Természetesen a népszerűsítési és marketing propaganda legfontosabb eleme a személyazonosság lopásokkal és banki kiberbűnözéssel kapcsolatos aggályok erősítése, hogy ezáltal az újfajta azonosítási technológiák, mint az arcfelismerés, az írisz- vagy ujjlenyomat leolvasás, illetve az ezekkel együtt járó adatbázisok széles körben elfogadottá váljanak.
A digitális bejelentkező szolgáltatásokat, okoskártyákat és biometrikus rendszereket tökéletes megoldásokként kínálják, és ezek már számos különböző ponton szivárognak be a piacra. A globális bankok és nagyvállalatok pedig közös erővel dolgoznak azon, hogy az emberek szabvány és központosított módszerekkel lépjenek be a fogyasztói/webes/banki mátrixba a jövőben. Ehhez adjuk hozzá a tárgyak (simán hekkelhető) internetét, ami lassan ellepi az otthonainkat, és függetlenül attól, hogy akarjuk-e vagy sem, egy új valóság küszöbén találjuk magunkat.
Az okoseszközökben folyamatosan felfedezett biztonsági rések okozta aggodalmakat kihasználva és a sokak által nyűgnek tartott jelszavakra is megoldást kínálva, a Bionym nevű startup saját megoldással állt elő.
A cég által gyártott karkötő az ember szívveréséből generált egyedi aláírás segítségével oldja fel az okoseszközöket, szolgáltat azonosítót a bankjegykiadó automatákhoz vagy engedélyez belépést a biztonsági rendszerrel ellátott területekre. A cég szerint a rendszer pontosabb, mint az arcfelismerés.
Mi történik például, ha egy nyugdíjas éppen szívrohamot kap, és nem tud hozzáférni saját telefonjához, hogy segítséget hívjon, mivel az EKG ritmusa a fejetetejére állt?
Ez csupán egy a sok jogos aggály közül.
A Canadian Business egy Torontóban végzett technológiai kísérlet tudósítása közben botlott ugyanebbe a történetbe. Úgy tűnik, még a terület szakértői is látnak némi veszélyt a rendszerben:
„Az állandó személyazonosság alapján a hatalom önkényesen eldöntheti, hogy kinek mihez ad hozzáférést,” mondja Tom Erlich, a viselhető eszközökre specializálódott torontói tanácsadó. „Egy disztopikus jövőben lehetségessé válik, hogy például ne kapjak bebocsátást a Pizza Hut-ba, mert az azonosítóm alapján túlsúlyosnak számítok és még az is lehet, hogy túlsúly adót kell fizetnem emiatt. Vagy például ismerhetik minden egészségügyi adatomat, aminek eredményeként felmehet az egészségbiztosítási hozzájárulásom.” (Extremetech)
Tulajdonképpen már nem is annyira a jövőről beszélünk. Az egészségügyben már számos viselhető kütyü létezik, amelyeket, a most is működő szenzorokkal összekötve, képesek a viselők életjeleit valósidőben figyelni. A jó egészség vagy az egészségügyi problémák előrejelzésének ígéretéért, az emberek tömegesen ölelik keblükre ezeket az újításokat. Az egészségbiztosítás pedig csupán egy apró ugrás az egészségügytől, így a fenti disztopikus forgatókönyv villámgyorsan megvalósulhat.
Egy másik példa az érzelmek és hangulatok által vezérelt és a Nissan által gyártott Neuro Cars lehet. Az emberek ismét a biztonság nevében fognak hozzáférést biztosítani egy algoritmus számára saját létfontosságú életjeleikhez, ami elvileg azt hivatott megállapítani, hogy mennyire alkalmasak a vezetésre. Felsorolni is nehéz lenne a visszaélési lehetőségeket.
A lényeg, hogy miután a testünket teljes mértékben digitalizálták és bevitték az adatbázisba, mi magunk válunk a jelszóvá. Attól a ponttól kezdve lehetetlen lesz bármilyen kapcsolatot fenntartani a fősodrású társadalommal az adatbázis-algoritmus mátrix engedélye nélkül. Beültetett érzékelők és mesterséges intelligenciák egész hada követi majd a fogyasztók preferenciáit, életjeleit, mentális állapotát, az egyre „okosodó” és bővülő prediktív modellek segítségével, amelyek célja, hogy jobban ismerjék az embert, mint ő saját magát, illetve, hogy hozzáférést biztosítsanak az illető személyes adataihoz, például a rendőrség, a biztosítótársaságok, az állam, a bankok, az adatkereskedők és a hekkerek számára.
Fontos, hogy minél gyorsabban informálódjunk ezekről a törekvésekről, mert a lakosság megnyerése már elkezdődött, hogy önként válasszák a digitális rabszolgaságot és apránként eladják testüket a technológiai cégeknek, akik nem sokat hezitálnak olyan ajtók megnyitásán, amelyeket többé senki sem zárhat be, és amelyekről egyikük sem tudja, hogy hová vezetnek. A rábeszélés pedig villám gyorsan agresszívvá válhat, ha az uralkodó bürokratikus technokrácia maximális sebességbe kapcsol.
Forrás: Activist Post
