Bizonyos dátumok a nemzetek életében kiemelt szimbolikus jelentőséggel bírnak, melyekhez az adott nemzet hasonul, és ezen dátumokhoz való kötődést nemzedékről-nemzedékre át tudja örökíteni. Ez az adott dátum történelmi eseményeinek valós szellemiségétől vezérelve előbb vagy utóbb, de mindenképpen bekövetkezik. Ha ebben az állapotban a szellemiség megfelelő propagandát kap, a dátum szimbolikus tartalommal épül be a köztudatba, és onnan kitörölni nem lehet. Példának okáért a magyar nép mai meghatározó népnemzeti ünnepe március 15.-e, az esemény bekövetkezte után csak majd jó nyolcvan évvel nyilváníttatott nemzeti ünneppé. A trianoni elcsatolások tragikuma élénken élt az emberekben, és az akkori vezetés megfelelő propagandaeszközt látott a megcsonkított ország letargiából való felrázására, mint az ide vonatkozó törvény megfogalmazásában ”abból a célból, hogy a nemzet e nap dicső hagyományaiból merítsen hitet, erőt és reményt egy jobb kor bekövetkezéséhez”.
Bizonyos évközi periódusok köré csoportosult dátumok pedig soha nem kerülnek előtérbe, mégis ismétlődnek újra és újra, mint történelmi események hordozói, az adott nemzet szellemiségének alakulását jelezve. Ezek a dátumok mindig negatív átalakulás hordozói, és mint ilyenek, a romlás természete miatt egyre gyorsulva követik egymást. Valós szellemükkel ezért az emberek döntő többsége nem tudna azonosulni, másrészt az eseményeket vezérlő negatív erők számára hatalmon maradásuk érdekében a dátum szellemi szimbolikájának rejtettsége létfontosságú kérdés. Ilyen dátum az Egyesült Államok történetében március 20.
1922-ben ezen a napon helyezték üzembe az USA első repülőgép-hordozóját, a USS Langleyt, ami a világhatalmi törekvés szimbólumát jelképezte.
1999. március 20.-ára vonták össze Magyarország területén az USA vezette NATO légi csapásmérő erőit, és az azt követő 76 napig tartó intenzív bombázás során több mint 5000 civil személy vesztette életét, és a ledobott urániummal szennyezett piszkosbombák (melynek használatát nemzetközi egyezmény tiltja) hatása a mai napig többszáz áldozatot követel évente.
2003. március 20.-án indította az USA az iraki háborút, 40 cirkálórakétát lőttek ki hadihajókról hajnalban Irakra, és száznál több bombázó végzett módszeres pusztítást civil és katonai célpontok ellen. Irakban azóta is nap mint nap robbantásos merényletek pusztítják a civil lakosságot. Pánik és félelem a mindennapi élet.
2011. március 20.-án ismeretlen fegyveresek lőttek a szíriai Dara városában a tömegbe, tucatnyi ember halálát okozva. A 2014 februári ukrajnai tömegbe lövések elkövetési módszerével teljesen azonos történések az USA és csatlósai által fizetett bérgyilkosok tevékenységét valószínűsítik. Szíriában ezután szó szerint elszabadult a pokol, szívevő kannibál terroristák árasztották el az országot, és csak az erős orosz-szíriai szövetség tudta megfékezni az ország anarchiába taszítását, és a kiterjedt vérengzést.
2011. március 20.-án indította az USA a Líbia elleni légitámadást, az általa felbérelt zsoldosok támogatására, akik szó szerint levadászták és brutális kegyetlenséggel meggyilkolták az ország addigi vezetőjét, Moammar Kadhafit, akinek vezetésével az ország hatalmas fejlődésen ment keresztül, rend volt, és a líbiaiak jólétben éltek a hosszú évtizedek alatt. Az országban ma káosz és anarchia uralkodik, mindennaposak a fegyveres összecsapások a különböző csoportok között.
Eddig fajult a negatív szellemiség. Ez az Egyesült Államok valós arca. Ennek az arcnak adott hatalmas pofont, és parancsolt megálljt Oroszország. Ez így van rendjén, az egyensúly felborult, és éppen itt az ideje visszabillenteni.
Az USA első repülőgép-hordozója, az 1922. március 20.-án kifutott USS Langley úgy süllyedt el, hogy saját kísérőhajói torpedózták meg. Az Egyesült Államoknak ideje lenne komolyan elgondolkoznia történelmi sorsa felől…
Gergely deák
