Ma még nehéz elképzelni, hogy a kertünkbe ültetett paprika magjának begyűjtése és veteményezése törvénybe ütköző cselekedetnek számítson, s szigorúan csak a kereskedőnél vásárolt magot ültethetjük el tavasszal. Pedig mindez könnyen megtörténhet.
Bármennyire hihetetlen, ma már nem csupán az iparban használatos találmányok szabadalmaztathatók.
A jogvédelem olyan élőlényre is kiterjeszthető, amelyet nem emberek „találtak fel”, legfeljebb biológusok találtak meg a világ valamely egzotikus táján – tudtuk meg a Greenpeace környezetvédelmi szervezet közelmúltban tartott sajtóbeszélgetésén Rodics Katalin regionális kampányfelelőstől. Ékes példa egy Jamaicában vadon termő, kártevőknek ellenálló paprikafajta. A növény a holland Genetikai Erőforrás Központba, onnan pedig a világ egyik legnagyobb vetőmaggyártó vállalatához került. A multinacionális cég keresztezte a vadpaprikát a kereskedelemben használt paprikával, amely ezáltal ellenállóvá vált a kártevőkkel szemben. A vállalat az Európai Szabadalmi Hivataltól tavaly az egész kontinensre érvényes kizárólagos jogot kapott a liszteskékkel szemben ellenálló valamennyi paprikára. Ez azt jelenti, hogy a gazdák nem használhatják ezeket a paprikákat további nemesítésre.
Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Februárra Európa-szerte több mint kétmilliónyian írták alá a követelést: az Európai Szabadalmi Szervezet ne jegyezzen be oltalmi jogokat növényekre vagy nemesítési eljárásokra. Civil szervezetek és gazdák egyként állítják, hogy nem a vetőmaggyártó találta fel a természetben előforduló rovarellenálló-képességet, ezért az nem számít szabadalom alá helyezendő újításnak. Az ilyen típusú jogok etikai szempontból is megkérdőjelezhetők. A vetőmagpiac központosítása pedig kedvezőtlenül hat az újításokra és veszélyeztetheti az élelmiszer-biztonságot is.
