Map-before

 

A közel-keleten évtizedek óta káosz uralkodik, a nyugat által szponzorált háborúknak köszönhetően azonban a helyzet az utóbbi években tovább romlott. A közel-kelet jelenlegi térképét 1916-ban, a titkos Skykes-Picot megállapodás eredményeként rajzolták meg, ami az egykori Ottomán-uralta területeket, Szíriát, Irakot, Libanont és Palesztinát osztotta fel Nagy-Britannia és Franciaország között.

A mostanság látható közel-keleti káosz a brit-amerikai-izraeli globalista hatalom műve, célja pedig a régió térképének saját stratégiai és imperialista céljai szerinti átformálása.

Az Iszlám Állam

Terrorakcióinak köszönhetően az Iszlám Állam kampányairól és a válaszlépésként kivitelezett amerikai légitámadásokról napi szinten hallunk minden hírcsatornán. A szervezet és az amerikai titkosszolgálat közötti szoros kapcsolatról már kevesebb szó esik fővonalas körökben, pedig az ISIL/ISIS/IS évek óta innen kapja finanszírozását és fegyvereit.

2012-ben a World Net Daily jordán kormányforrásokból megtudta, hogy az amerikai hadsereg kiképzést tartott az akkor még ISIL néven futó szervezet számára Jordánia területén, a szíriai kormány ellen indított kampány előkészítéseként. Francis Boyle, az Illiois Egyetem jogtudomány professzora szerint az IS (IÁ) egy amerikai titkosszolgálati egység, amelynek célja az iraki állam megsemmisítése.

A közel-keleti stratégia lényege az állandó bizonytalanság és egy úgynevezett „konstruktív káosz” fenntartása, hogy az egyes nemzetállamok elpusztításával újrarajzolhassák a térség térképét. Az IS jelenléte tökéletes ürügy volt az ismételt iraki beavatkozásra, amelynek segítségével biztosították, hogy az Erbilben található olajmezők a multinacionális cégek irányítása alatt maradjanak, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország pedig ellenállás nélkül támogathassa az északi kurd területeket, az ország szétdarabolásának következő lépéseként.

Map-after

Ahogy Richard Hass, a Külkapcsolatok Tanácsának elnöke és az amerikai külügyminisztérium politikatervezési osztályának korábbi igazgatója, a Project Syndicate op-ed cikkében megjegyezte:

„Ideje felismerni Irak feldarabolásának elkerülhetetlenségét (hiszen az ország ma nem egyéb, mint az iráni befolyás bástyája) és elkezdeni a jelenlegi Irak határain belüli független Kurdisztán támogatását.”

A terv Irak esetében az ország három mini-államra történő feldarabolása, vallási és etnikai szempontok alapján: nyugaton egy szunnita Irak, keleten egy arab síita állam, északon pedig egy szabad Kurdisztán.

A három részre osztás előnyeiről már a 80-as években szó esett neoimperialista körökben, amikor Oded Yinon izraeli újságíró a World Zionist Organization lapjában „Stratégia Izrael számára a 80-as években” címmel írt erről, részletezve Izrael kiterjesztését és az Irak jelentette komoly akadályt erre a terjeszkedésre nézve:

Irak, amely egyrészről olajban gazdag, ám belső szakadás fenyegeti, garantált izraeli célpont jelölt. Megsemmisítése még Szíria pusztulásánál is fontosabb számunkra. Irak erősebb Szíriánál. Rövidtávon Irak jelenti a legkomolyabb veszélyt Izraelre nézve (12. o.). … Szíria megsemmisítése, majd Irak etnikai vagy vallási alapú, Libanonhoz hasonló szétdarabolása, Izrael elsőszámú hosszú távú célja a keleti fronton, míg ezen államok katonai hatalmának megsemmisítése a legfontosabb rövidtávú célkitűzés. (11. o.)

Yinon így folytatja:

Irakban lehetőség van az ország etnikai/vallási tartományokra történő felosztására, hasonlóan Szíriához az Ottomán időkben. Tehát három (vagy több) állam létezik majd három nagyváros, Baszra, Bagdad és Moszul körül, így a déli síita területek szétválnak a szunnitáktól és az északi kurdoktól. (12. o.)

Izrael tulajdonképpen a brit-amerikai hatalom kiterjesztése a térségben. A Külkapcsolatok Tanácsára specializálódott történész, Carroll Quigley az „Anglo-American Establishment” című könyvében leírja (311. o.), hogy Arthur James Balfour, Nagy-Britannia külügyminisztere 1916 és 1919 között, a Balfour-nyilatkozat megalkotója, ami egyebek között megalapozta a Zsidó állam (Izrael) Palesztinában történő megalapításának támogatását, a Milner csoport tagja volt.

A Milner csoport a Royal Institute of International Affairs (RIIA) vagy más néven Chatham House (a Külkapcsolatok Tanácsának brit karja) elődje volt. Mindkét elit szervezet legfőbb célja a globális birodalom megvalósítása.

A „Közel-Keleti Unió” megalakításának terve

A közel-keleten tapasztalt káosz és bizonytalanság kialakulásáért közvetlenül felelős nyugati elit szervezetek egy központosított, a szuverenitást felváltó szövetség megalapítását javasolják az általuk létrehozott probléma megoldásaként, a káoszból rend elvének klasszikus példájaként.

A New American júliusban arról írt, hogy Ed Husain, a Külkapcsolatok Tanácsának közel-keleti kutatásokért felelős munkatársa, a mai közel-keletet az EU megalakulása előtti Európához hasonlította és ebből azt a következtetést tárja az olvasók elé, hogy a folyamatos vérontás megoldása egy „Közel-Keleti Unió” létrehozása.

Hass hasonlóan közelítette meg a helyzetet, a XVII. századi Európához hasonlítva a mai közel-keletet, hozzátéve, hogy egy „új lokális rend” hiányában hasonlóan vészterhes idők várnak a térségre:

„Egy új lokális rend felemelkedéséig, illetve ennek hiányában a végkimerülés beálltáig, a közel-kelet megoldandó probléma helyett inkább egy folyamatos helyzetkezelést igénylő állapot marad.”

Az EU mintájára létrehozott kormánytestület nem új keletű elképzelés. 2008-ban, az amerikai Institute of Peace agytröszt összejövetelén, maga az Iraki kormány szorgalmazta egy kereskedelmi blokk létrehozását az EU mintájára a közel-keleten, ami magában foglalná Szaúdi-Arábiát, Iránt, Kuvaitot, Jordániát, Szíriát, Irakot, Törökországot és később talán a Perzsa-öböl menti országokat is. A szervezet 2011-es eseményén Abdullah Gül török elnök és Egemen Bağış, akkori EU ügyekért felelős miniszter és tárgyaló biztos is részt vett, aki a következőket mondta:

„Mindannyian tudjuk, hogy az EU a történelem legsikeresebb béke és fejlesztési projektje, ami a véres háborút követte. Ma ugyanezek az elvárásaink a közel-kelet irányába.”

A jelen helyzetben nehéz lenne megítélni, hogy a „Közel-Keleti Unió” valóban megalakul-e, az azonban nem kérdés, hogy a közel-kelet térképének átrajzolása teljes gőzzel folyik.

Forrás: Global Research

http://idokjelei.hu/2014/09/kaoszbol-rend-a-kozel-keleten-kozel-keleti-unio/