Bukarest eddig feltűnően csendben volt a Kijevben alakuló forradalom láttán. Miközben Lengyelország területi követelésekkel lépett fel Ukrajnával szemben, a magyar(országi) külügy pedig aktívan részt vett a felforgatásban, Romániától alig lehetett hallani agresszív, követelőző megszólalásokat.
Traian Basescu román elnök a Kijevben lezajló hatalomátvétel alatt feltűnően csendben volt, olyan, a korábbiakhoz képest enyhe nyilatkozatokat lehetett hallani részéről, hogy "az ukránoknak joguk van dönteni országuk jövője felől", valamint az akkorra már több rendőr haláláért felelős felforgatókat "békés tüntetőknek" nevezte.
A román külügy nem mert határozott állásfoglalást kiadni mindaddig, amíg az első orosz reakciók nem mutatkoztak. Úgy féltek mint a tűztől, Bukarest azt követően mert csak határozottabb kijelentéseket tenni, miután megmutatkozott az orosz válasz természete, és az oroszok ahelyett, hogy azonnal tankokkal vonultak volna Kijevbe, az államközi egyezményeknek megfelelően, jogilag megalapozottan jártak el.
Basescu ennek tudatában ki merte nyitni a száját és elhangzottak az első agresszív nyilatkozatok is. A román államfő a nyelvtörvény eltörlését követően felszólította Kijevet, hogy tartsa be a román kisebbség jogait, mert ha nem teszik, akkor addig tartott Ukrajna területi egysége. „Jelen pillanatban a román kisebbség nem avatkozott be a konfliktusba és ez helyes. A probléma a román kisebbség jogainak visszaállításában van, mert Ukrajna az egységét csak úgy tarthatja meg, ha a vezetés tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségeket." Basescu emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában mintegy 400 ezer román él, területileg többnyire egységesen.
Korábban a román külügy Janukovicsra próbált nyomást gyakorolni, hogy "ne alkalmazzon erőt" a lefizetett szélsőjobboldallal szemben. Most pedig a kormányra juttatott cionfasiszták felé fogalmaz meg követeléseket. Láthatóan nem tudják, hogyan reagálják le a helyzetet, mert a román vezetés már most sakkhelyzetben érzi magát.
Basescu tudja nagyon jól, hogy ha megkezdődik Ukrajna feldarabolása, Románia megkaparinthatja a románok lakta területeket. Emiatt meg is fogalmazta a területi követeléseit. De a román elnök ugyanakkor azt is tudja, hogy ha megkezdődik Ukrajna feldarabolása, az a határok újrarendezéséhez vezethet Kelet-Európában. Ha a románok megkapják amit akarnak, a lengyelek megkapják amit akarnak, Székelyföldön is felerősödnek majd a függetlenedési törekvések. Mivel Románia NATO csatlósállam és perifériaállam, Moszkvának érdekében áll Románia sakkban tartása, emiatt Székelyföld függetlensége alapja lehet egy a NATO visszaszorítását célzó műveletnek.
Emiatt a román külügy az oroszoktól úgy fél mint a tűztől. Nem is alaptalanul. Ha Basescu tovább folytatja a követelőzést, nagyon hamar megégetheti magát.
Molnár István
