Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint a magyar lakosság mindössze 40%-át érdekli a most vasárnap esedékes európai parlamenti választás. Ennyi a valószínűsíthető részvételi arány, és az EP választáson voksát leadó 40%-ak is csak alig több mint fele, 55%-a véli úgy, hogy az EU tagság előnyökkel járt Magyarország számára. Az emberek harmada kifejezetten hátrányosnak nevezte hazánk EU-tagságát, 12% pedig nem tudta eldönteni, hogy a tagság hátrányos, vagy előnyös.
A Bábeli torony, egy idegen ország idegen parlamentje...
A felmérés szerint hazánk EU-tagságának támogatottsága az iskolázottsággal egyenes arányban nő. Köszönhetően az oktatási rendszer uniós csatlakozást követő átrendezésének, az iskolarendszer ma az Európai Unió pozitív vonásait hangsúlyozza, az EU-tagság elfogadottságát sulykolja a diákoknak. Minél többet tölt valaki az oktatási rendszerben, annál többet kap az uniós propagandából, vagyis annál nagyobb valószínűséggel támogatja hazánk EU-tagságát. A kifinomult propagandagépezet hatása az EU-tagság támogatottságának korcsoportokra leosztásában is látható: a harminc év alattiak körében közel 60% sikeresnek és pozitívnak tartja hazánk EU-tagságát. Ez már az a korosztály, ami közel egy évtizedet kapott az iskolákban terjesztett európai uniós propagandából.
Magyarország EU-tagságát a legkevésbé a 65 év felettiek támogatják. Ők az a korosztály, akinek viszonyítási alapja van, és hazánk nyugati orientációját, az atlantista érdekszférában töltött évtizedeket a korábbi rendszer megélhetési viszonyaival össze tudja hasonlítani. Emiatt hazánk EU-tagságának megítélésében ez a korosztály tekinthető mérvadónak. A 65 évnél idősebbek közel 60%-a negatívan viszonyul hazánk EU-tagságához, ami annak köszönhető, hogy a megélhetési viszonyok a rendszerváltást követően nagymértékben romlottak, az EU-csatlakozást követően pedig egyenesen katasztrófa következett be.
Az Európai Unió támogatottságának főváros-vidék megoszlása is beszédes. Budapesten 59% tartja előnyösnek az EU-tagságot, vidéken több mint 54% hátrányosnak tartja. Mindebből leszűrhetjük a következtetést, amit a vidéki ember a mindennapokban is tapasztal. Magyarország EU-csatlakozása óta a vidék leépül. A fejlesztési pénzeket a pártkatonák közt osztják le, abból a fővároson kívül nem sokat látni, kivéve, ha valaki a kormánypárt holdudvarába verekszi be magát.
A felmérés eredményei nagyon is beszédesek. Magyarországon annyi az Európai Unió támogatottsága, amennyit az EU-barát oktatás és médiapropaganda ki tudott termelni. Se több, se kevesebb. Ehhez hozzáadódik azon jól behatárolható körök összlétszáma, akik az uniós pénzekhez hozzáférnek, vagy azok leosztásában részt vesznek. Nem véletlen, hogy az EP-választások vonatkozásában nincsen megszabva 50%-os részvételi arány az érvényességhez - olyannyira nem remélnek az emberek semmi jót az Európai Uniótól, hogy ez az 50% soha nem jönne össze. Ha az Európa Unió egy az ország számára előnyös intézmény lenne, máshogy lenne, - de a pusztítás, a szabadrablás, a generációk elvándorlása után csak az érdektelenség maradt. Ezt már a propaganda sem tudja feljavítani!
Molnár István
Václav Klaus, korábbi cseh államfő szerint fölöslegesek az EP-választások, mert az alacsony részvételi arány miatt nem adnak valós demokratikus legitimitást az Európai Parlamentnek. “Az alacsony választási részvétel annak bizonyítéka, hogy egyre több ember tudatosítja, miszerint egy központból irányítani Európát tévedés” - mondta Klaus a sajtónak nyilatkozva, miután leadta a szavazatát. Csehországban pénteken délután kezdődött az EP-választás, és az első napon a választóknak csak alig több mint 9%-a adta le szavazatát.
Klaus elmondása szerint a kommunizmus bukása után eltelt 25 évben most először nehezen szánta rá magát, hogy leadja a szavazatot, a pártok programját pedig el se olvasta. A volt államfő emellett bejelentette, hogy nem ismeri el az Európai Parlamentet.
A jelenlegi cseh államfő, Milos Zeman is nyilatkozott a szavazat leadását követően; szerinte az emberek nem veszik komolyan az Európai Parlamentet, ami amiatt hiba, mert a tagállamok törvényeinek nagy része Brüsszelben születik. Az államfő elmondta, hogy az elfogadott törvények több mint 80%-át eredetileg Brüsszelben dolgozzák ki, a tagállam politikusai csak előterjesztik a Brüsszelben írt és lefordított törvényjavaslatot. Zeman szerint a politikusok felelőssége, hogy a helyzetről tájékoztassák a választókat, ami a legtöbb országban nem történik meg.
Az államfő nyilatkozata gyakorlatilag beismerése annak, hogy az Európai Unió nemzetek feletti diktatúraként működik, ami csak a színjáték kedvéért tart választásokat. A politikusok nem értesítik a választókat erről, mert saját hatalmukat féltik, amit azonnal elvesztenének, ha az emberek tudomást szereznének arról, hogy a tagállamoknak nincs önálló politikája, csak színjáték van. Mivel emiatt az érdeklődés roppant alacsony, az Európai Parlamentnek nincs demokratikus legitimitása - amire egyébként nincs is szüksége, mert ha magasabb is lenne a részvételi arány, akkor sem változna a helyzet, hogy az EP-be juttatott politikusok nagy része nem a tagállamokat képviseli, hanem Brüsszel funkcionáriusaként működik. Hazánk vonatkozásában ennek mutatós példája a "Széll Kálmán program", ami eredetileg angol nyelven jelent meg, és a Fidesz csak több hetes késéssel, rövidített változatot tett közzé magyar nyelven, mielőtt a teljes szöveget lefordították.
http://www.hidfo.net/2014/05/24/volt-cseh-allamfo-az-ep-valasztas-folosleges
