A szír harcterek hírhedt fegyveres terrorszervezete, az Al-Kaidához köthető vahhabita ISIS/ISIL (Islamic State of Iraq al-Sham / Islamic State of Iraq and Levant - Irak és Levante Iszlám Állama) komoly előretörést hajtott végre Irakban, a Tigris folyó mentén, miután Szíriában komoly ellenállásba ütköztek, így tevékenységüket a szomszédos állam főleg szunniták által lakott területén jelentősen fokozták. Az ISIL nem csak a szíriai kormányerőkkel áll harcban, de az úgynevezett FSA (Szabad Szír Hadsereg) erőivel és a kurd milíciákkal is. Tehát gyakorlatilag mindenki ellen harcol a konfliktus ottani zónájában. Szíriában a polgárháborúnak már látszik a vége, hiszen a kormányerők a lakott területek több mint 70%-át képesek tartósan megvédeni, ott hatalmukat fenntartani, gazdaságukat részben újjáépíteni. Az ISIL az Eufrátesz folyó szíriai környékét uralja Aleppó városáig. Itt csupán a folyóvölgy közvetlen környéke számít lakott területnek. Aleppó környékén pedig a települések birtoklásáért minden szemben álló féllel meg kell küzdenie. Érdekes módon az ISIL a legtöbb veszteséget a Szabad Szír Hadseregnek okozta, akiknek több vezetőjét is meggyilkolta és jelentős területeket szerzett meg tőle az utóbbi év során. 

Az utóbbi két napban elfoglalták Észak-Irak legfőbb városát, Ninive tartomány központját, az 1,8 millió lakosú Moszult, valamint a néhai Szaddam Husszein szülővárosát, Tikritet is. A terroristák elfoglalták a török konzulátus moszuli épületét is, ahol 49 főt túszul ejtettek, valamint további 31 török állampolgárságú kamionsofőrt is elraboltak. 

Az ISIL még januárban elfoglalta és azóta is irányítása alatt tartja Falludzsa közel félmilliós lélekszámú városát, ahonnan azóta 70 ezer ember menekült el. Ez a település az iraki fővárostól, Bagdadtól mindössze 50 km-re helyezkedik el. A radikális szunnita szervezet célja egy Iszlám állam felállítása a történelmi közel-keleten (ma Izrael, Jordánia, Libanon, Palesztina, Szíria és kis mértékben Törökország legdélebbi területe) és Irakban.

Az iszlamista fegyveres csoportok több mint 2000 főt szabadítottak ki az iraki börtönökből, miután elfoglalták az észak-iraki térség rendőrőrseit és központjait az utóbbi napokban. Az iraki biztonsági erők gyakorlatilag számottevő harc nélkül engedték át az irányítást a radikális szunnita brigádoknak. Egyes beszámolók szerint az iraki kormány fegyveresei eldobálták a harceszközeiket, hátrahagyták katonai járműveiket is, majd a civil menekültekkel együtt hagyták el a területet meglehetősen gyors iramban. Kivételt képzett egy különleges osztag, amely a városban ragadt és felvette a harcot az ISIS / ISIL fegyvereseivel. Természetesen a térségben lévő Kurd autonóm terület hadseregével is harcérintkezésbe léptek a terrorista erők.

Az ISIS / ISIL fegyveresei továbbá elfoglalták Irak egyik legnagyobb, az északi területén található olajfinomítóját Baiji városánál minden ellenállás nélkül. Ez volt az a terület, melyet a 2003-as USA invázió során töviről hegyire "átkutattak", mivel itt keresték a soha sem létezett "tömegpusztító fegyvereket", melyekre hivatkozva Irakot megtámadták. 

Meg nem erősített helyszíni jelentések szerint az iraki hadsereg egységei a június 11-én késő este visszafoglalták Baiji és Takrit városait és több mint 30 terroristát öltek meg. Az iraki miniszterelnök, Nouri Malaki szerdán sürgős és azonnali katonai eszközbeli támogatást kért az USA-tól, hogy vissza tudják verni a terrorista csoportot.

Irak korábban 36 db F-16-os katonai repülőgépre és tucatnyi Apache harci helikopterre kötött vételi szerződést az Egyesült Államokkal. A helikoptereket arra hivatkozva nem szállították le, hogy Irak nem tett meg mindent az iráni fegyverek folyamatos Irakba érkezése és Szíriába való csempészése ellen. Természetesen ezt a korlátozást azóta feloldották, azonban a fontos hadieszközök leszállítása még mindig nem történt meg és hónapok kellenek bármilyen előrelépéshez. Az USA iraki nagykövete, Lukman Faily szerint hiába növelné Irak a légierejét, az kevés lesz a konfliktus eldöntéséhez. Szerinte olyan fegyverek kellenek, melyek képesek hamar eldönteni a konfliktust kimenetelét. Washington ha ezeket nem is, de kiegészítő hadieszközbeli támogatást fog nyújtani Iraknak az ISIS/ISIL elleni harc sikeres megvívásához.

A nemrégiben újraválasztott szír elnök, Bashar al-Asszad felajánlotta katonai támogatását az iraki miniszterelnöknek a terrorizmus elleni harcban, - mondta ezt Moszul városának terroristák kezére való kerülésének másnapján. Irán egyelőre fokozta a katonai jelenlétét és a biztonsági intézkedéseit a konfliktus zónájához közeli határvidékén. A The Times forrásai szerint viszont Irán már kommandósokat is küldött iraki partnerének. Állítólag ezek az erők segítették azt az iraki csapásmérő csoportot, amely támadásában két várost (Baiji és Takrit) is visszafoglalt. 

Az iraki kormány semmilyen esetre sem szeretne USA csapatokat behívni az ország területére, igyekszik a "maga erejéből" megoldani a folyamatosan romló helyzetet. Biztos ami biztos, Bagdadtól 20 mérföldre északkeletre már védelmi állásokba vezényelték az iraki hadsereget.