A világ legszegényebb államelnöke egy farmon él, egy lelakott házban, zöldségek és virágok termesztésével biztosítja a betevő falatot. A nemes egyszerűséggel önmagát Pepének nevező Uruguay-i elnök a riói fenntarthatósági csúcskonferencián őszinte, mély emberi szavaival keltett megdöbbenést a nyakkendős, bürokrata elit körében, ilyeneket mondva:
“..Nem azért jöttünk erre a bolygóra, hogy egyszerűen csak fejlődjünk, tekinteten kívül hagyva mindent. Azért jöttünk erre a bolygóra, hogy boldogok legyünk. Mert az élet rövid, és egy pillanat alatt véget ér. Egyetlen anyagi holmi sem olyan értékes, mint az élet. Ez mindennél fontosabb[..] De az élet úgy csúszik ki az ujjaink közül, hogy dolgozunk, folyton csak dolgozunk azért, hogy még többet fogyaszthassunk, és a fogyasztói társadalom a motor [..]
Pedig éppen ez a túlfogyasztás az, ami a bolygóra veszélyes. Ezt a túlfogyasztást pedig azzal tudják fenntartani, hogy rövid ideig használható eszközöket gyártanak, mert úgy sokat lehet eladni. [..] Dolgoznunk kell, és fenn kell tartanunk a „használd és dobd el” civilizációt, így aztán egy gonosz csapdába kerülünk..[..] Az igazi ok a civilizációs modell, amit mi hoztunk létre, és amin változtatnunk kell, az az életmódunk. [..] A fejlődés nem lehet a boldogság kárára. Az emberi boldogság javát kell szolgálnia, a földi szeretetet, az emberi kapcsolatokat, a gyermekek nevelését, barátságok ápolását, az alapértékek őrzését. Pontosan azért, mert ez a legértékesebb kincs, amink van, a boldogság…”
José Alberto Mujica Cordano, Uruguay 77 éves elnöke a fizetésének 90%-ával karitatív alapot támogat, egy szegények számára létrehozott lakásprogramot, a maradék 10% kb. 800 dollárt tesz ki. Az elnöki palotába nem költözött be, s a megüresedett intézményt felajánlotta a hajléktalanoknak téli időszakban menedékhelyként. Nincs limuzinja, helyette egy 1987 – es bogárhátúval közlekedik. Megválasztása utáni első napon azzal sokkolta a parlamenti parkoló őreit, hogy elnökhöz nem méltóan egy robogóval érkezett. Eladatta a tengerparti elnöki rezidenciát, mert haszontalannak tartotta azt. Minden vagyona a farmja, három traktor és egy régi Volkswagen – ezek együttes piaci értékét 44 millió forintban állapította meg az uruguayi adóhivatal. Elnöki mandátumának lejártával az ex-államfőknek járó tiszteletdíjból iskolát kíván építtetni: „Nincs szükségem a fizetésemre – így is bőven megtermelem, amire igény tartok”.
A farmján él, egy lelakott házban Montevideo peremén és nagyon boldog, hogy szeretett virágaival és zöldségeivel foglalkozhat az elnöki teendők ellátása mellett.
Az elnök híres egyszerű életviteléről, és a fogyasztói kultúrát mélyen elítélő magatartásáról. Összesen 15 évet töltött embertelen körülmények közt a börtönben, mint politikai fogoly.
A börtönben töltött kegyetlen évek megszabták életfilozófiáját:
„A börtönben rájöttem, hogy rengeteg fölösleges problémát gyártottam saját magamnak. Szabadnak lenni annyit jelent, hogy az ember a lehető legtöbb időt azzal tölti, amivel igazán szeret foglalkozni. Persze ehhez rengeteg időre van szükség. Ha sokat fogyasztanék, és nagy igényeim lennének, az egész életemet arra pazarolnám, hogy pénzt gyártsak az igényeim kielégítésére, így pedig nem lenne időm szabadon élni” – foglalta össze Mujica.
Várhegyi Kálmán összeállítása