Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

A Kúria megmentette a bankokat!

2014. június 16. - Andre Lowoa
A bankoknak 100-200 milliárd forintos terhet mindenképpen jelent a Kúria hétfői jogegységi döntése, de az összeg még nőhet. A Kúria ugyanis hagyott egy peralapot a devizahiteleseknek. Az egyoldalú szerződésmódosítás mértékét ugyanis messze nem minden esetben definiálták a bankok a devizahitelessel kötött szerződésekben.
Első ránézésre a bankok fellélegezhettek. A figyelmetlen devizahitelesek viszont vesztésre állnak: a Kúria a bankok részéről mindössze a deviza vételi és eladási ára közötti árfolyamrés alkalmazását ítélte tisztességtelennek mai döntésében, míg az árfolyamkockázatot az ügyfelek nyakába varrta. Az egyoldalú szerződésmódosításnál pedig legfeljebb egy apró egérutat hagyott a pénzintézetekkel perben álló ügyvédeknek. Ennek megfelelően erősödött a forint és az OTP-részvények árfolyama is.
Amíg a törvény másképp nem rendelkezik
A bíróságok számára kötelező érvényű jogegységi döntés egyértelművé tette, hogy a bankok nem élhetnek az árfolyamrés kihasználásával, mert a devizavételi és eladási árfolyamok különbsége és annak számítási módja a fogyasztó számára nem egyértelmű, nem világos. Ezért a bankoknak mindaddig a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazniuk, amíg esetleg egy jogszabály másként nem határoz.
A kormány az elmúlt hónapokban világossá tette, hogy a Kúria döntése után készül egy olyan törvénykezésre, amely segít a devizahitelek kivezetésében a piacról. Ennek része lehet akár egy ilyen árfolyam-meghatározás is. Ez a jogszabály azonban lehet, hogy csak technikai jellegű pontosítást tesz, vagyis az MNB árfolyama helyett az adott bank napi középárfolyamát teszi meghatározóvá, ami a pénzintézetek szempontjából kedvezőbb lenne.
Ha az MNB-árfolyamot vesszük számításba, akkor a bankoknak ez a verdikt legfeljebb 100-200 milliárd forintjukba kerülhet. Ők azt mondják, ez már az a szint, amikor a buborékot is kihagyják a vízből, és egy-két fokkal kevésbé hűtik le a légkondis épületeket. Elmaradhat a fizetésemelés, és lehetnek további leépítések, de a bankrendszer nem omlik össze. Igaz, ha a Kúria mindenben a bankok tisztességtelenségét látta volna, nem pedig a fogyasztók kellő tájékozódásának a hiányát, akkor a mintegy 2 ezer milliárd forintos teher akkora lett volna, amit már nem a pénzintézeteknek kellett volna megoldaniuk, hanem az államnak.
A fogyasztói felelősség
A Kúria azonban nagyon is felelős állampolgárokkal számolt. Így azt is kimondta, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli. Ez alól legfeljebb az lehet kivétel, ha az adott szerződés oly mértékig felületes vagy érthetetlen, hogy az a fogyasztót megtéveszthette. Annál viszont sokkal kifinomultabbak a banki jogászok által kidolgozott dokumentumok, mintsem hogy ilyenbe belekapaszkodhatnának az ügyvédek.
Hasonlóan ítélte meg a Kúria az egyoldalú szerződésmódosítást. Ez csak akkor tisztességtelen, ha a devizahiteles szerződésben nem rögzítik a módosítás lehetőségét, illetve nem határozzák meg a szerződésmódosítás lehetséges okait, módját és mértékét. A lehetséges okokat a bankok többnyire maguktól is felsorolták, de 2009-től a hitelintézeti törvény konkrétan is több tucat lehetséges ok megnevezésére kötelezte a bankokat. A szerződések a módosítás módját is értelemszerűen tartalmazzák, például akként, hogy 30 napos hatállyal vagy a következő kamatperiódusban lép életbe.
Íme a kiskapu
A mértéke azonban már más kérdés. Ebben az esetben a Kúria – meglehetősen nehézkes jogi nyelven – annyit mond, hogy az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell figyelembe venni. Tehát például ha egy jegybanki kamatdöntéshez igazodott az egyoldalú szerződésmódosítás, akkor annak mértékével arányosan és akkortájt kellett megtörténnie a devizahiteles kontraktus változásának. Márpedig banki jogászok is elismerték a VS.hu-nak, hogy habár alkalmazzák az arányosság vagy a szimmetria elvét, de azokat a szerződés nem feltétlenül tartalmazza.
Így a bankok arra számítanak, hogy habár konkrétan és rövid távon túlélhető számukra a Kúria döntése, azért továbbra is végtelen pereskedésnek néznek elébe. Ez viszont a devizahitelesek részéről reménysugár: ügyvédjeik továbbra is egyesével nyerhetik meg a csatát. Ezen csak az változtathat, ha a következő hetekben a kormány valóban előrukkol olyan megoldással, amely előbb-utóbb kivezeti a lakossági devizahiteleket. Ez viszont valószínűleg újabb “fizetnivalót” jelent a bankoknak. Kormánypárti politikusok ugyanis arra céloztak, hogy a végtörlesztéshez hasonló megoldásokon dolgoznak. Annak idején, vagyis 2011-2012-ben a rögzített árfolyamon lehetővé tett végtörlesztés 370 milliárd forint veszteséget okozott a pénzintézeteknek.
(vs)


1. A döntés

Kúria: tisztességtelen az árfolyamrés, szigorú feltételekhez kötött az egyoldalú szerződésmódosítás.

A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött – mondta ki a Kúria hétfői jogegységi döntésében.
A Kúria hétfői sajtótájékoztatóján Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője kifejtette: a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége általában nem vizsgálható. Csak akkor, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos a szerződés szövegezése, vagy a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás miatt.
Ha mindezek miatt a fogyasztó alappal gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen – mondta a szóvivő.
Kérdésre válaszolva Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője azt emelte ki, hogy e vonatkozásban a bizonyítási teher a fogyasztóé: elvi lehetősége ugyan van arra, hogy bizonyítsa, nem kapott megfelelő tájékoztatást, de álláspontja szerint ez ritkán sikerülhet. A bíróságoknak pedig erről esetenként kell majd dönteniük.
Egy másik kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az árfolyamkockázat problémáját a Kúria döntése nem oldja meg, márpedig az adósok terheinek több mint 80 százaléka az árfolyamkockázatból ered, csak 16 százaléka az egyoldalú szerződésmódosításból, 1-2 százaléka pedig az árfolyamrésből. Wellmann György szerint a jogalkotás megoldhatja ezt a kérdést. A Kúriának nem feladata, hogy ötleteket adjon, csak ha ilyen kérés felmerül, de a sajtóban lehetett olvasni például a hitelek forintosításáról.
A jogegységi döntés kitér arra is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezéseknek meg kell felelniük a Kúria polgári kollégiuma egy korábbi véleményében megfogalmazott szigorú, tételes oklistának.
A hivatkozott vélemény tartalmazza az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elvét, és ha ezeknek a szerződés egyoldalú módosítást szabályozó rendelkezései nem felelnek meg, akkor tisztességtelenek és ezért érvénytelenek, vagyis ezek figyelmen kívül hagyásával kell újraszámolni a szerződést.
Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. (Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések tették lehetővé például a kamatemelést.)
Wellmann György kiemelte: a jogegységi határozatnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos része a legfontosabb, mert a kollégiumi véleményben, illetve jogegységi döntésben rögzített szigorú feltételeknek szerinte nagyon kevés szerződés fog megfelelni, így többnyire tisztességtelennek minősülnek.
Simonné Gombos Katalin kiemelte: a döntés alapján tisztességtelen az árfolyamrés, helyette a Kásler-ügyben nemrég született döntéssel összhangban a polgári törvénykönyvnek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.
A hitel folyósításakor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. Továbbá e rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható.
Wellmann György elmondta, hogy a jogegységi határozat nyomán bonyolult elszámolási viszonyok alakulhatnak ki, az egyes hiteleknél “az egész eddigi elszámolás borul”. Feltehetően a bank az új elszámolással megkeresi az érintett adósokat, akik ezt vagy elfogadják, vagy bírósághoz, illetve pénzügyi békéltető testülethez fordulnak. A bíróság azonban csak határozott, összegszerű keresti kérelemről tud dönteni, amit az adósoknak ezekben az ügyekben nem könnyű kiszámolniuk. A kollégiumvezető hozzátette: a mostani határozattal végleg elhárult az akadály a jogalkotás elől, “a jogalkotásra hárul az a feladat, hogy most ezt a helyzetet megoldja”; ezért nem ajánlaná a devizahiteleseknek, hogy további pereket indítsanak, meg kellene várniuk a jogalkotást.
Wellmann György kitért arra is, hogy a bíróság nem a közgazdasági racionalitást, igazságosságot vette figyelembe, hanem arról döntött, hogy tisztességtelen-e az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő szerződéses kikötés, és ha igen, akkor érvénytelen, kimarad a szerződésből. Így a bankok azt a szerződésmódosítást sem tudják megtenni, amely közgazdaságilag, pénzügyileg indokolt lenne, ami a bankok számára “nagyon hátrányos és igazságtalan” lenne. A kollégiumvezető szerint ezért a jogalkotónak méltányos megoldást kell találnia, például törvényben előírni, hogy csak a referenciakamathoz kötött módosításokat lehessen a bankoknak érvényesíteniük.
Arra a kérdésre, hogy a jogalkotó hozhat-e olyan törvényt, amely szerint az árfolyamrés visszajár, a kollégiumvezető úgy válaszolt: “szerintem igen”.
Wellmann György arra a kérdésre, hogy a jogegységi döntés mely szerződésekre vonatkozik, elmondta: a devizahiteles fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában minden magyar bíróságra kötelező, míg például a lízingszerződéseknél – melyeknek vannak speciális elemei – az adott ügyben eljáró bíró dönti el, hogy mennyiben alkalmazza a jogegységi döntést.
2. Erősödött az OTP részvénye a Kúria jogegységi döntése után
Csányi Sándor az OTP elnöke a leggazdagabb Magyarországon
Csányi Sándor az OTP elnöke, a leggazdagabb Magyarországon
Erősödni kezdett az OTP részvénye a Kúria jogegységi döntésének hétfői bejelentése után, később azonban kissé korrigált az árfolyam.
A részvények ára nem sokkal 13 óra előtt 4440 forint volt, 13 óta után 10 perccel 4540 forinton állt.
3. Átmeneti forinterősödés
Hirtelen, a devizahitelekről hozott kúriai döntés után nagyot erősödött a forint hétfőn kora délután a főbb devizákkal szemben a bankközi kereskedésben, de rövid időn belül korrigáltak az árfolyamok.
Az euró árfolyama 307,75 forintról 306,92 forintra, a dolláré 227,40 forint környékéről 226,60 forintra változott, de negyedórán belül korrigáltak az árfolyamok: az euró 13 óra 20 perckor 307,58 forinton állt, a dollár 227,14 forinton.
4. Elemzők: egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket
Egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket a Kúria hétfői jogegységi döntése nyomán – mondták az MTI által megkérdezett piaci elemzők.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta: a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek minősítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében született döntésével viszont a legfelsőbb bírói fórum nem hozott egységes, minden szerződésre automatikusan kiterjedő döntést.
Ugyanezen az állásponton volt Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki szerint a fő kérdést nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg. Hozzátette, hogy ez akár kedvező is lehet a bankokra nézve.
Mindkét elemző hangsúlyozta: most a kormányon van a sor, a kérdés, hogy mi lesz a válasza a Kúria döntésére.
5. A Magyar Bankszövetség főtitkárának sajtótájékoztatója
A Bankszövetség sajtótájékoztatója a Kúria döntésével kapcsolatban Fotó MTI Szigetváry Zsolt
A Bankszövetség sajtótájékoztatója, a Kúria döntésével kapcsolatban. – Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára és Sütő Ágnes a Bankszövetség kommunikációs vezetője sajtótájékoztatót tartottak a Kúria deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogegységi döntéséről a Magyar Bankszövetség székházában 2014. június 16-án.
A Magyar Bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése méltánytalan volt, de a bankszövetség elfogadja – mondta Kovács Levente. Hangsúlyozta: a jelzálogalapú lakossági devizahitelek esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is.
Kovács Levente rámutatott: olyan megoldás kellene a devizahitelesek problémáira, amely társadalmilag méltányos, végrehajtható és végleges megoldást jelentene, és ami a bankrendszer számára nem jár elviselhetetlen terhekkel.
A jelzálogalapú lakossági devizahitelek esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is.
A Kúria döntését óriási várakozás előzte meg – mondta Kovács Levente, hozzáfűzve: a bankszövetség szerint fontos döntés volt, hogy a Kúria szerint a deviza alapú jelzáloghitelek valós termékek, amelyeket vissza kell fizetni. A Magyar Bankszövetség szerint az árfolyamrés ügyében hibás döntés született, az árfolyamkockázattal kapcsolatos határozat azonban a bankok megítélését erősítette meg – emelte ki.
A bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése az árfolyamrés kapcsán szakmailag indokolatlan, a bankoknak így most meg kell fizetniük 15-20 évre az átváltási költségeket, ami a devizapozíciók fedezése kapcsán náluk jelentkezik.
Az árfolyamkockázat kezelésével kapcsolatos ítélettel a bankszövetség egyetért – tette hozzá.
Kovács Levente kiemelte: a bankszektor eddig is úgy működött, hogy minden szabályt betartott.
A kormánytól a Magyar Bankszövetség azt várja, hogy szakmai és végleges megoldás szülessen, melynek során a kabinet korábbi ígéreteire alapozva a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a gondban lévő devizahitelesek – szögezte le.
Kovács Levente szerint rövid idő áll rendelkezésre a végleges megoldásig, ezért úgy vélte, nincs értelme új pereket indítani, “bedőlni megtévesztő ígéreteknek”.
A főtitkár szerint várhatóan “automatikusan végrehajtható megoldás” születik, ezért minden banki ügyfélnek érdeke, hogy mihamarabb visszatérjen a hitelüket rendesen törlesztő ügyfelek közé, hiszen a szerződések tovább élnek majd.
Arra kérdésre, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: őszre már végleges megoldás születik, melynek során a bankoktól mindent visszavesznek, amit azok jogtalanul megszereztek, a főtitkár közölte: készek a tárgyalásokra a kormányzattal, négy éve folyamatosan egyeztetnek, az eddigi gazdasági megoldások helyett most a jogtechnikai megoldások ideje jött el.
MTI – Szabad Riport
Dr. Czirmes György véleménye a Kúria június 16-i döntéséről
Czirmes György
Czirmes György

A Kúria 2014.06.16. döntése I.

Véleményem szerint az eddig ismertekhez képest nincs semmilyen új elem, sőt az EU Bíróság 2014.04.30-i döntéséhez képest szűkebben szabja meg az érvénytelenség, – tisztességtelen feltételek vizsgálhatóságának feltételeit:
Az EU Bíróság döntése értelmében a tisztességtelen feltételek köréből nincs kizárva az árfolyamkockázat vizsgálatának lehetősége, míg a mai döntés értelmében legtöbb esetben igen.
Saját vélemény: Az EU jog erősebb.
A döntés lehetőséget ad a teljes és részleges érvénytelenség megállapítására is, ha a tájékoztatás az átlagpolgár ismeretének megfelelő szinten történik.
Saját vélemény: A banki szerződésekben a tájékoztatás bonyolult szövegű, szakzsargonnal teletűzdelt szerződési tartalmakban fejeződik ki, amely alapján lehetséges a teljes vagy részleges érvénytelenség kimondása is.
Az egyoldalú módosítás tekintetében a feltételek a korábbi kúriai döntésnek megfelelően a korrekt és előzetes megfelelő tájékoztatáshoz kötődnek és csak olyan okokra hívatkozva lehet egyoldalúan módosítani, amelyet a bank nem láthatott előre és nem saját érdekkörében merült fel.
Saját vélemény: Az EU 87/102/EGK Irányelv szerint az ingatlangaranciával biztosított fogyasztói szerződéseket egyáltalán nem lehet egyoldalúan módosítani.
Az árfolyamrés tisztességtelen és az MNB középárfolyamán lehet elszámolni.
Saját vélemény: A Kúria 2013.07.04 döntése értelmében az árfolyamrés része a határozott kölcsönösszegnek. Hiánya miatt nincs határozott kölcsönösszeg megjelölve, így az egész szerződés semmis.
Konklúzió: A döntés alapján nyitva áll az út a parlament előtt, hogy törvényileg szabályozza újra az un. devizaalapú hiteleket és konkrétumokkal töltse ki a Kúria döntését.
Addig a bírói gyakorlatra vár, az elvi kúriai döntés gyakorlati kitöltése.
Bp. 2014.06.16.
Czirmes György
süti beállítások módosítása