Genetikailag módosított élőlény, (angolul Genetically Modified Organisms vagy röviden GMO) olyan élőlény, amelynek genomját (génállományát) mesterségesen, molekuláris genetikai eszközökkel hozták létre. E technológiákat rendszerint rekombináns DNS technológiának nevezik. A transzgenikus élőlények esetében más fajból származó géneket ültetnek be a GMO-ba, tehát olyan génkombinációt hordozó lényt hoznak létre, amely a természetben gyakorlatilag nem jöhet létre. A „GMO” fogalom kapcsán többnyire ilyen transzgenikus lényekről van szó, de valójában nem minden GMO transzgenikus lény. A genetikai manipuláció rendszerint a zigótát vagy az ivarsejteket, esetleg az ezekben is öröklődő sejtszervecskéket (színtestek, mitokondrium) érinti, ezért a GM szervezetek utódai is GM szervezetek (vagy csak egy hányaduk az), így egyszeri beavatkozással tartósan továbbtenyészthető (-termeszthető) GM fajták hozhatók létre. Olykor a genetikai manipuláció csak a szomatikus sejtek egy részére terjed ki, ekkor annak eredménye nem öröklődhet.

Génmódosított növények :

A transzgenikus növények által a nemesítők többféle célt érhetnek el, például fokozhatják a gyomirtószerekkel vagy a rovarokkal szembeni ellenálló képességet, növelhetik a szárazságtűrést, vagy javíthatják a termés táplálkozástani értékeit, például vitamin-tartalmát. Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba, ezek a glufosinate és glyphosate gyomirtókkal szemben voltak ellenállóak. Szintén korai fejlesztés a Bacillus thuringiensis baktérium toxinját (=Bt toxin) hordozó kukorica fajták, melyek egyes rovarfajok károsításával szemben ellenállóak. Sokak szerint aggodalomra ad okot, hogy e fajták több ezerszer annyi toxint termelnek, mint az ugyanerre a toxinra, mint permetezett növényvédőszerre engedélyezett maximális dózis.

Ma már számos új, ezeknél sokkal fejlettebb fajta vár bevezetésre. Jelenleg nagyüzemi termesztésben van néhány gyomirtóknak ellenálló és rovarrezisztens GM szója-, gyapot-, repce- és kukoricafajta. Noha egy 1999-es kutatás nem találta veszélyesnek a feldolgozott GM élelmiszerek fogyasztását, az újabb kutatások eredménye ezzel ellentétes.

Forrás : http://hu.wikipedia.org/wiki/Genetikailag_módosított_élőlények

Azok a nagy világcégek – mindenekelőtt az amerikai Monsanto –, amelyek a GM vetőmagok előállításával foglalkoznak, keményen védik üzleti érdekeiket. A Monsanto tipikus vegyi üzem volt azelőtt. A növényvédő szerek gyártásán keresztül jutott el a GMO technológiáig, s mára össze is kapcsolta ezeket. Egy olyan önálló gyártási és üzleti univerzumot hozott létre, amelyben összekapcsolódik a GM növények vetőmagjainak előállítása, s a GM növényekhez kapcsolódó speciális növényvédő szerek gyártása, valamint a GM növények termesztésével kapcsolatos technológiák eladása. Aki GM növényeket akar termelni, annak például minden esztendőben meg kell vásárolnia ezt a licencet. Mint ahogy a vetőmagot is, hiszen a vevő szerződésben vállalja, hogy saját vetőmagról nem szaporítja tovább a GM növényeket, és szigorúan csak a megjelölt növényvédő szereket használja a termesztésükhöz. Minden szerződésszegésnek jogi következménye van. A Monsanto egyes becslések szerint körülbelül 300 amerikai, illetve kanadai farmerral áll perben manapság.

A rengeteg járulékos költség, kötelezvény, és az évente fizetendő licencdíjak miatt egyes szakemberek szerint a GM növények termesztése a hagyományos növények termesztésének a kétszeresébe-háromszorosába is kerülhet. Óriási üzletről van szó tehát. Számos állami, illetve társadalmi, sőt, szociális intézmény is itt, ebben szeretné fialtatni a pénzét, így tettek egyes nagy, amerikai nyugdíjalapok is. És nincs pardon, ha például a Monsanto üzleti érdekeiről van szó. Egy kanadai gazda földjei mellett a szomszédja a Monsanto repcefajtáját termelte. A szél átfújta az ő tábláira a génmódosított repce magvait, amelyek ott kicsíráztak. A Monsanto ezt észrevette, s azonnal perelt. A per teljes tönkremenetellel fenyegette a gazdát, csakhogy a bíróság neki adott igazat. Mondhatni először az efféle perek hosszú történetében.

Megkérdeztek egy nagy GMO-vállalkozást az amerikai elnökválasztás előtt, hogy ki lenne a jobb számukra, a demokrata vagy a republikánus jelölt. A cég azt mondta: mindegy, mindkettő kampányát támogatta. Innen kezdve nyilván nem véletlen az sem, hogy a világ fejlődő országaiba juttatott segélyszállítmányok jelentős része GM gabonából áll. Van olyan afrikai állam, amely csak őrölve fogadja el az effajta szállítmányt, mert így a zsákokból kipergő magok nem tudják megfertőzni az adott ország területeit.

Fertőző lenne a GMO? Sok szakember szerint ha egy GM növény magvai bekerülnek egy adott természeti környezetbe, akkor sohasem lehet kiirtani onnan. Bár a nagy cégek és a GMO-rendszerek pártolói teljesen biztonságosnak hirdetik a genetikailag módosított mezőgazdasági növényeket, s állítják, hogy egy 50-60 méteres pufferzónával meg lehet védeni a hagyományos termőtáblákat. Biológusok és környezetvédők szerint viszont a nagyobb szelek akár több száz méteren keresztül is képesek utaztatni odafönn a levegőben a pollent vagy egy-egy magot. A GMO ellen védekezni nagyon nehéz. Ha nem lehetetlen.

Ángyán József, a szaktárca jelenlegi államtitkára korábban sokszor elmondta, a GM növények és származékaik – ha akarjuk, ha nem – már itt vannak Magyarországon. Egyrészt takarmánynak szánt dél-amerikai szója importon keresztül, s feldolgozott húskészítményekben. Ángyán József szerint a boltban kapható hazai húskészítmények csaknem 60 százaléka tartalmaz GMO-elemeket és származékokat. Az elmúlt nyolc esztendő alatt nemcsak módszer, de rendszer sem épült ki ennek a kiszűrésére. Pedig vannak figyelmeztető kísérletek a világban, amelyek a GMO talányaira és veszélyeire hívják fel a figyelmet.

A leghíresebb ezek közül az a kísérlet, amelyet az osztrák egészségügyi minisztérium rendelt meg. Dr. Bardócz Zsuzsa elmondta, GM kukoricával tápláltak közönséges egereket a vizsgálatban a kutatók. Jól lehetett érzékelni a generációról generációra bekövetkezett változást. Többek között szervi elváltozásokat is. A lényeg, hogy egyre csökkent a kísérleti állatok utódainak száma, jelentősen és folyamatosan csökkent a generációk nemzőképessége. A GM kukoricával táplált nőstény egerek nagy része a negyedik szülés után terméketlen lett.

Vannak egyszerűbb, nem a laboratóriumok, hanem a mindennapok által kínált tapasztaltok is. Egy amerikai farmer GM takarmánnyal táplált egy sertés kocát. Az állat megtermékenyült ugyan, de nem kismalacot, csak egy vízzel telt hólyagot hozott a világra. A farmer a nyilvánosság elé akart lépni, és pert akart indítani a Monsanto ellen. A cégóriás azonban megegyezést kínált neki.