Szigorítja a diplomaszerzés feltételeit a harmadik Orbán-kormány - az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott rendelet szerint jövő szeptembertől már két középfokú nyelvvizsga szükséges a diploma megszerzéséhez. Az alapfokú képzés végén két, B2 komplex típusú nyelvvizsgát fognak kérni, ezek egyike szaknyelvi vizsga kell legyen. A mesterfokozat megszerzéséhez pedig két felsőfokú nyelvvizsga lesz szükséges, szintén szaknyelvi vizsgával.

Az intézkedés látszólag a diplomák elértéktelenedése ellen született. A tömeges felsőoktatás szó szerint tömegével állítja elő a használhatatlan diplomákat, miközben a "túlképzett" fiatalok közül sokan legfeljebb a Mc'Donalds-ban tudnak munkába állni. A felsőoktatási intézmények kommunikációs és szabad bölcsész szakjai zsúfolásig teltek, miközben az onnan kikerülő diákok nem tudnak munkába állni, mert a magyar munkaerőpiacnak nincs szüksége százezer bölcsészre. A kereskedelmi tévécsatornák is ezrével szórják ki a kezdetben még ambíciózus, kommunikáció szakos hallgatókat, akik így jobb híján külföldre távoznak. Orvosnak, ügyvédnek tanulni a gazdagok kiváltsága, de mostanra a frissen képzett közgazdászok is a munkanélküliséget duzzasztják.

A kormány a helyzet feloldására a lehető leghasznavehetetlenebb intézkedést hozta. Ha feltételezzük, hogy a rendelet célja a felsőoktatásban uralkodó áldatlan állapotok feloldása, ki kell ábránduljunk. A diploma két nyelvvizsgához kötésével annyit érnek el, hogy a diákok eladósodnak (diákhitel), majd a befejezett alapképzést követően érettségivel évekre munkába kell állniuk, mire meg tudják szerezni a diplomát, amiért éveket fölöslegesen tanultak. Már az egy középfokú diploma követelményként állításával is ez volt a helyzet; a nyelvoktatás olyan mértékben színvonaltalan a középiskolákban, hogy aki nyelvvizsgát akar szerezni, annak az iskolai nyelvóra haszontalan, amellett magántanárra vagy tanfolyamra kell költenie.

Pontos statisztika nincsen arról, hogy a felsőoktatásban tanulók közül hányan halasztják el az utolsó évet amiatt, mert nincs meg a diplomához szükséges középfokú nyelvvizsga, - de aki a közelmúltban nappali szakon főiskola, egyetem közelébe került, az tudhatja, hogy a hallgatók egy jelentős hányada a diplomaosztás előtti utolsó hónapokban, ráfizetéssel szerzi meg a nyelvvizsgát. Természetesen ez nem azokra a képzésekre vonatkozik, ami egyébként is a gazdagok kiváltsága - a nyelvvizsga a magyar oktatási rendszer defektes volta miatt főként pénzkérdés. A két nyelvvizsga követelménnyé tétele pedig még lehetetlenebbé teszi a helyzetet. A középfokú oktatás nyelvtanulás szempontjából haszontalan, és ugyan a felsőoktatás nyelvoktatása terén némileg jobb a helyzet, 3 év alatt két nyelvvizsga megszerzését nem teszi lehetővé. A második nyelvvizsga megszerzése pénzkérdés, vagy a hallgató arra hagyatkozhat, hogy a középfokú oktatásból már hozott magával nyelvvizsgát - ami szintén pénzkérdés.

Nem is ez a legfontosabb hatása a láthatóan nem kellően átgondolt rendeletnek (és itt továbbra is feltételezzük, hogy a rendelet nem kellően átgondolt), - hanem, hogy a kormány láthatóan olyan diplomákat akar csak látni, melynek birtokosan anyanyelven felül legalább két nyelvet beszél. Az intézkedés természete miatt jóval kevesebb lesz a diploma, - aki teljesíteni tudja ezeket a követelményeket, az pedig értelemszerűen nem a magyar munkaerőpiacon fog körbenézni. Aki Magyarországon akar munkát vállalni, annak nincs szüksége arra, hogy három nyelvet beszéljen. A kormány olyan fiatalokat akar látni, akik legalább két idegen nyelvet beszélnek, vagyis gond nélkül tudnak munkát vállalni bárhol külföldön. Ha ehhez hozzáadjuk azt a tényt, hogy a kormány az euroatlanti integráció siettetése érdekében, helytartói kormányként tevékenykedik, máris más a helyzet; láthatóvá válik, hogy az Orbán-kormány nem Magyarország számára akarja képezni a fiatalokat, hanem az Európai Egyesült Államoknak. Mire elvégzi a diák a felsőoktatást, anyanyelvén felül még két nyelven beszél. Magyarországon pedig nincs elég munkahely, és a kormány láthatóan nem is akar munkahelyteremtésbe fogni, ehelyett minél alaposabban fel akarja készíteni a fiatalokat arra, hogy elhagyják az országot.

A diplomaszerzést nehezítő rendelet nem az ország érdekét tartja szem előtt, hanem az Európai Egyesült Államokét. Az atlantisták az európai munkaerőpiacnak képeznek munkaerőt, nem Magyarországnak. Már csak egy kérdés maradt nyitva; Nagy-Britannia és más nyugat-európai országok a bevándorlás korlátozását tervezik, különös tekintettel a kelet-európai munkásokra, akik mostanra elözönlötték Nyugat-Európát. Budapest után London a második legnagyobb magyar város, még a kozmetikázott adatok szerint is negyedmillió magyar dolgozik a brit fővárosban. Csakhogy Nagy-Britannia kvótarendszert fog bevezetni a bevándorlás szabályozására, a kelet-európai országokból érkezőknek pedig nem fogják engedélyezni a brit munkavállalást egészen addig, amíg az anyaország GDP-je el nem éri az angol GDP meghatározott hányadát (ami a magyar fiatalok külföldre kényszerítésével soha nem fog bekövetkezni).

Mi haszna lesz a kétnyelvvizsgás diplomának, ha nyugaton már nem vállalhatnak munkát a magyar fiatalok, Magyarországon pedig nincs munkahelyteremtés?