Lehet-e nagyobbat hazudni? Természetesen. Lehet-e fokozni a kommunista diktatúra évtizedei alatt elkövetett becsapásokat? Mindezeket már időtartamban is meghaladja az az évszázados fondorlatos megtévesztés, amit a zsidóság tett a magyarság ellen. Ennek igazolására azonnal fellapozható a minden család otthonában fellelhető ÚTMUTATÓ a 2005. évi személyi jövedelemadó bevalláshoz, melynek 7. oldalán kezdődik az egyházak listája. Ez máig érvényes, csak még bővebb lett jó néhány lumpen alakulattal.
A felsorolás elején a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, ezt követi a Karma-Kagyüpa Közösség, később a leghosszabb nevű OM VISHWA GURU DEEP HINDU MANDIR Vallási Közösség és Szellemi iskola, a leghangzatosabb nevű pedig a Szakja Tasi Csölig Buddhista Egyházközösség. A zsidóság NINCS a magyar történelmi egyházak sorában! A nevében zsidó (és az alig felismerhető, mégis zsidó érdekeltségű) csoportok elvegyülnek a hivatalos nyomtatvány 129 csoportosulást tartalmazó felsorolásában. Közülük ma a legismertebb nevű a MAZSIHISZ (Magyarországi Zsidó Hitközségek szövetsége), melynek neve éppenséggel azt mutatja, hogy nem egyház, hanem civil szervezet. Ugyanolyan szövetség, mint a KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége), ami természetesen nem azonos sem a katolikus, sem a református egyházzal.
Megjegyzendő, hogy a KÉSZ az egyházak listáján nem is szerepel, és nem kér adományt az adózók egyházi felajánlásából. A MAZSIHISZ azonban igen, az idézett adózási ÚTMUTATÓ egyházi rangsorának 32. helyén. A MAZSIHISZ-nek természetesen nem rabbija van, hanem elnöke, alelnöke, akiknek nem a zsidó hitéletben, hanem a magyar politikában van szerepe. Világosan mutatja ezt a debreceni zsidó hitközség is, melynek ügyvezető igazgatója egy volt szocialista építőipari vállalat kultúrfelelőse, elnöke pedig a helyi kórház (anyagi botrányai miatt) bukott gazdasági igazgatója. Nem is kellene velük foglalkozni, ha nem ez a hitközség szervezné rendszeresen, immár hetedik éve a zsidó testvérközösségek nemzetközi konferenciáját. Ennek keretében rendre meghívták és díjazták a politikai élet elöljáróit, így Kósa Lajos (Fidesz) debreceni polgármestert, Torgyán József (FKgP) minisztert, Nagy Bercelt (az Országgyűlés alelnökének, Áder Jánosnak a tanácsadója volt), Kiss Péter MSZP kancellária minisztert. Az általuk alapított tolerancia-díjban részesültek a helyi és az országos, tudományos és hitélet vezetői: köztük Glatz Ferenc (MTA akkori elnöke), Bölcskei Gusztáv református püspök, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és legutóbb Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek. A debreceni hitközségnek nincs rabbija sem, így Erdő Péternek a helyi hitközség által adományozott tolerancia díja érseki rangjához méltatlan közegben került átadásra. Erdő Pétert 2006-ban megválasztották az Európai Katolikus Konferencia elnökének. A MAZSIHISZ egy helyi, az Európai Katolikus Konferencia pedig egy európai civil szerveződés, ami lehet a Vatikán meghosszabbított karja, de működésében politikai célokat szolgál. Az utóbbi elnökeit nem nemzeti, hanem éppenséggel nemzetek fölötti, európai érdekből és szolgálatért nevezik ki. Az európai szolgálat ma hazaárulást jelent politikai, egyházi és tudományos szinten. A MAZSIHISZ név szerint is zsidó, az Európai Unió pedig megjelölés nélkül, a nemzetközi zsidóság alattomos erőszakszervezete. Erdő Péter közszereplésével az a kép válik teljessé, melyben látszólag demokratikus keretekben (pl. európai uniós parlamenti választással, de alkotmány hiányában!) a vezető politikusok, az egyházi és a tudományos élet elöljárói és a rejtőzködő zsidóság szövetsége dönt.
Mintha Márai gondolatával - így Sándor napjának elhaladtával hiú reménységet, vak melegséget hozva - ismétlődnének a történtek:
„És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.”
Várhegyi Kálmán