Úgy néz ki, hogy a Nyugat komolyan elhatározta megszakit minden kapcsolatot Oroszországgal. Már bejelentették, hogy töröljék a G8 és az „EU-Oroszország” csúcstalálkozókat.
Az EU lefagyasztotta a kétoldalú hivatalos kapcsolatokat Moszkvával, az USA pedig új gazdasági szankciókat vezet be az orosz politikusokkal és vállalkozókkal szemben. Vajon ez osztalékkal jár majd a Nyugat számár, és végeredményben ki lesz a vesztes?
A Krim-félsziget önkéntes alapon történő csatlakozása Oroszországhoz, ami a félsziget lakosainak szabad akaratából történt, ravaszként szolgált az oroszellenes hisztéria kirobbanása számára a nyugati világban. Ráadásul senki sem próbál érvelni, miért szabad egyeseknek népszavazást tartani (Koszovó, Skócia, Falkland-szigetek) másoknak pedig – a jelenlegi helyzetben a Krim-félszigetnek – nem.
A Nyugat ésszerűtlenül viselkedik, feltételnélkül engedelmeskedve gazdájának – Washingtonnak. Az európai politikusok bármiféle függetlenségéről beszélni persze szükségtelen. Az USA bejelentette, hogy együttműködve az EU-ban lévő szövetségeseikkel, Oroszországnak számitania kell „még több destruktiv jellegű gazdasági intézkedésre, amik jelentős hatást gyakorolnak majd az orosz gazdaságra”. Természetesen Moszkva alkalmaz és továbbra is bevet majd retorziós intézkedéseket. De van-e értelme az EU és az USA számára a hidegháború új frontját megnyitni, hova vezet ez majd?
Mit mondott erre vonatkozóan Alexander Mihajlenkó szakértő:
A G8 csúcstalálkozó lemondása Oroszország számára nem előnyös – ez presztizs kérdése. De egyidejűleg ez csapás a többi „hetekre” és azokra az országokra, amiket meghivnak az ilyen csúcstalálkozókra, mint megfigyelőket. Az országaink közötti egyuttműködés aktiv: vegyük például a biztonsági kérdéseket. Ezeket most már Oroszország nélkül tárgyalják majd meg. Eközben Moszkva hatalmas szerepet játszik számos alapvető kérdés eldöntésében, például az iráni atomprogram vagy a szir válság. Most ezek a problémák nem valószinű, hogy megoldódnak, és ez komoly biztonsági fenyegetés lesz ugyanazon nyugati országoknak.
Az Oroszország és a Nyugat közti párbeszéd és együttműködés hiánya eleve nem előnyös senkinek sem. De főleg nem az európaiaknak, akik függnek az orosz szénhidrogénektől. Tényleg, az amerikaiak abszolút közömbösek ez iránt a probléma iránt. Itt nekik Európa nem több, mint egyfajta faltörő kos a „világ ura és fő rendőre” szerep megtartásának érdekében. Március 18-án Vlagyimir Putyin elnök a Kremlben tartott beszéde során a Krim-félsziget Oroszországba való belépése kapcsán megkérdőjelezte az ehhez hasonló hatalmi egyensúlyt. Amivel úgy tűnik kiváltotta Washington nem megfelelő és agressziv reakcióját. Márpedig létezik még az óriási orosz piac és több ezer nyugati cég, amik Oroszországban dolgoznak – mi lesz velük? Az orosz szakértők úgy gondolják, az európaiak bebizonyitják majd pragmatizmusukat, és az ügy csak szervezési szankciókkal ér véget.
Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info
Senkit. Brazília, India, Irán, Kína, Oroszország - ezeknek az országoknak a gazdasági teljesítménye külön-külön is felülmúlja a G7 csoport tagjaiét. Egyedül az USA rúghat valamennyire labdába, de jelenleg Kína és Oroszország teljesítménye így is nagyobb.
A G7 ülésezik, 2014.03.24.
Különben is érdemesebb lenne inkább G4-ről beszélni, ha mondjuk az EU tagállamait (vegyük csak őket egybe) külön számoljuk Kanadától (ami kész rejtély, hogy miért nem lett még USA tagállam, amikor minden lényeges kérdésben ugyanazon a politikai véleményen van) és Japántól. Illetve G1-ről is beszélhetnénk, mivel az EU bábkormányai a NATO-n belül az USA-hoz viszonyítva gyakorlatilag sem haderővel, sem önállósággal nem rendelkeznek, és a másik két ország is inkább csatlós vagy megszállt terület, mint független, saját érdekeit néző hatalom. A G7-nek a nagy elhatárolódása Oroszországtól gyakorlatilag G1-es bűnszervezetnek, az USA szabadkőműveseinek (zsidóinak) sértődöttsége, mivel nem hagyták őket csak úgy fosztogatni, no és persze mert nem hitték el a nagy szabadkőműves hazugságot a világbékéről és a nagy közös jólétről. Egyébként ebben a hazugságban mégis van valami: a világbéke és a nagy közös jólét valóban jár a kiváltságos keveseknek; a szélsőséges és életellenes liberalizmus és atlantizmus gátlástalan kiszolgálóinak, akik genetikai alapon vagy teljes elvtelenséggel már bizonyították hűségüket. A többiek sorsa a rabszolgaság és a nyomor. De hát mint tudjuk, a cionisták szerint ők senkik, illetve olyanok mint az állatok, birtokolt tárgyak, nem kell velük foglalkozni.
A G7-nek nevezett szabadkőművesek "szövetsége" tehát elég kevés gazdasági súllyal rendelkezik. Lehet vitatni egyébként a szabadkőműves jelzőt is, de egyes szabadkőműves páholyok nyíltan dicsekednek azzal, hogy az "USA eddigi összes elnöke szabadkőműves volt", továbbá hogy "mi hoztuk létre az ENSZ-t is". Tehát lehet, de nem érdemes.
No és milyen hatása lesz annak, hogy Oroszország nem lesz ott a más 7 ország által megszervezett találkozón? Oroszországra nézve semmilyen negatív hatása nem lehet, mert a gázt és a nyersanyagokat még mindig meg kell venni valahonnan, és az energiaellátásban nincs más alternatíva.
Az Oroszországról kialakított kép egyébként világszerte jelentősen javulni fog. Minden olyan helyen, ahol egyébként jó okkal szellemi és erkölcsi alapon megvetik és lenézik a G7 vezetőit, ez az elhatárolódás nem más, mint nyílt elismerése az erősödő és tisztuló orosz szellemiségnek. A sötétség nem bírja elviselni a világosságot, a világosság pedig nem keveredhet a sötétséggel. Az orosz vezetőknek dicséretes és erős az önuralma, hogy eddig is egyáltalán kibírták egy légtérben ezzel a söpredékkel, az eddigi G8-as találkozókon.
Tamási Attila
