1959-ben ezen a napon került először adásba a Kádár-korszak legnépszerűbb rádiójátéka, A Szabó család. A hatvanas években hétfő esténként kiürültek az utcák, mert mindenki rohant haza a rádió elé, hogy hallhassa a család életének legújabb epizódját. Az eredeti családtagok közül már senki sem él.

“A Kádár-rendszer kisembereiről szóló szappanopera végképp elfáradt, és irodalmi értéke is megkérdőjelezhető” – ezzel a magyarázattal ért véget A Szabó család 48 éves menetelése 2007-ben. Az első részt 1959. június 30-án adta le a Magyar Rádió, azt az epizódot az a Liska Dénes írta, aki aztán még 40 évig göngyölítette a családregényt szerzőtársaival együtt. A sorozat atyjaként emlegetett Liska túlélte a sorozatot, 2012-ben hunyt el.

Az új részek először keddenként, majd hétfőnként kerültek adásba, ilyenkor hosszú évekig az volt a szokás, hogy az utcák kiürültek, és még a borbélyüzletekben is csendet kértek a vendégektől, nehogy lemaradjanak a szocializmus társadalmi valóságára épülő família életének legfrissebb történéseiről – derül ki a Médiakutatóban olvasható tanulmányból. A Lapály utca 27/B lakói egyszerű emberek voltak: Szabó János szövőmester és felesége Margit, valamint gyermekeik, a diplomás mérnök Bandi, a buszsofőr Laci és a gimnazista Icu alkották az öttagú családot.

Az eredetileg mindössze háromrészesre tervezett rádiójáték szereplőinek népszerű színészek kölcsönözték hangjukat, az első száz epizód során mégis elhallgatták a nevüket, emiatt a média világával még éppen csak ismerkedő hallgatóság egy része valóságosnak gondolta a történetet. A Szabó-házaspárt, illetve a rangidős gyermeket egyébként Szabó Ernő, Gobbi Hilda és Benkő Gyula alakította, de az egyéb szereplők közt is olyan neveket találunk, mint Zenthe Ferenc, Csákányi László vagy Körmendi János.

Szabó bácsiék azonban nem tudták tartani a lépést a modernizálódó Magyarországgal, sem hangnemben, sem témákban, így a sorozat szereplői és a hallgatóközönség közti távolság a kilencvenes években olyan mértékűre nőtt, hogy már az is csoda, hogy 2007-ig bírták szusszal – ekkorra már az idősebbek is többet foglalkoztak a Berényi család életével, mint Szabóékkal. A kultusz azonban él tovább: még 2013-ban is tartottak múltidéző beszélgetést a még életben lévő szereplők és a hallgatók részvételével, A Szabó család rajongói oldalán pedig meghallgathatóak az első és az utolsó adások is.
(HVG)