A Balatontól északra található Magyarország egyik legromantikusabb tájegysége, a Föld mélyéből született, vulkánok „gyúrta” hegyes-völgyes vidék, a Bakony. A kihűlt bazaltvulkánok a legváltozatosabb formákat mutatják: a leggyakoribb a kúp alakú hegy, de jócskán akad egyéb érdekes formát öltő, például koporsó alakú is. A kihűlt bazaltvulkánok koszorúja ma turistaparadicsom: a mindössze három-négyszáz méter magas csúcsokról pazar kilátás nyílik a Balatonra, egyiken-másikon pedig várromok tanúskodnak a letűnt korok sokszor bizony embert próbáló, mégis romantikusan szép vitézi életéről.
A hegyek bazaltsapkáinak oldalában különleges formákat hagyott hátra a kiömlő, majd oszloposan megszilárduló lávafolyam: ezeket alakjuk után ma bazaltorgonáknak hívjuk. A legnagyobb bazaltorgona a Szent György-hegyen látható, „sípjainak” átmérője az egy métert is eléri, mélyedéseiben színes virágot hozó védett növények bújnak meg. A réges-régen kialudt tűzhányók karéjában húzódik meg a Balatontól mindössze tizenöt percnyi autóútra található Káli-medence, amely mintha másik világba vezetné az utazót. A szikes tavacskák nádasai védett vízimadarak élőhelye, a mezőkön nyájak legelésznek, a falvakban pedig csend és béke honol. Nemcsak a látvány miatt, hanem az itt lakók egyszerű kedvessége és vendégszeretete miatt is jól érezheti magát az, aki akár autóval, akár kerékpáron, akár lóhátón kirándul ide. Érdemes megnézni a fantasztikus formájú kőbálványokat is, amelyek a medence szélén óvják a falvak nyugalmát.
Ha már a lovaglásról is szóltunk, érdemes megjegyezni, hogy a Balaton-felvidéken, a Bakony erdeiben, várak tövében kiváló lovas túrákat lehet szervezni. Valószínőleg ezen a környéken működik az ország legtöbb lovas iskolája, s ennek nem csupán a lovas sport egyre erősödő népszerűsége az oka, hanem a térség hagyományai is. A Bakony kiváló útjain nemcsak a gyalogos turisták, hanem a lóháton közlekedők is biztonságban haladhatnak. A túrát meg-megszakítják az időnként felbukkanó, festői szépségű várromok. A hegytetőn magasodó építmények a középkorból maradtak meg. A Dunántúl legnagyobb romvára a sümegi, amely messziről is nagyon jól látszik. Aki azonban közelebbről is szemügyre veszi a Várhegy tetejét, az építőjét dicsérő tágas várudvarban is gyönyörködhet.
Az egyik leghíresebb vár a nagyvázsonyi, amely Mátyás király legendás vitézének, Kinizsi Pálnak volt a lakhelye. A XV. században épült gótikus lakótornyát hihetetlen épségben megőrző vár előtt szobrot is emeltek az egykori vitéz lakónak, akinek vörös márvány sírlapja a kápolnában látható. A négyszögletű udvarban fa vízmedence áll, de érdekes a farkasverem, a kaputorony és a saroktornyos beslő várfal is. A legrégibb várnak számító nagyvázsonyi meglett kora ellenére nagyon is pezsgő életet él: parkjában immár hagyomány az évről évre megrendezett lovasjátékok.
A Balaton nyugati vége felé közeledve a szigligeti vár tárul a szemünk elé: a kúp alakú várhegy tetején 1260. és 1262. között építtette a pannonhalmi apát. A festői látványt nyújtó vár keleti oldalának rondellája maradt meg a legjobb állapotban. Innen vezet az út a Fellegvárba, ahonnan szinte mindent látni, amit a környéken látni érdemes. Ugyanez vonatkozik Badacsonyra, a környék leghíresebb szőlőhegyére is: a 437 méter magas bazalthegy oldalában turistautak húzódnak, a kirándulók úgy járhatják be a hegyet, hogy közben le sem kell venniük szemüket a tóról. Aki még ennél is többet akar, a hegy tetején álló kilátóban a helye! A hegy déli lejtőinek borozói a környék leghíresebb nedűivel nyújtanak felüdülést: a Badacsonyi Szürkebarát és a Kéknyelű hazájában járunk. Aki pedig vadászélményekkel társítaná a borkóstolót, annak nem árt tudnia: a Bakonyban találhatók Magyarország legkiválóbb vadászterületei. Valóságos legenda a Kab-hegyi szarvasbőgés, vagy a híres bakonyi hajtás, amelynek végén óriási vaddisznókkal térnek vissza a vadászok, akik vadászházakban és régi nemesi kúriákban pihenhetik ki fáradalmaikat.
Sok kalandot! Jó pihenést! Gazdag élményeket!
