Már idén januárban a korábbi bérlők panaszai nyomán az Orbán-rezsim – a Kehi (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) vizsgálatának befejezéséig – ELVILEG leállíttatta a Hortobágyi Nemzeti Park földjeinek bérbeadását. Kihangsúlyozom: ELVILEG! Most májust írunk, a Kehi vizsgálódása még mindig nem ért véget, mégis az új nyertesekkel a napokban újraindították a szerződéskötéseket. Az agrártárca álláspontja szerint ugyanakkor nincs ellentmondás a korábbi miniszterelnöki bejelentés és a mostani fejlemények között. 

A földpályázat január közepi eredményhirdetése nyomán sok olyan gazda is legelő nélkül maradt, aki addig bérlőként jelentős, esetenként több száz állatból álló állományt legeltetett a kérdéses területeken, az új nyertesek között pedig jelentős számban vannak helyben ismeretlen, állattartással addig nem foglalkozó emberek. Helyi forrásokból származó információink szerint most közel 1500(?) új pályázóval szerződést kötött a Nemzeti Park, bár az Orbán Viktor által kezdeményezett Kehi-vizsgálat ELVILEG még nem fejeződött be teljesen. 

A sürgős szerződéskötésre az új bitorlók(nagy részben. akik "helyieknek" számítanak) szerint azért volt szükség, mert május 15-én járt le a területalapú támogatás igénylésének határideje, és aki addig az időpontig nem kapta meg a kontraktust, az egy évre kimarad a mesterségesen feltőkésítő uniós alamizsnából. A minisztériumban viszont határozottan állítják: a Kehi darabonként vizsgálja át a kérdéses pályázatokat (a szerint a szempont szerint, hogy megfelel-e a beadott anyag a pályázati kiírásnak – azt viszont nem elemzik, hogy milyen volt maga a kiírás, illetve a bírálati folyamat), és csak ott kerül sor a szerződéskötésre, ahol a hivatal nem talált problémát. A Hortobágyon továbbra is a nagyobb államiföld-használók között van Fazekas Szabolcs, Tomajmonostora polgármestere(a polgármester 31 további földrészletet is kapott az államtól ideiglenes használatba. A tárcánál kérdésünkre azt mondták, hogy Fazekas Szabolcs az általa bérelt földek jó részét még jóval az Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt szerezte - 1998-2002 között, véletlenül akkor is ők voltak porondon -, egyébként pedig 62 embert alkalmaz, és 1040 anyatehén, illetve 400 állategységnyi növendék jószág is legel a birtokán, ráadásul az összes földterületnek „csak” mintegy 75 százaléka jogosult területalapú támogatásra), Fazekas Sándor vidékfejlesztési és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közeli barátja. A polgármester (családtagjaival és a közvetlenül hozzájuk kapcsolódó gazdasági érdekeltségekkel együtt) a szaktárcától kapott adatok szerint összesen 417 hektár állami földet használ különböző jogcímeken, amelyeknek a többsége nemzeti parki terület. Érdekesség, hogy a nemrég kiszivárogtatott Nemzeti Földalap pályázataihoz hozzájutva, amely dokumentumok alapján 680 hektárra becsülhető a Fazekas-klánhoz köthető állami földek összterülete. Helyi informátoraink szerint a térségben a Fidesz-közeli gazdák területcsere útján is növelni tudták a birtokuk értékét (ennek az a módja, hogy kedvezőtlen adottságú földjeiket jobb területekre cserélik az állammal). A Vidékfejlesztési Minisztérium erre azt mondja, hogy a cserének szigorú feltételei vannak: csak birtokösszevonás, állattartó telep működtetése vagy kiemelt beruházás megvalósítása lehet az indok, az értékkülönbözet a 20 százalékot nem haladhatja meg. Átlagosan évente 5-10 cserekérelem érkezik megyénként, és a kérelmezők között ELVILEG nem tesznek különbséget – MAGYARÁZAT: az államnak is érdeke, hogy egy tagban lévő, „művelhetőbb” birtoktestek jöjjenek létre. Mint megerősítették, Jász-Nagykun-Szolnok megyében mások mellett az Orbán családhoz közel álló volt nagykövet, Kékessy Dezső fia, illetve a kormánypárti holdudvar egy másik helyi erős embere, Székely Csaba is érintett egy-egy folyamatban lévő csereügyletben. 

Hogyan lehet mégis a kormány által preferált személyeknek juttatni földbérleteket, hogy abban adott esetben a Kehi sem talál kivetnivalót? 

A válasz egyszerű! Szubjektív pontszámokkal..., a rendszer így működik és akinek tudnia kell róla az tud is bennfentes körökből. A metódus lényege, hogy a bírálati szempontok között vannak objektív és szubjektív kritériumok (előbbi például az állatlétszám, vagy az a tény, hogy fiatal gazda-e a pályázó, utóbbi pedig az üzleti terv, amelyre önmagában az összes pont 40 százaléka adható), és a bemutatott adatsorok szerint a nyertesek igen nagy hányada bizonyíthatóan a szubjektív, tehát utólag nem megfogható elemekre kapott kiemelkedő pontszámmal győzött. 

Figyelem! - kikérhető a Kehitől a hortobágyi földpályázatok vizsgálatának eredménye(ha befejeződik), a hivatal vizsgálati jelentései nyilvánosak!!!