A mentők gyakorlatilag egy „kockás papíron” tartják nyilván, melyik kórházba vihetik a beteget. Már ha adott intézmény hajlandó fogadni és nem kell könyörögni, ide-oda szállítgatni a súlyos sérültet.

A napokban több eset is bejárta a sajtót, amikor a mentők fél órát könyörögtek a kórházaknak, hogy fogadják az infarktusos nőt, vagy órákig keringtek egy idős asszonnyal Budapesten, mire végre kórházi ellátáshoz jutott. Az ügyeletes kórház ugyanis megtelt, a többi pedig a területi elv alapján visszautasította az ellátást.
Hova vihetik?

„Magyarországon belül két ország van: a vidéké és a fővárosé” – magyarázza a helyzetet a Népszabadságnak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség leköszönt elnöke. Míg a vidéki kórházaknak mindig minden beteget fogadniuk kell, addig a fővárosiak időszakosan látnak el sürgősségi feladatokat. Januártól a közép-magyarországi régióban – idetartozik a főváros – a mentőszolgálat tartja nyilván, hogy hol van üres kórházi ágy, vagyis a beteg elhelyezéséről e régióban mindenképpen a mentőszolgálatnak kell gondoskodnia. Mivel az informatikai fejlesztések elmaradtak, a gyakorlatban ez hajmeresztő módon történik.

A mentésirányító reggelente „kockás papíron” kapja meg az üres ágyak listáját, és napközben a kórházak jelzései alapján, manuálisan tartja számon, mikor, melyik ágyra került beteg, és hol marad még szabad hely – írja a lap. A beteghez kiérkező is ebből a nyilvántartásból tudja meg, ha telt házat jelentett az ügyeletes kórház, meg azt is, hogy még hol próbálkozhat. Előfordulhat, hogy a legközelebbi helyen ugyan ágy van, de orvos már nincs.
Nem érdekeltek…

Van olyan is, hogy a mentők végül feladják az alkudozást, inkább nekiindulnak, és a fővárosból Tatabányáig vagy Székesfehérvárig viszik a beteget. A Népszabadság a fővárosi kórházi főigazgatóktól azt is megtudta: vannak olyan intézmények, amelyek egyszerűen kibújnak az ügyeleti ellátásból. Ezt úgy érik el, hogy akkor, amikor szinte még el sem kezdődött a nap, máris jelzik: tele vannak, nincs több helyük.

Az új államtitkártól az érintettek azt várják, hogy rendezi a problémát, s fordít egyet az érdekeltségen. Hiszen most senkinek nem érdeke a súlyos eseteket az ügyeletestől átvállalni. A feladattal járó finanszírozás ugyanis nem követi a beteget.
(hir24)