A hazai sajtó nyugati irányultságú tagjai érintőlegesen foglalkoztak csak a kelet-ukrán felkelés katonai oldalával. Megnyerhető-e ez a háború valamelyik szemben álló fél számára? Inkább itt az lehet a kérdés, hogy ki veszít rajta többet. A fegyveres konfliktus heteiben a kijevi illegitim kormány máris érzékenynek nevezhető veszteségeket szenvedett.

Mi ennek az oka? Miért sikeresek a felkelők? 

Egy hatékony partizánháborúhoz a következő feltételek szükségesek:

-A helyi lakosság nagyobb részének passzív és kisebb részének aktív támogatása.

-A tevőlegesen támogatói hátország területének vagy államnak viszonylagos közelsége. 

-Szállítási útvonalak és kommunikációs csatornák, melyek biztosítják a fent említett területek és a harci cselekmények körzete közötti összeköttetést. 

-A felkelők vagy partizánok anyagi és élőerő-béli utánpótlásának biztosítása.

-Megfelelő számú helyi önkéntes, akik lehetőleg katonai kiképzésben részesültek, vagy konkrét harci tapasztalattal rendelkeznek.

-Olyan természetes vagy épített környezet, mely a felkelőknek kedvez a harc megvívása során.

-A partizánháborút a felkelők oldaláról tudósító tömegmédia megléte, mely az eseményeket hamar közölni tudja a külvilággal.

-Az ellenséges erők tagjai folyamatos demoralizálásának lehetősége.

-A partizánháború tevékenységi zónájának minél gyorsabb ütemben való szélesítése és terjesztésének elősegítése.

A kijevi vezetés a jelenlegi helyzet szerint nem rendelkezik olyan létszámú, felszereltségű és harcolni akaró alakulatok felett, melyek ezt a felkelést sikeresen elfojtani lennének képesek. A támadó kijevi irányítású csapatok még a felkelő központok elleni teljes blokádot sem tudták megvalósítani. A Szlavjanszk és Kramatorszk városok elleni támadásoknak csupán annyi eredményt sikerült elérniük, hogy jelentős fegyverbeli zsákmányhoz juttatta a szabadságharcosokat. A harcok jellemzően a külváros peremén zajlottak, illetve az ún. "blockpost"-ok, azaz ellenőrzési pontok körül. A településeket tehát nem sikerült elfoglalni, avagy a felkelőket semlegesíteni  a kijevi kormányhoz lojális erőknek. Ezt azzal magyarázzák, hogy nem akarták a nehéz fegyverzetüket bevetni a város ellen, mivel az túl sok civil áldozattal járt volna. Természetesen tudjuk, hogy csak az orosz haderő elrettentő ereje az, amely egy ilyen beavatkozásnak gátat szab a kijevi oldalról.

Ekkora elszenvedett veszteség és ilyen minimális eredmény tükrében a helyzetet úgy értékelhetjük, hogy a kijevi erők vezetése eddig kudarcot kudarcra halmozott.

Az Ukrán Hadsereg három dezertőre, közölük két fő donyecki, egy fő odesszai lakos. Fegyverükkel és felszerelésükkel együtt távoztak. A hadseregből való dezertálások eddig is jellemzőek voltak, ami a rend felbomlásának bizonyítéka. 

A Donyeck és Luganszk megyék területén működő ellenállási körzetek (csillaggal jelölve).