Többnyire nőkből és lányokból álló csoport gyűlt össze Munkácson a Zrínyi Ilona úton lévő katonai egység épülete előtt, hogy hírt kapjanak a már négy hónapja Kelet-Ukrajnába katonai szolgálatra vezényelt hozzátartozóikról – számolt be a munkachevo.net június 21-én.

A demonstrálók a parancsnokokkal nem találkoztak, mivel azok a harcokban hősi halált halt katonák temetésére utaztak.
Az emberek információt szeretnének kapni a katonai szolgálatot teljesítő hozzátartozóikról, valamint követelik rokonaik lecserélését, mivel már több mint négy hónapja tartózkodnak a harcmezőkön.
Az elkeseredett szülők kilátásba helyezték a Kijev–Csap autópálya lezárását, de idővel elálltak szándékuktól.
(karpatinfo.net)

De ugyanezen a napon, Bukovinában-Csernyivciben-is tüntettek a nők ugyanezen oknál fogva.

Dühös tüntetés Lembergben!

Június 23-án a Lemberg (Lvov)-régióban lévő Szokal város toborzó és sorozóirodája előtt a besorozott főiskolások és egyetemisták hozzátartozói tüntettek.

Szokal lakóit különösen megdöbbentette egy helyi 22 éves fiú halálhire, akit egyetemi tanulmányainak felfüggesztésére kényszeritve besoroztak a hadseregbe, és alig egy hónapos kiképzést követően a 24.Különleges Gépesitett Dandár “Észak” nevű rohamlövész alakulatával Donbasszba vezényeltek harcolni. A srác az első bevetésen meghalt a testvérgyilkos háborúban.

A mintegy háromszáz tüntető követelte a fiúk és unokák azonnali hazahozatalát, a háború leállitását, és a törvény visszavonását, amely a tanulmányaik megszakitására kötelezi a fiúkat. A felháborodott tüntetők közül nagyon sokan állitották, hogy most érettségizett fiú hozzátartozóikat-még ha felvételt nyertek is valamelyik felsőoktatási intézménybe-az érettségi vizsga után azonnal besorozták.

A feldühödött tömeg a sorozóiroda ajtóinak és ablakainak üvegtábláit mind betörte a felszaggatott utcakövekkel. A tiltakozásnak a rendőrség vetett véget. Lemberg egyébként az ukrajnai fasizmus egyik fellegvárának számit. A helyi nácik csak lapitottak az akció ideje alatt. A máskor lelkesen-üvöltözve vonulgató szvobodások közel sem mertek menni a helyszinhez, hanem döbbent csendben figyelték tisztes távolból a történéseket. Jól érzékelik a számukra kedvezőtlen fordulatot: minden egyes halálhir ellenük hangolja a közvéleményt. Ráadásul elhangzott a tiltakozók részéről az is, hogy a lelkes-kopasz fasiszta ifjoncok miért tobzódhatnak háboritatlanul?-holott mind-mind sorköteles korban van, háborúra uszit-de abban nem kiván részt venni, mert félti a bőrét! Miért a mi fiainknak kell meghalni a fasiszták miatt és helyett?-kiabálták az ábrázatukat eltakaró, azt vállalni nem merő megszeppent csürhe felé a tömegből. A kődobálás kezdetekor pedig villámgyorsan felszivódtak, mintegy tartva attól, hogy a tömegharag ellenük fordul, mivelhogy a sorozóiroda személyzete-hét végéről lévén szó-nem tartózkodott az épületben.

Hasonló demonstrációk Ukrajna más régióiban is zajlottak. A legnagyobb tiltakozás Szumiban volt, ahol a hozzátartozók a helyi katonai alakulat Luhansz-térségébe való vezénylése miatt tiltakoztak.
(Vologya B-R)