Ami látható, hogy Kijev egyezkedni szeretne, lehetőleg minél hamarabb, - de vajon mit ígérhetne Moszkvának? Semmit. Poroshenko semmit nem tud Putyinnak felajánlani, ami tárgyalási alap lehetne. Pénzt? Az nincs. Megrendelést? Ugyan miből? Katonai titkok megtartását a közös fejlesztésekről? Úgyis hazudnak, az USA hírszerzése már mindent felporszívózott, amit lehetett a fejetlenség napjai alatt.

Poroshenkonak nincs a zsebében semmi. A tegnapi napon lezajlott katonai események tanulságosak. Miközben az egyik legkomolyabb milicista alakulat, a Vosztok elhagyta a megszerzett határátkelőt, miután azt Szu-25-ös gépek rommá bombázták, közben támadták az Oroszország felé menekülő civileket is. Ezzel egy időben a Donbasszi Népi Milícia kiemelt akciókat hajtott végre. Összehangolt műveletben végeztek rajtaütést ellenőrző pontokon, rögtönzött bázisokon, konvojon.

Egyetlen nap alatt 20 harckocsit lőttek ki. A milícia tagjainak felkészültsége egyre jobb. Ezzel szemben Kijev hosszútávon képtelen lesz háborúzni. Poroshenko ezek után miért is küldhet embereket Moszkvába? Talán azért, hogy térden állva könyörögjenek. Ha már Washingtonnak túl nagy arcvesztés lenne ezt megtenni, hát majd megteszik az ukránok. Lesz majd szép fogadtatás, díszes teremben elbeszélgetés a nagy semmiről.

T80-as és T64-es tankok, BTR-ek, BMP-k ilyen mértékben történő elvesztése egyetlen nap alatt fontos figyelmeztetés a kijevi junta számára. A T80 telitalálatot kapott a reaktív páncélzat ellenére. Aki kilőtte, kiválóan ismeri a technika gyenge pontjait, valószínűleg alaposan felkészült, és tud bánni a fegyverével. Vagyis olyan emberek és egységek harcolnak, akik felkészült harcosok, valószínűleg megjártak már pár háborút. Az anyagi és technikai problémákkal küzdő ál-ukrán vezetésnek ezzel kell szembenéznie. Ez bőven elég ok egy kis könyörgésre.