Bosznia-Hercegovina jövője a tét
Az Ukrajnában zajló eseményekre tekintettel némi csúszással ugyan, de csak megérkezett Bosznia-Hercegovinába Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Lady Ashton nem titkoltan azért érkezett Szarajevóba, hogy szimbolikusan is felajánlja Brüsszel segítségét a délszláv államnak, ahol a Krím árnyékában is szakadatlanul folytatódnak a most már február eleje óta tartó kisebb-nagyobb tüntetések. Azt most még nehéz lenne megítélni, hogy az Unió segítsége valójában mennyire lesz kézzelfogható a társadalmi és gazdasági nehézségekkel küzdő Bosznia-Hercegovinában, de komoly reformtervekkel nem csupán Brüsszelből érkeztek a délszláv államba.
Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője március 12-én tartózkodott Bosznia-Hercegovina fővárosában, ahol amellett, hogy megbeszéléseket folytatott az ország legfőbb politikai vezetőivel, kívánsága szerint tanácskozott a nem kormányzati szervezetek képviselőivel is. Lady Ashton Szarajevóban kiemelte, hogy Brüsszel kész a délszláv állam számára pénzügyi vagy akár más jellegű segítséget is nyújtani. Hiszen az Unióban megvan a szándék arra, hogy minden lehetséges eszközzel támogassák Bosznia integrációját, ám egyúttal azt is világossá tette; mindehhez Szarajevónak is meg kell tennie a maga reformlépéseit.
Catherine Ashton Bosznia-Hercegovinában kijelentette, hogy Brüsszel teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy elérhető uniós perspektívát nyújtson Szarajevó számára. Majd vélhetően a még most is az ország szétszaggatásán fáradozó politikai erőknek üzenve azt is megjegyezte, hogy egy egységes, stabil, virágzó és multietnikus Boszniát látna majd szívesen az Unióban.
Ashton utalva a máig tartó tüntetésekre elmondta, hogy a polgárok kinyilvánították saját ambícióikat, félelmeiket. Az emberek munkalehetőséget akarnak és olyan gazdaságot, amely fejlődőképes. Emellett jogállamiságot, hatékonyan működő igazságszolgáltatást szeretnének, de szükségük van egy jól funkcionáló szociális ellátórendszerre is.
Fentiek fényében az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem rejtette véka alá a gazdasági reformok mielőbbi végrehajtásának szükségességét, mert mint utalt rá Brüsszelben tudják, hogy sürgős cselekvésre van szükség, – hiszen Bosznia-Hercegovina az elmúlt években szomszédjaival sem tudta tartani a lépést – de a legnagyobb felelősség az ország vezetői kezében nyugszik. Catherine Ashton látogatása során ezzel együtt arra is fény derült, hogy az uniós külügyminiszterek már március 17-én egyeztetnek majd Bosznia-Hercegovina sorsáról.
Az egykori horvát elnök javaslata: „Dayton 2”
Ha már a Szarajevóba látogató Catherine Ashton kifejezte óhaját az erős, egységes Bosznia-Hercegovina iránt, akkor mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a közelmúltban milyen ehhez hasonló vagy éppen teljességgel ellentétes elképzelések is a felszínre kerültek a délszláv térségben. Milorad Dodik az egyik boszniai entitás, a Republika Srpska elnöke már nem egyszer nevezte működésképtelennek a jelenlegi felállást, – igaz reakciói alapján ő vélhetően továbbra is feldarabolná Bosznia-Hercegovinát – ám a korábbi horvát elnök, Stjepan Mesić is előrukkolt egy igen érdekes gondolattal.
Míg a Bosznia-Hercegovinában élő horvátok java a közvélemény-kutatások szerint is úgy alakítaná át a délszláv országot, hogy abban a bosnyákokkal közös helyett nekik is saját entitásuk legyen, addig a volt horvát elnök most elveti ezt a lehetőséget. Stipe Mesić ugyanis úgy véli, hogy az etnikai viszonyok máig tartó keveredése miatt egy harmadik entitás létrehozása csak az etnikai tisztogatások befejezését eredményezné. Mégpedig olyan módon, hogy a szerb, illetve a bosnyák entitásokban a horvátok lennének elnyomva, illetve ugyanez fordítva.
Éppen ezért Mesić nemrég azt javasolta, hogy az egész térség jövőbeni fejlődésének és biztonságának érdekében egy nemzetközi konferencia, ha úgy tetszik „Dayton 2” keretében teljesen új rendezési elvet kellene adni Bosznia-Hercegovina valamennyi nemzetének. A volt horvát elnök leginkább multietnikus kantonokat látna szívesen egy központi kormánnyal, amely aztán egyaránt képviselhetné a most államalkotó nemzetként elismert szerbeket, horvátokat, bosnyákokat, illetve Bosznia-Hercegovina többi népcsoportját is. Mesić elképzelései szerint az új rendszer legitimitását pedig egy a konferencia után tartandó, az új alkotmányról szóló népszavazás biztosíthatná.
A fentebb már idézett Milorad Dodik, azaz a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ezzel együtt gyorsan elvetette Mesić elgondolásainak lehetőségét. Nem is csoda, hiszen az elmúlt évek felmérései alapján a boszniai szerbek többsége máig nem mondott le arról az álmáról, hogy egy napon elszakadhassanak Szarajevótól. Jelenlegi elnökük pedig ennek fényében ki is használ minden lehetséges alkalmat, hogy entitását minél önállóbb térségként ábrázolja a nagyvilágban.
Kitekintő
Az Ukrajnában zajló eseményekre tekintettel némi csúszással ugyan, de csak megérkezett Bosznia-Hercegovinába Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Lady Ashton nem titkoltan azért érkezett Szarajevóba, hogy szimbolikusan is felajánlja Brüsszel segítségét a délszláv államnak, ahol a Krím árnyékában is szakadatlanul folytatódnak a most már február eleje óta tartó kisebb-nagyobb tüntetések. Azt most még nehéz lenne megítélni, hogy az Unió segítsége valójában mennyire lesz kézzelfogható a társadalmi és gazdasági nehézségekkel küzdő Bosznia-Hercegovinában, de komoly reformtervekkel nem csupán Brüsszelből érkeztek a délszláv államba.
Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője március 12-én tartózkodott Bosznia-Hercegovina fővárosában, ahol amellett, hogy megbeszéléseket folytatott az ország legfőbb politikai vezetőivel, kívánsága szerint tanácskozott a nem kormányzati szervezetek képviselőivel is. Lady Ashton Szarajevóban kiemelte, hogy Brüsszel kész a délszláv állam számára pénzügyi vagy akár más jellegű segítséget is nyújtani. Hiszen az Unióban megvan a szándék arra, hogy minden lehetséges eszközzel támogassák Bosznia integrációját, ám egyúttal azt is világossá tette; mindehhez Szarajevónak is meg kell tennie a maga reformlépéseit.
Catherine Ashton Bosznia-Hercegovinában kijelentette, hogy Brüsszel teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy elérhető uniós perspektívát nyújtson Szarajevó számára. Majd vélhetően a még most is az ország szétszaggatásán fáradozó politikai erőknek üzenve azt is megjegyezte, hogy egy egységes, stabil, virágzó és multietnikus Boszniát látna majd szívesen az Unióban.
Ashton utalva a máig tartó tüntetésekre elmondta, hogy a polgárok kinyilvánították saját ambícióikat, félelmeiket. Az emberek munkalehetőséget akarnak és olyan gazdaságot, amely fejlődőképes. Emellett jogállamiságot, hatékonyan működő igazságszolgáltatást szeretnének, de szükségük van egy jól funkcionáló szociális ellátórendszerre is.
Fentiek fényében az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem rejtette véka alá a gazdasági reformok mielőbbi végrehajtásának szükségességét, mert mint utalt rá Brüsszelben tudják, hogy sürgős cselekvésre van szükség, – hiszen Bosznia-Hercegovina az elmúlt években szomszédjaival sem tudta tartani a lépést – de a legnagyobb felelősség az ország vezetői kezében nyugszik. Catherine Ashton látogatása során ezzel együtt arra is fény derült, hogy az uniós külügyminiszterek már március 17-én egyeztetnek majd Bosznia-Hercegovina sorsáról.
Az egykori horvát elnök javaslata: „Dayton 2”
Ha már a Szarajevóba látogató Catherine Ashton kifejezte óhaját az erős, egységes Bosznia-Hercegovina iránt, akkor mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a közelmúltban milyen ehhez hasonló vagy éppen teljességgel ellentétes elképzelések is a felszínre kerültek a délszláv térségben. Milorad Dodik az egyik boszniai entitás, a Republika Srpska elnöke már nem egyszer nevezte működésképtelennek a jelenlegi felállást, – igaz reakciói alapján ő vélhetően továbbra is feldarabolná Bosznia-Hercegovinát – ám a korábbi horvát elnök, Stjepan Mesić is előrukkolt egy igen érdekes gondolattal.
Míg a Bosznia-Hercegovinában élő horvátok java a közvélemény-kutatások szerint is úgy alakítaná át a délszláv országot, hogy abban a bosnyákokkal közös helyett nekik is saját entitásuk legyen, addig a volt horvát elnök most elveti ezt a lehetőséget. Stipe Mesić ugyanis úgy véli, hogy az etnikai viszonyok máig tartó keveredése miatt egy harmadik entitás létrehozása csak az etnikai tisztogatások befejezését eredményezné. Mégpedig olyan módon, hogy a szerb, illetve a bosnyák entitásokban a horvátok lennének elnyomva, illetve ugyanez fordítva.
Éppen ezért Mesić nemrég azt javasolta, hogy az egész térség jövőbeni fejlődésének és biztonságának érdekében egy nemzetközi konferencia, ha úgy tetszik „Dayton 2” keretében teljesen új rendezési elvet kellene adni Bosznia-Hercegovina valamennyi nemzetének. A volt horvát elnök leginkább multietnikus kantonokat látna szívesen egy központi kormánnyal, amely aztán egyaránt képviselhetné a most államalkotó nemzetként elismert szerbeket, horvátokat, bosnyákokat, illetve Bosznia-Hercegovina többi népcsoportját is. Mesić elképzelései szerint az új rendszer legitimitását pedig egy a konferencia után tartandó, az új alkotmányról szóló népszavazás biztosíthatná.
A fentebb már idézett Milorad Dodik, azaz a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ezzel együtt gyorsan elvetette Mesić elgondolásainak lehetőségét. Nem is csoda, hiszen az elmúlt évek felmérései alapján a boszniai szerbek többsége máig nem mondott le arról az álmáról, hogy egy napon elszakadhassanak Szarajevótól. Jelenlegi elnökük pedig ennek fényében ki is használ minden lehetséges alkalmat, hogy entitását minél önállóbb térségként ábrázolja a nagyvilágban.
Kitekintő
