Számos aktával együtt az Orbán-kormány 2010 nyarának elején kapott egy tekintélyes méretű dossziét elődjétől, amely egy kétéves tárgyalássorozatot zárt le Ukrajnával. Észak-keleti szomszédunk 2010 elején elfogadta, hogy a Magyar Köztársaság felmondja azt az 1962-ben kötött szerződést, amely alapján a két ország állampolgárai kölcsönösen kérhetik, a másik államban is megkaphassák nyugdíjukat.

Ukránok tömegei kapnak Magyarországról nyugdíjat, ami alaphangon évi 10 milliárd forintba kerül. Ehhez állandó bejelentett magyar lakcím kell.
Egy teljes iparág foglalkozik azzal, hogy külföldiek magyar állampolgárságot kapjanak, még az eskü szövegét is betanítják.
Egyre nő a magyar rendszámmal közlekedő határ menti autósok száma, ehhez egy ideiglenes lakcím bejelentés is elég.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a lakcím nyilvántartó egyaránt hallgat.

A megállapodás a 2000-es évektől egyre nagyobb terhet rótt Magyarországra, ugyanis évente növekvő számban jelentkeztek át ukrán állampolgárok, túlnyomó többségében kárpátaljai magyarok, s kérelmezték a magyar nyugdíjfolyósító igazgatóságnál, hogy itt folyósítsák számukra a nyugdíjat. Az államközi szerződés értelmében az érintetteknek le kellett mondaniuk ukrán nyugdíjukról, ám örömmel tették, mivel Magyarországon ennek többszörösét kapták kézhez.

BESZÉLNEK RÓLA

Korózs Lajos MSZP-s politikus szerint választási körzetében számos szemtanú van arra, hogy Ukrajnából tömegével járnak át Magyarországra, s az itt nyitott bankszámláikról felveszik a nyugdíjat, majd mennek haza. „Szabolcs megyében széltében-hosszában erről beszélnek, de nemcsak most, a kampány idején, hanem évek óta”- mondta lapunknak. A politikus, aki 2008 és 2010 között a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára volt hivatali ideje során folyamatos tájékoztatást kapott attól a delegációtól, amely Ukrajnával tárgyalt. „Ukrajna belement a módosításba, a 2010-es választások miatt azonban nem volt idő arra, hogy a magyar kormány is elfogadja, az Országgyűlés szentesítse és kihirdessék” – magyarázta a Figyelőnek.

A tárgyalás aktáit letették Navracsics Tibor, Réthelyi Miklós és Martonyi János miniszterek asztalára, hogy fejezzék be, amit az előző kabinet elkezdett. Ám a dokumentumról azóta sem lehet hallani. (Lapunk megkereste a kormányszóvivőt az ügyben, várjuk a kabinet reagálását.)

A Fidesz úgy kommentálta a szocialista politikus felvetését, hogy az MSZP ismét a külhoni magyarok ellen uszít, hasonlóan ahhoz, mint amikor a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen kampányolt. A Fidesz szóvivője közölte: „Reméljük, hogy a baloldal ezúttal nem kíván 23 millió románhoz hasonlóan 45 millió ukránnal egy hazug gyűlöletkampányt folytatni és ismét megsérteni a külhoni magyarokat”.
(figyelo)