Rabság, vagy szabadság?! – Ez a krími népszavazás valódi tétje, – a Krím egyszerű népe szerint.

A félsziget lakossága 60 %-ban orosz ajkú. A kisebbségben lévő krími tatárok is elfogadnák az orosz fennhatóságot.

Minden nyugati hazugság ellenére, a Krím félsziget valójában orosz föld, melyet Szovjet Ukrajna 54-ben csak ajándékba kapott az oroszoktól. (Pontosabban Hruscsovtól). De mára már kiderült, hogy ez az ajándékozás nem volt jogszerű.

Mikor a Szovjetunió felbomlott, a félszigetnek vissza kellett volna kerülnie Oroszországhoz, – de az akkori ukrán vezetés, (kik már akkor is a nyugati geopolitikai érdekeknek megfelelően cselekedtek), ehhez nem járultak hozzá. – 92-ben pedig, az akkori orosz elnök Jelcin, aki szintén ezen érdekek mentén alakította politikáját, ugyanúgy nem forszírozta a Krím jogos orosz tulajdonba való visszakerülését.

Jacenyuk: “A krími népszavazás, ellentétes az Ukrán alkotmánnyal!”

Mondja ezt egy bandita, – akinek fasiszta csapatai, – halomra gyilkolták a rendőröket Kijevben. Csak február 18. és március 3. között, 20 rendőr vesztete életét, – a nyíltan nemzetiszocialista, s a Nyugattal és Izraellel szövetséges martalócok fegyvereitől.

A krímiek nem akarnak még egy Majdant. – Nem is lesz

És nem akarják, hogy idegen banditák uralkodjanak fölöttük. – A Krím orosz föld. S végre visszatér “Oroszország Anyácskához”, – ahogyan ők mondják.

A krímiek készek harcolni a nyugat-európaiak és a törökök után (Első Krími háború, – 1853–1856), - a német fasiszták után (A Krím és Szevasztopol ostroma, 1941-42.),

- Ezek után készek harcolni a nyugatiak által felbérelt Majdan neonácijaival is, a Jobb Szektor bandájával, – de az ő szövetségeseiktől sem ijednek meg. Sem Amerikától, sem Izraeltől, sem pedig az Európai Uniótól.

A krímiek nem fognak arra a rabszolga sorsra jutni, – mint eddig Közép-Európa népei, s most pedig az ukránok. Nem fognak, – mert harcolnak önmagukért. A családjukért, a népükért, s a saját földjükért. Mely Oroszország része.

Szabad Riport / Fort András