Veszprémi Napló, 2014. február 3, hétfő
A magyar küldetés eredete
Prof. dr. vitéz Balogh Sándor Lovason tartott előadást
Az Amerikai Egyesült Államokban élő dr. vitéz Balogh Sándor nyugalmazott politológia professzor legutóbbi négy hetes hazalátogatása alatt országszerte számos előadást tartott a magyar ideológiával kapcsolatosan.
A közelmúltban Lovason a Szűz Mária Szent Neve tiszteletére szentelt XIII. századi Római Katolikus templomban tartott előadásában megjegyezte,hogy a jelen helyzetben politológiai tudása alapján nem lát kiutat, itt már csak az égiekben való hit és bizalom segít.
Álláspontja szerint a magyar ideológia alapja a Szent Korona-tan, amely mint egy jéghegy, két részből áll: a látható és a láthatatlan részből. A látható rész a hagyományos alkotmány és törvények, amelyekkel jogászaink foglalkoznak. A tan láthatatlan része, a Szent Korona misztériuma, hogy a koronázott szakrális király a beavató Korona közvetítésével láthatatlan transzcendentális kapcsolatot tart az égiekkel. Ehhez kell egy szakrális társadalom is persze, akik hajlandók követni a szakrális király vezetését.
A jogfolytonosság visszaállítása, illetve a visszatérés a hagyományos alkotmányhoz nem azért lenne fontos, mert a nemzet régi vezetői okosabbak voltak a maiaknál. Amikor ugyanis még voltak szakrális királyaink, a jó törvények a . szakrális királyok által, az égiek segítségével ké-szültek. Kocsis István: szerint a koronázás mellett az kell, hogy a szakrális király ne a saját, vagy dinasztiája, hanem a nemzet érdekében kormányozzon és nyitott legyen az égiekkel való kapcsolatra. Ahhoz, hogy újra jó törvényeink legyenek, vissza kell térni a Szent Korona-tan misztériumához és az égiekkel való kapcsolatot kell vissza-állítani.
A modem korban népszerű, demokratikusnak nevezett köztársasági államforma a pogány Arisztotelész államfiIozófiáján alapszik. A szakrális királyság elve, ami manapság nem népszerű, Szent Ágostonhoz vezethető vissza. Ezzel foglalkozó jogászaink között sokan - bár nincsenek megelé-gedve a szovjet rezsim által ránk erőszakolt, demokratikus álarc mögött rejtőző háttérhatalom által uralt "alkotmányos," politikai pártokon alapuló köztársasági diktatúrával nem mernek a szakrális királyságról beszélni, mert félnek, hogy a kommunizmusban agymosott tömegek nem fogadnák el. A Professzor elmondta, hogy a legváltozatosabb hallgatóságnál is óriási éhséget talált az igazság, a transzcendentális kapcsolat és a Regina Hungarorumba vetett hit és bizalom iránt. Úgy érzi, hogy a nemzet jelentős része képes és hajlandó lenne elfogadni a szakrális királyságot.
Szent Ágoston szerint ugyanis a szentségi házasságra épülő család az, ahol az apa önzetlenül irányit, ez a természetes intézmény szüksé-ges az ember kifejlődéséhez. A helyes államrendszer is olyan, mint a család, a király pedig, mint a jó apa. Az apa dönt az égiek segítségével és nincs helye szavazásnak.
A szakrális királyság majdani visszaállításában is eljön az ideje, hogy az égiek küldenek egy olyan személyt, akiről egyértelműen kiderül: szakrális személy. Ezt követően pedig mintegy közakarattal megko-ronázzák.
A jelenlegi arisztotelészi, illetve demokratikus és az ágostoni, vagyis szakrális rendszerek 'közt a lényeges különbség: az egyik emberközpontú, nyitott a sátán manipulálása felé, míg a másik Isten központú, nyitott az égiek felé. Amíg a vallásos irodalom tele van írásokkal a Sátán kísértéseiről és sok helyen szentmise után elimádkozzák a "Szent Mihály Arkangyal" imádságot, addig szinte teljesen hiányzik még a katolikus köztudatból is a Sátán közéleti szerepének leleplezése. Balogh professzor egyik előadása után egy nyugalmazott evangélikus lelkész megjegyezte, hogy a Sátán legsikeresebb hazugsága az, ha el tudja hitetni az emberekkel, hogy ő maga nem létezik. Bár legtöbben nem tagadják a Sátán szerepét a közéletben, de teljesen a szőnyeg alá seprik, mintha nem létezne. A háttérhatalom mögött pedig a Sátán az igazi háttér hatalom. A Sátánt pedig csak az égiek segítségével tudjuk legyőzni. Tehát egyik fő fela-datunk a Sátánt leleplezni, mint a társadalom lezüllesztésének fő okozóját.
A Szent Korona-tanon alapul a magyar ideológia másik fontos része: a magyar küldetés, illetve hivatástudat. Külföldi látnokok Don Stefano GobbitóI, Szent Pió Atyán keresztül a Dalai Lámáig sokat írnak a magyarság hivatásáról, „amelynek gyümöl-csét” az egész emberiség fogja élvezni. Ez egyedülálló küldetés, hiszen csak nekünk van beavató koronánk, ami kapcsolatot létesít az égiek és a civil vezetők között. Szent Koronánkkal Boldog-asszonyunkat is megkoronáztuk, tehát Szűz Mária koronázott királynőnk. Ezen kívül a Világ Királynője is, Regina Mundi, tehát nem meglepő, ha népének különleges hivatása van a Sátán végső legyőzésében.
vitéz Pintér Kornél, Lovas
