Kétségtelenül itt a gyümölcsszezon! Melyeket nem csak befőzéssel, mélyhűtéssel és egyéb módokon tárolhatunk szűkösebb időkre, hanem nap vagy szélszárította természetes úton is. Melynek lényege a vízkivonás! Az aszalás ősi tartósítási eljárás, amit már a Kínai Birodalomban is használtak, de az ókori görögök, rómaiak is tartósítottak így élelmiszereket.
Az aszalás során a kezelt gyümölcs összetöpped, elveszti víztartalmának és tömegének nagy részét. Nem kell hozzá cukor, tartósítószer, sem adalékanyag, különleges tárolóedény és mégis természetes, egészséges aszalványokat, szárítmányokatfogyaszthatunk egész télen.
Ahol a kertben megterem a különféle zöldség, gyümölcs és a napi fogyasztáson felül még marad is, érdemes kis mennyiséget is aszalni. Mivel ezzel az eljárással csak a nedvességet vonjuk ki az élelmiszerekből, a rost és ásványi anyag tartalom nagy része megmarad. Sokkal egészségesebb, mint a konzervek, befőttek, ahol a tápanyagoknak, vitaminoknak és ásványi anyagoknak akár a 65%-a is kárba vész.
Ahol kicsi a spájz, vagy nincs is, kifejezetten előnyös, hogy a kiszárított élelmiszer helyigénye fele vagy akár tizedrésze is lehet a friss élelmiszerének. Az így konzervált zöldség és gyümölcsféle kis helyen elfér, szükség szerint bármikor használhatunk belőle, kevésbé romlik, mint a befőtt.
Az aszalás technikáját tekintve többféle módszer közül választhatunk.
Alkalmazhatjuk őseink módszerét, akik vidéki portáikon leggyakrabban napon, illetve tűzönaszaltak. Ez a legolcsóbb megoldás. A répacukor megjelenéséig hazánkban is a gyümölcsök tartósításának legelterjedtebb módja ez volt. A titka abban rejlik, hogy megfelelő szellőzést kell biztosítani, és csak folyamatos melegben végezhetjük. A megfelelő állapot elérése akár napokig is eltarthat.
Napon akkor aszaljunk, ha széltől védett, pormentes hely áll rendelkezésünkre. Az anyagot tegyük tálcára vagy drótszitára, és takarjuk le ritka szövésű tüllel, mert meg kell védenünk a terményeket a bogaraktól, legyektől is. Jó megoldás lehet egy szétnyitható ruhaszárító, amit nem műszálas abrosszal vagy lepedővel leterítünk, és arra halmozzuk a szárítandó terményeket.
Aszalás közben többször forgassuk meg a szárítandó terményt.
Előfordulhat, hogy az időjárás miatt először napon, majd a sütőben végezzük a szikkasztást. Vannak, akik kifejezetten csak sütőben aszalnak. Régen erre a kihűlő kemencét vetették be. A sütőben nehézkes a folyamatos szellőzés biztosítása, ezért a sütő típusától függően nyitva kell hagynunk az ajtaját, és az aszalási idő nagyon hosszú lehet. Ha sütőben aszalunk, a szárítást legjobb alacsony hőmérsékleten végezni, nehogy az anyag odaégjen. Az ajtó nyitásával szabályozhatjuk a sütő hőmérsékletét.Sokszor sokkal drágább így aszalni, mint ha elektromos aszalót használunk.
Sokan mondják, hogy a legpraktikusabb az aránylag olcsón kapható elektromos aszalók használata, melyek forró levegő és szellőzés elegyével működnek. Az aszalás géppel sem megy néhány perc alatt, a nedvességtartalomtól és az aszalvány méretétől függően 6-24 óráig tart.
Hernád Völgye Hungarista Háztáji Közösség összeállítása