Az Európai Bizottság (EB) felfüggesztette a Déli Áramlat gázvezetékprojektet, hogy „garantálhassák, az teljesen összhangban áll az uniós joganyaggal”.
Az Európai Bizottság (EB) felfüggesztette a Déli Áramlat gázvezetékprojektet, hogy „garantálhassák, az teljesen összhangban áll az uniós joganyaggal” – idézte az osztrák Der Standard Günther Oettingert, az EB energiapolitikáért felelős tagját. Az EB már tavaly decemberben jelezte, hogy azok a kétoldalú szerződések, amelyeket Ausztria, Magyarország, Bulgária, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Szerbia a Gazprommal kötöttek, uniós jogba ütköznek. Oettinger szerint ugyanis az orosz cég a Déli Áramlat megépítésével – amely a Fekete-tengeren át juttatná el az osztrák végállomásig a földgázt – domináns szerephez jutna az árak meghatározásában és harmadik félnek a vezetékhez való hozzáférésében.
Brüsszel már a múlt hónapban is nemtetszésének adott hangot, amikor az osztrák OMV főnöke, Gerhard Roiss aláírta a szerződést a Gazprommal, annak ellenére, hogy kiéleződött a viszony Oroszországgal az ukrán válság miatt. A Gazprom éppen e válság miatt szorgalmazná új vezetékek építését, hogy ne legyen kiszolgáltatva az ottani bizonytalan politikai helyzetnek. Az OMV jövőre elkezdené a Déli Áramlat vezetékeinek építését. Brüsszel korábban már Szófiát is szankciókkal fenyegette meg, mert a bolgár parlament törvénymódosítással próbálta kiemelni az uniós jog hatálya alól a vezetéket. A kétezer méteres mélységben a tenger alatt húzódó négycsöves vezetékről szóló törvényt a bolgár ellenzék szerint a Gazprom írta. Azzal, hogy a törvény „tenger alatti vezetékről” ír, ennek definíciójával lehetetlenítené el a vezeték más szolgáltatók számára való hozzáférését előíró uniós jog alkalmazását.
Napi Gazdaság
Az Európai Bizottság (EB) felfüggesztette a Déli Áramlat gázvezetékprojektet, hogy „garantálhassák, az teljesen összhangban áll az uniós joganyaggal” – idézte az osztrák Der Standard Günther Oettingert, az EB energiapolitikáért felelős tagját. Az EB már tavaly decemberben jelezte, hogy azok a kétoldalú szerződések, amelyeket Ausztria, Magyarország, Bulgária, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Szerbia a Gazprommal kötöttek, uniós jogba ütköznek. Oettinger szerint ugyanis az orosz cég a Déli Áramlat megépítésével – amely a Fekete-tengeren át juttatná el az osztrák végállomásig a földgázt – domináns szerephez jutna az árak meghatározásában és harmadik félnek a vezetékhez való hozzáférésében.
Brüsszel már a múlt hónapban is nemtetszésének adott hangot, amikor az osztrák OMV főnöke, Gerhard Roiss aláírta a szerződést a Gazprommal, annak ellenére, hogy kiéleződött a viszony Oroszországgal az ukrán válság miatt. A Gazprom éppen e válság miatt szorgalmazná új vezetékek építését, hogy ne legyen kiszolgáltatva az ottani bizonytalan politikai helyzetnek. Az OMV jövőre elkezdené a Déli Áramlat vezetékeinek építését. Brüsszel korábban már Szófiát is szankciókkal fenyegette meg, mert a bolgár parlament törvénymódosítással próbálta kiemelni az uniós jog hatálya alól a vezetéket. A kétezer méteres mélységben a tenger alatt húzódó négycsöves vezetékről szóló törvényt a bolgár ellenzék szerint a Gazprom írta. Azzal, hogy a törvény „tenger alatti vezetékről” ír, ennek definíciójával lehetetlenítené el a vezeték más szolgáltatók számára való hozzáférését előíró uniós jog alkalmazását.
