány holttest van még a roncsok környékén. Az AP amerikai hírügynökség helyszínen lévő újságírója csütörtökön azt mondta: a szóban forgó területet láthatóan a szeparatisták ellenőrzik. Közben az orosz légiközlekedési hivatal, a Roszaviacija közölte: megérkeztek Kijevbe az orosz szakértők, hogy bekapcsolódjanak a katasztrófa okainak felderítésébe. A többi ország szakértőivel együtt megpróbálnak még a nap folyamán eljutni abba a térségbe, ahol lezuhant a gép. A holland és ausztrál szakértői bizottságok képviselői nem kommentálták az orosz kollégák Kijevbe érkezését. Viktor Nazarov, a terrorellenes hadművelet helyi parancsnoka csütörtökön közölte: a hadsereg és a nemzeti gárda az államfő utasítását betartva továbbra sem folytat semmilyen hadműveletet a katasztrófa helyszínének húsz kilométeres körzetében.

Rendkívüli ülést tartott csütörtökön az ukrán parlament, ahol a miniszterelnök lemondásáról, valamint az általa benyújtott törvénymódosításokról szavaztak a képviselők. Az ülésen jelen volt Porosenko elnök is, aki a szavazások után úgy értékelte a helyzetet, hogy a parlament és a kormány láthatóan kész az együttműködésre egymással. Beszédében a költségvetés módosításával kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna napi 70 millió hrivnyát, azaz 1,4 milliárd forintot költ az ország keleti részében folyó "terrorellenes művelet" finanszírozására.

Az ukrán kormány kezdeményezésére 1,5 százalékos hadiadót vezetett be a parlament csütörtöki, zárt ajtók mögött tartott rendkívüli ülésén. A kormány által kiadott közlemény szerint a parlament elfogadta a költségvetés és a adójogszabályok módosítását, amelyek alapján 1,5 százalékos kiegészítő, úgynevezett hadiadót vetnek ki az év végéig a fizetésekre és minden egyéb juttatásra, beleértve a jutalmakat is. A pénzügyminisztérium számításai szerint az új adó bevezetésével mintegy 2,9 milliárd hrivnya, azaz körülbelül 58 milliárd forint plusz bevételre tesz szert a költségvetés, amelyet a hadsereg, az ország keleti részében folyó "terrorellenes művelet" finanszírozására, valamint a szakadároktól "megtisztított" települések újjáépítésére fordíthat. Legalábbis ezzel terelik az országos méretű sikkasztásokat vagyis beindult a pénzpumpa a lakosság teljes kizsákmányolására egy hamis "szabadságharcra". Régi mondás, miszerint a háborúhoz nem kell más, csak "pénz, pénz, pénz"... A parlament által elfogadott módosításokkal növelték a 2014-es költségvetés bevételi és kiadási oldalát egyaránt, továbbá megemelték az államadósság felső határát. A büdzsé bevételi oldalát a bérekre kivetett "hadiadó" mellett a természeti kincsek kiaknázásáért fizetett összeg jelentős - csaknem duplájára rúgó - emelésével, valamint európai uniós támogatásokkal tervezik növelni. Ezen kívül csökkentik a kormányzati szervek kiadásait és a költségvetésből támogatott programok finanszírozásának mértékét. A kormány közben csütörtökön 9,5 milliárd hrivnya, mintegy 191 milliárd forint újabb összeget elkülönítését rendelte el a költségvetés vésztartalékából a fegyveres erők tagjai bérének, illetve a nekik és hozzátartozóiknak járó egyéb juttatásoknak a kifizetésére, valamint a hadsereg ellátásának és felszerelésének biztosítására. A fegyveres erők finanszírozására a pénzügyi tárca március elejétől július 11-ig 7,6 milliárd hrivnyát (152 milliárd forintot) utalt ki.

Minszkben csütörtökön újra összeült az ukrán és az orosz kormány, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport, amely a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről tárgyal. A kontaktcsoport újabb ülését Petro Porosenko ukrán elnök kezdeményezte. Az ülésen Ukrajnát Leonyid Kucsma volt államfő, Oroszországot Mihail Zurabov kijevi nagykövet, az EBESZ-t pedig egy meg nem nevezett tisztviselő képviselte. Arról nem adtak tájékoztatást a felek, hogy miről tárgyaltak és mire jutottak csütörtökön. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő annyit mondott a találkozóról, hogy "minden szükséges" lépést meg kell tenni a kelet-ukrajnai konfliktus enyhítése érdekében. Az orosz média arról számolt be, hogy pénteken csatlakozhatnak a tárgyalásokhoz a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői is. A felkelők ugyanakkor azt szabták a részvétel feltételéül, hogy az ukrán hadsereg hagyja el a szakadárok által megszállt kelet-ukrajnai területeket, és egy fogolycserét is felvetettek. A kontaktcsoport legutóbb július 17-én, a malajziai utasszállító kelet-ukrajnai lelövése után ülésezett Kijevben. Akkor a szakadárok videokapcsolaton keresztül csatlakoztak a megbeszéléshez, és beleegyeztek abba, hogy hozzáférést biztosítanak a fedélzetén 298 emberrel lezuhant gép roncsaihoz. Az EBESZ, valamint Malajzia és a katasztrófában elhunyt 193 állampolgárát gyászoló Hollandia szakértői ugyanakkor először most csütörtökön tudtak eljutni a helyszínre. Kijev és a szakadárok egymást okolták azért, hogy korábban nem férhettek hozzá a szakértők a gép roncsaihoz, ahol még mindig sok holttest szabadon hever. Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök-helyettes szerdán közölte, Kijev a kontaktcsoport tanácskozásán határozottan követelni fogja, hogy biztosítsák a szakértők hozzáférését a katasztrófa helyszínéhez. A nap folyamán egyébként Ukrajna engedélyezte, hogy Hollandia és Ausztrália 950 fegyverest küldjön a katasztrófa helyszínére, annak biztosítása végett.