- A Pravda interjúja Roman Lyaginnal, – a Donyecki Népköztársaság Központi Választási Bizottságának elnökével -
Nem kis zavart okozott a délkelet-ukrajnai Donyeckben, – Putyin elnök azon kérése, hogy halasszák el a május 11-ére kiírt függetlenségi referendumot. Az emberek aggódtak és azt kérdezték: “Hogyan lehetséges ez?”
A helyi független közigazgatás egyik tisztségviselője egy tanárnő, a meglepő hír kézhezvétele után a felállított barikádok tövében azt mondta:
“Nincs min gondolkodnunk! Népszavazás kell! Én ugyan ukrán nemzetiségű vagyok, ám egy orosz férfi felesége és nem érzek semmiféle közösséget azokkal az ukránokkal, akik embereket élve égettek meg Odesszában. – Nincs szándékunkban visszavonulni, eredeti tervünket nem adjuk fel és iskolánkban készen állnak a szavazó helységek a népszavazásra.”
***
Úgy néz ki tehát, – hogy a donyecki emberek azt akarják, hogy 11-én mindenképpen megtartsák a függetlenségről szóló népszavazást.
Ezzel kapcsolatban, a Komszomolszkaja Pravda munkatársa Daria Aslamova, – a helyszínen készített interjút Roman Lyaginnal, – a Donyecki Népköztársaság Központi Választási Bizottságának elnökével, – hogy tudósítsa az olvasókat arról; miképpen vélekednek itt az emberek Donyeckben az orosz elnök azon kezdeményezéséről, hogy halasszák el a népszavazást.
- A népszavazás mindenképpen meg lesz tartva – mondta a tudósítónak Roman Lyagin. – Mert az emberek ezt akarják. Számunkra ez élet-halál kérdés, – s ez egyáltalán nem túlzás.
Igaz, az ukrán kormány nemrég bejelentette az ideiglenes fegyverszünetet, – de nem hiszünk nekik, egyszerűen azért, mert ezek csalók és gazemberek.
(SzRTI megjegyzés: Az interjú felvétele után eltelt majd 2 nap eseményei bebizonyították, hogy Lyaginnak és a donyeckieknek mennyire igazuk van. A ruvr.ru információ szerint; Az illegitim ukrán kormány csapatai folytatják és folytatni is fogják a katonai agressziót a Donyecki Népköztársaság ellen, – függetlenül attól, hogy az emberek hogyan döntenek a hétvégi referendumon, népszavazáson).
- Viszont Putyin elnök helyesen cselekedett, hogy kért bennünket a referendum elhalasztására és a tárgyalások megkezdésére. – folytatta Lyagin. – Ő jót akar, és politikailag is megalapozott a kérése, ám az itteni helyzet, az itteniek számára nagyon nehéz. Viszont az elnök kiváló érzékkel elérte azt, hogy a lakosság a Donyeck régió legtávolabbi sarkában is figyeljen az eseményekre.
Nos, ami az ő részéről egy diplomáciai lépés, az számunkra ingyen reklám. És csak azt tudom mondani; Oroszország lényegében nem segít nekünk, s nem vagyunk kötelesek elállni a népszavazástól.
- Mennyibe kerül a népszavazási kampány és maga a referendum?
- Kevesebb, mint 2 ezer dollárba.(!) Bár sok papírmunkájába kerül a regionális közigazgatásnak. De sok a politikailag öntudatos önkéntesünk, akik terítik a nyomtatott hírleveleket és a meghívókat az eseményre. Mindenki örül és lelkes, s így valóban nem kerül sokba. És sikerül is eljuttatnunk minden ház, minden postaládájába a referendumra szóló meghívást.
Magát a népszavazást, a megszokott szavazó helységekben és helyeken fogjuk lebonyolítani. Iskolákban, óvodákban és kórházakban. A szavazókról szóló listáink frissnek mondhatók, bár vannak még 2012-es adataink is. A lakosság a megszokott okmányokkal igazolhatja magát a szavazáson, de lehetséges a tartózkodási engedéllyel és az érvényes útlevéllel való részvétel is.
Mintegy 3.198.000. lehetséges szavazónk van. Több, mint 1200 helyről. Úgy véljük, hogy ebből több, mint 2 millió választópolgár vesz részt a szavazáson, a szavazásra jogosultak mintegy 70 százaléka.
Ha hivatalos megfigyelők figyelemmel akarják kísérni a referendumot, ezt nem tagadjuk meg. Mi nem hívtuk meg őket, de ennek ellenére szívesen örömmel adunk akkreditációt mindenkinek. Több száz újságíró már be is jelentkezett. A nemzetközi elismerésben maximálisan érdekeltek vagyunk, s meg is akarjuk mutatni mindenkinek, hogy mi nem vagyunk terroristák!
Fontos feladatunknak tartjuk, hogy bebizonyítsuk a világnak; itt nem pár száz összeesküvő akciójáról van szó. Hanem hivatalos választásokról, melyeket felügyelünk, s irányítunk mind a 22 választási bizottságban a donyecki területen.
- Melyek a fő kérdések a szavazólapon?
- A következők: “Támogatja-e ön annak a törvénynek a megalkotását és kihirdetését, mely a Donyecki Népköztársaság függetlenségéről szól?” Ezt a kérdést két nyelven is feltesszük a szavazóknak.
Ám a függetlenség egy dolog, megfelelő önrendelkezési jogokat biztosít nekünk. De nem jelenti azt, hogy csatlakozunk Oroszországhoz. Később fogjuk eldönteni, hogy mit is teszünk majd ezzel a függetlenséggel.
A Luganszk régióban ugyanezek a kérdések lesznek föltéve a szavazópolgárok számára. Csak más névvel: “Támogatja-e ön annak a törvénynek a megalkotását és kihirdetését, mely a Luganszki Népköztársaság függetlenségéről szól?”
- Hogyan kívánják a szavazólapokat eljuttatni Szlavjanszkba és Mariupolba?
- Már ott vannak. Szlavjanszk volt az első város, ahová eljuttattuk az ezzel kapcsolatos dokumentációkat, meghívókat, hírleveleket. Az embereket ott kifejezetten érdekli a népszavazás, sokkal jobban, mint azokon a békésnek mondható foltokon, melyeket eddig elkerültek a harcok.
Ha mi oda akarunk juttatni valamit Szlavjanszkba, – akkor odajuttatjuk, az ukrán hadsereg ellenére is. Az egy csőcselék. Ellenünk nincs esélye. A népszavazás nincsen veszélyben.
El fogunk söpörni a földünkre támadó minden ellenséges hadsereget. Hiába tartja fogva az ellenség a kijevi börtönben Donyeck általunk megválasztott kormányzóját Pavel Gubarjevet, mi akkor is harcolunk.
Jelenleg ez a föld már nem tartozik Ukrajnához. A kijevi kormány csak kapkod, sokszor nem tudja mit tegyen. A világ számunkra kétfelé vált; egyik része a miénk, a másik része pedig nem, az az ellenség.
Mi Szent György-szalagot hordunk, mely számunkra a szabadságot és a békét jelenti. Donyeck-megye minden önkormányzata mellettünk áll. Kitűzték a Donyecki Népköztársaság zászlaját. A rendőrség, a bűnüldöző szervek, szintén hűséget fogadtak a Népköztársaságnak.
- Nem fél a haláltól? Végül is már egyszer megpróbálták elrabolni önt.
- Nos azt, amit csinálok, azt, amit képviselek azt a kijevi hatóságok 15 év börtönnel fenyegetik. Ám, ahogy észre is vehette, ide az interjúra is védelem nélkül jöttem, nincs nálam fegyver és nincs rajtam páncél. Minden reggel elviszem a kutyámat sétálni, majd megveszem a friss kenyeret. Persze tudom, hogy veszélyben vagyok, hogyne tudnám. Ahogyan itt mindenki. De megvédenek az elvtársaim, ahogyan mindannyiunkat.
- Milyen tevékenységet fejt ki az ellenség Donyeckben?
- SBU ügynökök vadásznak a mi aktivistáinkra. Itt vannak a megyében a ‘Jobb Szektor’ fegyveresei, valamint a nyugati magánhadseregek képviselői. Egy szlavjanszki barátom mondta, hogy az ellenőrző pontoknál dúló csatákban 22 idegen zsoldost öltek meg.
- Mit fog tenni a népszavazás után?
Az a feladatunk, hogy szakadjunk le egy ellenséges államról; Ukrajnáról. Mi, Zaporozsje, Odessza és Harkov. Miután itt Donyeckben megtörténik a népszavazás a függetlenségről, megyünk Harkovba, hogy ott is elkezdjük a népszavazás előkészítését.
Később, ezek a most függetlenedő népi köztársaságok (Délkelet-Ukrajna volt területén), mind egybeolvadnak majd. Nem fogjuk ezt megállítani – fejezte be a beszélgetést Roman Lyagin, – a Donyecki Népköztársaság Központi Választási Bizottságának elnöke.
***
Közben az ellenség mindenáron meg akarja akadályozni a népszavazást – Történések Délkelet-Ukrajnában az elmúlt 36 órában:
A Jobb Szektor emberei több mint 1 millió népszavazási lapot semmisítettek meg Donyeckben
A radikális Jobb Szektor karszalagját viselő emberek május 8-án éjszaka Donyeckben felgyújtották azt a nyomdát, ahol népszavazási lapokat nyomtatták.
Ennek eredményeként 800 ezer szavazólap semmisült meg. Egy másik csoport egy másik nyomdából 300 ezer szavazólapot lopott el. A megyei közigazgatás épületében a Donyecki Népköztársaság Tanácsa ülést tartott, amelyen információk szerint mégis csak szó volt a népszavazás elhalasztásáról. – Arról, hogyan döntött népi tanács, egyelőre nincs információ.
A kijevi junta csapatai folytatják a támadásokat, hogy megakadályozzák a függetlenségi referendumot Délkelet-Ukrajnában. Átcsoportosítják erőiket.
Az illegitim kijevi kormány szerint: “Donyecknek nincsen semmilyen törvényi alapja a népszavazás megrendezéséhez.”
Mariupolban ismét csata kezdődött – Vegyi fegyvert vetettek be a kijevi kormány csapatai
Mariupolban az utóbbi napokban a népfelkelők és az illegitim kijevi kormány csapatai között összecsapásokra került sor. Szerdán az ukrán katonák gázt vetettek be, hogy elfoglalják a városi tanács épületét.
A Donecki Népköztársaság (DNK) vezetősége bejelentette, hogy Mariupolban az ukrán csapatok amikor a városi tanács épületét rohamozták, vegyi fegyvert alkalmaztak a népfelkelő erők ellen.
„A kijevi hatóságok által történő vegyi fegyverek bevetése a népfelkelők ellen – teljes egészében a vegyi fegyverek fejlesztésének, előállításának, felhalmozásának és alkalmazása tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt sérti meg” – olvasható a Donyecki Népköztársaság vezetőségének nyilatkozatában.
Péntek délután az ukrán egységek páncélosai is behatoltak a városba. Válogatás nélkül tüzelnek mindenkire, akik a városi rendőr-főkapitányság épülete előtt gyűltek össze. Szemtanúk információi szerint máris 4 személyt szállítottak kórházba lőtt sebekkel.
Súlyosan megsérült, haslövést kapott a Russia Today orosz tévécsatorna tudósítója is. De sikerült kórházba szállítani.
Egyre több a halálos áldozat. Nagy tűz tört ki a városi rendőr-főkapitányság épületében, ahova behatoltak az ukrán katonák.
Az ukránok megölték a Mariupol városi közlekedési rendőrség vezetőjét; Viktor Sayenko-t. A további áldozatokról szóló jelentések még eléggé ellentmondásosak. A halottak száma 7-re nőtt, s 39 sebesültet kellett kórházba szállítani.
A városban nincs tömegközlekedés és nincs víz.
A Donyecki Népköztársaság Népi Milíciája segédcsapatokat küldött a városba, kik felvették a harcot a betolakodó ukrán egységekkel.
***
Tehát, – a törvényes választások nélkül, – erőszakkal uralomra jutott illegitim kijevi kormány mindent megtesz azért, hogy Délkelet-Ukrajna népének akarata ne érvényesülhessen, – a törvényes függetlenségi referendum megtartásában.
A függetlenségi háború megújult erővel tombol tovább…
Fordította és összeállította: Szabad Riport / Fort András